Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Feketéné dr. Cselényi Zsuzsanna: Jókai egri képviselőjelöltsége

megrendelések juttatásával, ugyanakkor élvezte a nagytőke hiteleit, részesült az üzemi vállalkozások hasznában és elfogadta segítségét a választások finanszírozására. Az Eger című lap így írt a programbeszédről: „Legnagyobb részt ugyanazon eszmék fordultak elő benne, miket kassai beszédében elmondott, csakhogy az egriben hiányzott a kassai beszéd cinizmusa, melyben országos bajainkat ledér könnyűséggel félvállazza, hiányzott a humoros kedély, mely budapesti politikai beszédeinek egyedüli értékét képviseli; s végül hiányzott ama szellemesség, bensőség és közvetlenség, mely Jókai regényeinek egyes részleteiben valóban megkapja és elragadja az olvasót. De volt a beszédében egy egészen új és eddig még sehol nem hallott passus is: megdicsérte Heves megye főispánját erélyességéért. Nagy és méltó oka vala rá. Egyenesen neki köszönheti, ha meg találják választani Egerben."

1

1 Az ellenzék bizony nehezen, de magára kényszerített példás fegyelemmel viselte az erélyes főispánnak és korteshadának ténykedését, akiknek az anyagi eszközök adva voltak, az egyetlen biztos adat 6000 forintról beszél, mely a kormánypárt pénztárába a választások céljaira érkezett, de később kiszivárgott hírek szerint ez az összeg alaposan megduzzadt. A szabadelvűeknek tehát módjukban állt a meggyőző rábeszélést nyomatékosabbá tenni, a nyomaték általában ötven forint körüli összeg volt, mely igen csinos summának számított azokban az időkben. Az erélyes főispán, aki a megyében törvények és rendeletek legfőbb őre és végrehajtója volt, nemcsak a városi tisztviselőket biztatta felfüggesztéssel, s elcsapással, hanem még a hivatalos hatalma alá nem tartozó állami tisztviselőket is áthelyezéssel fenyegette, ha nem járnak kedvében. Bizonyos, hogy ezek a módszerek többet ártottak Jókai ügyének, mint használtak. Rendeletek, törvények tiltották a megyei tisztviselők számára a választási harcokban való részvételt, ennek ellenére széltében jártak korteskedni, feltehetően parancsra részt vettek a Jókai melletti tüntetésekben is. Június 14-én keserűen jegyzi meg az egri újság: „Vannak emberek, kiknél a politikai pártállást nem a hazafiúi meggyőződés, hanem az önérdek diktálja."

1 2 Jókai finom érzékével, gyakorlottságával alaposan vizsgálhatta a fogadtatás apró mozzanatait, mert derült kedélye elhagyta, s a dél- esti órákban elutazott. így azután nem láthatta az ellenzék lelkes díszmenetét, a vásártéren gyülekező Rákóczi-sKossuth-nótákat éneklő hatalmas tömeget, amely azután a piactérre vonult, hol Szederkényi nagy éljenzések közepette a tribünre ment, s Csiky lelkes köszöntője után megtartotta rövid beszédét, melyben elmondta: a Függetlenségi Párt elveihez tántoríthatatlanul hű marad, s kérte a polgárokat, hogy e zászlót ők se hagyják el soha. A jogakadémikus ifjúság nevében Loór Ferenc beszélt lelkesen, az ünnepséget Polonkay Endre zárta be. Az egybegyűltek csendesen oszlottak szét. A nap eseményei tehát a legnagyobb rendben folytak. A június 17-én, pénteken megtartott országos képviselő-választás is csöndben történt. A kormánypártiak a piactéren, az ellenzékiek a városház udvarán szavaztak. Lobogtak a zászlóerdők, mindkét párt kortesei serénykedtek. Az elmaradottak fölkutatásában a kormánypárt emberei jeleskedtek. Az elnök négy óra után bezárta a választást, s ünnepélyesen kihirdette annak eredményét. Az összeírási lajstrom szerint Eger város országos képviselő-választó polgárainak száma körülbelül 1050 volt. Szavazott 906. A szavazatokból Jókai Mórra esett 439, Szederkényi Nándorra 467; és így a választási elnök által Szederkényi Nándor, az egri ellenzék képviselőjelöltje, Jókai Mór kormánypárti képviselőjelölt ellenében 28 szavazattöbbséggel az 1887—1892-i országgyűlésre Eger város országgyűlési képviselőjéül megválasztottnak kijelentetett.

1

3 Szederkényi Nándor a városház erkélyfolyosóján vette át megbízólevelét a választási elnöktől, mély meghatottsággal köszönve meg a bizalmat, s a megvesztegethetetlen, eltántoríthatatlan elvhűséget. Meglepő lényeglátásról tanúskodik a helyi lap, amikor így értékeli az eseményeket: „Éppen ezért sajnáljuk mi egész őszintén Jókait, kinek ... a kormánypárti elbizakodottság országszerte tisztelt nevét használta föl 343