Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Feketéné dr. Cselényi Zsuzsanna: Jókai egri képviselőjelöltsége

arra, hogy városunkban a társadalmi nyugalmat fölzavaija, a polgárság közt évtizedek óta fönnálló s megszilárdult jó egyetértést, bizodalmat és szeretetet széttépje, — s végre, hogy Jókai nevének meghurcolásával magas nimbuszát itt is segítsen lerángatni. Jókai Mór, a politikai téren — hol legtöbbnyire az opportunizmus követője vala — nem tartozik hazai celebritásaink közé. E pálya journalistikában sem szerzett homlokára babérokat. De neve, mint a magyar nemzeti irodalom ez idő szerinti vezérfiáé, minden művelt magyar ember ajkán és szívében osztatlan köztisztelet tárgya, melynek dicsősége a föld összes művelt népeit bejárta. A kormánypárt méltóbb képviselőjelöltet nem találhatott volna."

1 4 Nem hozta meg tehát a kívánt eredményt a hivatalos pressió, a hatalmi fenyegetés, megfélemlítés, vesztegetés, korrupció, lélekvásárlás, még Jókai nevének varázsa sem. Az 1887-es választás az ellenzék nagy győzelme volt, különösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kormánypártnak olyan hatalmas és befolyásos támasza volt a városban, mint a római katolikus egyház. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy Egerben nem Jókai bukott meg a szabadságharc és a nemzeti történelem nagyszerű krónikása, még csak nem is a politikus Jókai szenvedett vereséget mint egyebütt, hanem a kormánypárt képviselőjelöltje. Jókai, bár 1896-ig tagja maradt az alsóháznak, egyre jelentéktelenebb választókerület képviselőjeként, a politikai jellegű tevékenységtől mindinkább visszavonult. S bár illúziói sok esetben eltávolították a valós élet sok problémájától, hajlott kora ellenére az emberiség szempontjából a legjelentősebb veszélyt érzékenyen ismerte föl. Az Interparlamentáris Unió brüsszeli kongresszusán mondott beszédében (1895) és a Magyar Békeegyesület elnökeként a világ történelemtanáraihoz intézett felhívásában a sovinizmus, a háború ellen emel szót. Tevékenysége tehát e kései szakaszában is új vonással, a háborúellenesség gondolatával gazdagodott, s ezt az adott történelmi korban kevés közéleti emberről állapíthatjuk meg. Jegyzetek [1] Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Szerkesztette: dr. Borovszky Samu. Bp., Országos Monográfia Társaság 1909., 630. 1. [21 Uo. 632-633. 1. [31 Eger, 1887. június 1. [4] Eger 1887. június 8. [5] Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Bp., Révai Testvérek, 1907. II., 37. 1. [6] Zsigmond Ferenc: Jókai. Bp., MTA kiadása, 1924. 37. 1. [7] Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Bp., Révai Testvérek, 1907. II., 87. 1. [8] Uo. 90-91. 1. [9] Zsigmond Ferenc i. m. 1924. 336. 1. [10[ Eger, 1887. június 14. [11] Uo. [12] Uo. [13] Eger, 1887. június 21. [14] Uo. 344