Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

rétgyaluk, szecskavágók, gyökmetszők, gabonatisztító-rosták, fogasok és hengereik. A lókapákat és a töltögető ekéket valószínűleg az ercsi uradalomban alkalmazta először báró Lilien, ugyancsak a sorvetőt is, aki gabonáját, repcéjét, sőt lucernáját is sorvetéssel műveltette. Lilien volt az úttörő a gyök-, és kapásnövények gépekkel való művelésében is. Kitűnő eredménnyel dolgozó cséplőgépe is volt Liliennek már a 19. század elején, minthogy azonban az ercsi nép a gépet felgyújtotta, nem alkalmazta többé. Cséplőjével tisztító gépet kaipcsolt össze, amely szintén jó eredménnyel dolgozott. 2

4 A kapáló ekét Novotny lepsényi gazdaságában és környékén ugyancsaik igen szép eredménnyel használták a kukorica és burgonya töltésére. Az első kapáló ekéket — Asbóth szerint — a bécsi Regensdorfer küldte Magyarországra báró Lilien ercsi és Novotny lepsényi gazdasága számára. „Nevezetes még Novotny Ür gazdaságában egy cséplő machina, mely a gabonát tökéletesen kicsépli és egyszersmind tisztán kirostálja. . . Ló 6 vagyon rendelve a machinához, három és három változtatva dolgoznak annál. Naponként a machina többnyire 50 — 60 köblöt csépel el, ha alább való a gabona, 40 köblöt". Herceg Batthyány Enyingen (Veszprém m.) egy hosszú, szalmás gabonának való csűrt építtetett s annak közepén két cséplőgépet állíttatott fel. A cséplőgépeket egy Stájerországból való órás csinálta, ugyanaz, aki a lepsényi, polgárdi, hédervári s több más cséplőgépet is készítette. Már a napóleoni háborúk korában több olyan gépet készítettek tehát, amelyek felváltották a fizikai munkát és jelentősen meggyorsították a mezőgazdasági munkát. Gróf Festetics György és fia, László, a Georgikon gépgyűjteményét sok értékes szerszámmal gyarapította, így elsősorban a Jordan-féle ekével. Midőn R. Bright angol utazó 1815-ben ellátogatott a keszthelyi Georgikonba, ott éppen szecskát vágtak egy Bécsből kapott újfajta géppel. 2

6 A kiállított gépek és gépminták között 1817-ben ott találjuk a Svájcból beszerzett tejkezelő készüléket, a Fellenbergféle vetőgépet és lókapát, amelyeket rendszeresen alkalmaztak is a Georgikon kísérleti gazdaságában. Az egyik georgikoni tanár egy kettős ekemintát állított ki, a Krebs-féle kettős ekének megjavított formáját. De a gépek minden hasznosságuk mellett is csak lassan terjedtek, s főleg csak az élenjáró uradalmakban (Ercsi, Ürmény, Keszthely, Alcsúth, Magyaróvár, Holies, Megyer stb.). A gépek lassú elterjedésének főoka nyílván az volt, hogy a gépesítés öszszeférhetetlen a robot-rendszerrel. Ezért kellett a gépek alkalmazásának, a földesúri felszerelésnek — mint látni fogjuk — a ro498;