Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A nevelés társadalmi funkciója Dickens regényeiben

Fejtegetéseink végére érve, Dickens irodalompedagógiai vizsgálatát a nevelés társadalmi funkciójának, osztályjellegének szempontjából ítélhetjük különösen jelentősnek. Ábrázolásmódja nem csupán a múlt századi angol viszonyokra jellemző, hanem éppen művészi, mélyreható realizmusánál fogva, alapvető meglátásai érvényesek a kapitalizmus, imperializmus korára. Túl az ideológiai, neveléstörténeti érdekességen, ma is okulhatunk tanulmányozásából: a gyermek mélységesen igényli a szeretetközösséget, vágyik a közösségi életre. Ezt a vágyat feltétlenül ki kell elégítenünk, ha olyan hibáktól óvakodni akarunk, amelyek Twist Olivér, Copperfield Dávid, Dombey Pál és a többi szenvedő gyermek fiatal éveit megkeserítették. Mindenesetre, a mai olvasó vigasztalódhat: az ilyen természetű hibák elkerülésére a szocialista országokban már megvannak a kedvező objektív feltételek. JEGYZETEK. IRODALOM fi] Silvere MONOD: Dickens Romancier. Paris, Haöhette, 1953. [2] Stefan ZWEIG: Bälzac, Dickens, Dosztojevszkij. Bp. E. n. Fordította: Terényi Sándor. 63—64. 1. [3] VÁRNAI Sándor: Dickens gyermekalakjai. -A Gvermek.« 1912. évf. 34—38. 1. [41 IVASEVA: Dickens. Moszkva, 1954. [5] Dickens: A Pickwick-Club hátrajhagyott iratai. Üj Magyar Kiadó, Bp. 1955. Benedek Marcell előszavával. [6] így pl. J. L. Huglhes: Dickens, as an Educator. London, 1901. Frieser: Die Schulen bei Dickens (1909.) Magyarul: Fináczy Ernő: Charles Dickens. (BeöthyEmlékkönyv, 1908. 506—525. 1.) Prónai L.: Dickens a nevelésről. (Magyar Középiskola, 1912. évf.) Várnai Sándor fent [3], sz. a. id. cikke. Magyar Pedagógiai Lexikon, Bp. 1936. »Dickens« címszó, 390. 1. (írta: Prohászka Lajos). [7] A »chartizmus« — angol munkás-tömegmozgalom, neve szószerint a »-charter« (jogbiztosíték) szóból ered. 1836-ban főleg a demokratikus választójogért szálltak harcba. A tömegmozgalom fellendülése 1837—(1842-ig tartott. 1848-ban verték le a mozgalmat. Lenin a chartista-mozgalomnak kiemelkedő jelentőséget tulajdonított: »Anglia az első, széles, valóban tömegméretű politikai jelleget öltött, proletárforradalmi mozgalmat, a dhartizmust adta a világnak« — mondotta. (Lenin: Válogatott Művek, Bp. 1949. Szikra, II. kötet, 558. 1.) 18] A polgári irodalomtörténészek ezt a tényt sokszor szentimentálisan, vagy mint tragikus vonást magyarázzák. Pedig ez a vonás mutatja Dickens mélységes realizmusát, a realizmus diadalát Dickens műveiben. A kiélezett pedagógiai (végeredményben: társadalmi) ellentmondások hozzák a hőst olyan helyzetbe, hogy megbetegszik és meghal. A dickensi gyermekhősök sohasem lesznek véletlen baleset áldozatai; betegségük és haláluk a hibás, embertelen nevelés, a szenvedés, a felőrlődés következményei. [8/a] Jellegzetes példája ez a konzervatív, reakciós polgári nevelés titkolózásának, a belső őszinteség hiányának. A »-kényes« témákat igyekeztek strucc módjára elkerülni, homokbadugott fejjel... Joggal mutatott rá Hermann Alice (Emberré nevelés, Bp. 1947. Főv. írod. Int.), hogy a polgári családokban három »tilos« téma szokott lenni: a születés titka, a pénz (az apa jövedelme, az adó miatt...) és a halál. [9] Szép példája ez annak, hogy a »megfélemlítő« célzatú mese a hatéves, éleseszű, jó kritikai beállítottságú Dombey Pálról már lepergett. 110] Mesteri tömörséggel jellemzi ez a mondat a konzervatív-tárgyias nevelést, amely a gyermeki természetet szinte semmibe vette. Jelen esetben a magánintézetek a kapitalista gazdálkodás, verseny elvét mechanikusan alkalmazták a gyermeknevelésre: minél rövidebb idő alatt (téhát minél olcsóbban, mert az idő pénz) akartak minél többet megtanítani. Hogy esetleg a gyengébb egész6.3