Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

ték a földművelési eljárásokat, trágyázták földjeiket és tökéletesebb szerszámokkal művelték meg azokat. Sikeresen fejlődött a paraszti állattenyésztés is. Lepsényben (Veszprém m.) és környékén a parasztok hasznosan követték a „szorgalmasabb és okosabb gazdaságnak némely példáit". így földjeiket trágyázták, holott azelőtt a trágyázásnak hírét sem ismerték. Vörösberényben egy kovács kapálóekét készített magának, s nemcsak kukorica-, és burgonyaföldjeit, hanem szőlejét is azzal kapálta meg. Csallóközbe-n álltalános volt a módosabb parasztok között a göbölyökrök hizlalása. Némely ekecsi vagy nagymegyeri paraszt (Komárom m.) húsz, sőt még több ökröt is hizlalt nyáron füvön, télen szénával, árpa- vagy kukoricadarával. Áruikat a közeli piacokon: Pozsonyban. Komáromban, Somorján és Szerdahelyen adták el. Asbóth János meg is jegyzi útleírásában velük kapcsolatban, hogy a magyar paraszt talán sehol sem ruházkodik olyan jól, mint a Csallóközben. 41

3 Az agrotechnikai újításokra azonban csupán a kedvező piaci lehetőségekkel rendelkező módosabb parasztok gondolhattak. A parasztok zöme egyik napról a másikra tengette életét, s az újabb gazdasági eszközöket látásból is alig ismerte. Olyan munkaeszközöket használt, amelyeket apáitól örökölt, s amelyet minden valamire való parasztember maga is elő tudott állítani. Mindenesetre az okszerűen gazdálkodó nagybirtokon az új technika és az új munkamódszerek minőségileg új szakaszt jelentettek a termelőerők fejlődésében, amelyek nem voltak többé öszszeegyeztethetők a feudális jobbágytartó rendszerrel. A termelőerők fellendülése a mezőgazdaság területén kiindulópontul szolgált az új, kapitalista viszonyok kialakulásához és előmozdította a robotmunkának bérmunkával való felváltását. Az okszerűen gazdálkodó uradalmakban a gazdálkodás technikája nem jobbágytechnika többé, hanem az uradalom korszerű mezőgazdasági technikája. A polgári termelőviszonyokat megkívánó mezőgazdasági árutermelés igényei és a feudális jellegű jobbágyi munkarendszer adottságai között alapvető ellentmondás állott fenn. 4

7 Az okszerűen gazdálkodó birtokosnak előbb-utóbb rá kellett jönnie arra, hogy a robotmunka kényszerített volta miatt rossz minőségű a robot és dézsma elzsibbasztja a földmívelő erejét, — jegyzi meg Magda Pál —, és az industriát, s a szolgálat akadályoztatja a pallérozást." 4

8 Gróf Festetics György és a Georgikon tanárai a silány jobbágyrobot helyett már a napóleoni háborúk idején a magasabb termelékenységű bérmunka bevezetését, illetve a robot megváltását szorgalmazták. A Festetics-uradalmak számára zsinórmértékül szolgáló 1792. évi Nagyváthy-féle instructio nyomatékosan kiemeli, hogy robotok a pallérozottabb és 503;