Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Feketéné dr. Cselényi Zsuzsanna: Jókai egri képviselőjelöltsége
Jókait? ! A kormánypárt részéről egyébként nagyszerű politikai fogás volt ez. Az ellenzéki Egerben, ahol 1886. november 28-án Kossuth Lajost a város képviselő-testületének közgyűlésén múlhatatlan érdemeiért egyhangúlag díszpolgárrá választották, egy olyan személyt állítani a kormánypárt jelöltjeként, akit a művelt Európa tisztelve ünnepel, s aki nem egy regényében múlhatatlan emléket állított a szabadságharcnak. Ha Jókai nem indul Egerben eséllyel, akkor senki, ha az ő nevének fénye nem homályosítja el a függetlenségiek tömegbefolyását, akkor senkié. A jólértesültebbek viszont egyre inkább emlegették, hogy úgy látszik Jókainak Kassán nemigen állhat jól a szénája. Hiszen az ottani választópolgárok előtt kijelentette, hogy Kassán kívül sehol nem fog jelöltként fellépni. Egerben tehát szinte kizárólagos téma a választás volt ezekben a napokban, és előrevetette árnyékát a nagy választási harc, annál is inkább, mert a képviselőket ezúttal választották először öt évre terjedő mandátummal. Ez a körülmény fokozta a választás iránti érdeklődést. Jókai már 1861-ben részt vett az országgyűlésen. Mint ismeretes, az 1860-as esztendő végén rövid időre megpezsdült hazánkban a politikai élet. A vármegyék intézményét visszaállították, feladatul az országgyűlés összehívásának előkészítését kapták. Ebben a várakozásokkal, s reményekkel teli időszakban a nemzet igyekezete arra irányult, hogy súlyban és tekintélyben, erős parlamentet produkáljon. A 48-as eszméket képviselő neves jelöltek fémjelezték e törekvést. Az 186l-es demonstratív országgyűlésre három kerület: Pest, Letenye és Siklós jelölte az akkor 35 éves Jókait követnek, és Siklós képviselőjeként vonult be az országházba. Beszédében a határozati párt programja mellett foglalt állást. 1867-ben a Tisza Kálmán mögött kialakuló balközépen találjuk. Kétségtelen, hogy a „legszebb polgári koszorú" 5 elnyerése jelentős állomása Jókai életének, munkásságára is nagy hatást gyakorolt. Eleinte kedvvel és szorgalmasan vesz részt a Ház életében; a füstös folyosókon, az olvasószobában hömpölyög eléje a téma, szinte tollba mondják számára elbeszéléseit, regényeit; a Lélekidomárt, a Sárga rózsát, a Szeretve mind a vérpadig, a Szerelem bolondjai című regényeket. 1869-ben az ország legnagyobb kerületében, a Terézvárosban jelölték Gorove István kereskedelmi miniszter ellenében. Országunkban, ahol a parlamenti élet éppenhogy megszületett, egy miniszter természetfölötti hatalmasságnak tűnt. Mégis megtörtént a lehetetlen; harminc szavazattöbbséggel Jókai lett a kerület képviselője, pedig a kormány, amikor a helyzet komolyra fordult, anyagi erőit sem sajnálva állt jelöltje, Gorove mellé. Ez tehát még az a korszak, amelyben nem létezett erő, amely megingathatta volna Jókai országos népszerűségét, nem bizonyult elég hatalmasságnak megbuktatásához egy miniszteri tárca sem. Sőt az országos hírnév mellé, mely első politikai győzelmeiben is segítette, lassan világhír is szegődött, művei több nyelven is megjelentek. Ebben az időben már megszülettek: „Egy magyar nábob", a „Kárpáthy Zoltán", a „Régi jó táblabírák", a „Politikai divatok" című regényei. Az utóbbiban a szabadságharcot követhette végig tolla nyomán az olvasó, az „Új földesúriban a Bach-korszakot, 1868-ban megjelent a „Szerelem bolondjai", 1869-ben pedig „A kőszívű ember fiai" --, a szabadságharc, a hazaszeretet prózában írt eposza. Két évtizeden keresztül 1875-ig nagy regényeinek témáját szinte kizárólagosan és céltudatosan az 1848—49-es szabadságharc, vagy a szabadságharc körüli időkből választja, cselekményük a nemzeti közügy talaján fakad, alapeszméjük a hazafiság. Hogyne tisztelte volna koszorús nemzeti hősként a nemzet azt az írót, aki műveiben közelmúltja történelmének és nagy egyéniségeinek állít emlékoszlopot!? Azoknak az embereknek, akiket gyászol, de akik eszméit megvalósulva szeretné látni. Ám elmondhatjuk, hogy a terézvárosi siker után egymás után sorakoznak Jókai politikai pályáján a választási kudarcok. Hiszen kétszer egymás után sehol nem választották képviselővé! A Terézvárosban 1872-ben egy névtelen fiatal ügyvéd buktatta meg, ezért a Dárdán kapott mandátum nem kárpótolhatta, nem leplezhette le azokat a tüneteket, amelyek nemcsak Jókai politikai pályafutásának, hanem 341