Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: Heves megye története a felszabadulástól a két munkáspárt egyesüléséig
csehi szénbánya dolgozói a felszabadulás után néhány nappaí már megtisztították a tárnákat a víztől s így megakadályozták a bánya elfúlását. Januárra helyreállították a sodronykötélpályát és megindították a termelést. 2 7 Hatalmas munkát végeztek az Eger-Gyöngyös vidéki Villamossági R. T. munkásai is, akik már január elején megkezdték a 93 km-re fekvő Kazincbarcika felé a távvezeték újjáépítését, s március l-ig egészen Ernődig jutottak el. 1946-ra már helyreállították a megyei villanyhálózat háromnegyed részét. A felszabadulás előtt a megye 79 községébe volt bevezetve a villany, s ebből 64 községbe már újra bekapcsolták. A mátraderecskei téglagyár már ugyancsak megindult 1945 február elején, március 2-ra pedig 1945. évi költségvetési tervét is beküldte a Heves megyei közellátási biztoshoz. 2 8 A megye többi téglagyára szén- és olajhiánv miatt csak később indult meg. Elsők között kezdte meg működését az egri dohánygyár is. A szovjet katonai parancsnokság nyersanvag segítségével már december elejétől működött a gyár. Az újjáépítés azonban nagymértékben 1945. tavaszán az ország teljes felszabadulása után indult meg. Az újjáépítés nagy munkájának a kibontakozásához a Magyar Kommunista Párt I. Országos Értekezlete mutatott utat, mely 1945 május 20-án ült össze. A konferencia követelte az újjáépítés megindítását, s a háborús bűnösökkel, szabotálókkal, feketézőkkel való azonnali leszámolást. Az Országos Pártértekezlet célul tűzte ki a vasút, a posta, az építőipar gyors helyreállítását, mivel az újjáépítésen belül ez volt a legfontosabb feladat. Az Országos Pártértekezlet után Heves megyében is még fokozottabb mértékben folytatódott az újjáépítés. 1945 végéig üzembehelyezték a megye téglagyárainak 70 százalékát, ami . igen jelentős volt az építkezések szempontjából. Megindult a parádi üveggyár is, s, havonta mintegy másfél vagon üveggel járult hozzá az újjáépítéshez. Heves megyében a legjelentősebb a tiszafüredi híd újjáépítése volt. A híd újjáépítését 1945. juliusában kezdték meg és éjjel-nappal folyt rajta a munka. Az építést főleg pesti munkások végezték, azonban a 300 munkás között szép számmal voltak tiszafüredi, poroszlói és más környékbeli dolgozók is. A híd építése valóban hősies munkát követelt, különösen 1945-46 telén, amikor februárban a jégzajlás a híd elsodrásával fenyegetett. Ekkor voltak olyan munkások, akik szovjet katonákkal karöltve, 36 órán keresztül is dolgoztak, robbantották a jégtorlaszokat, csakhogy a híd megmeneküljön. 1946 július végén adták át a hidat a forgalomnak ünnepélyes keretek között. 2 0 # 388,
