Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

alatt (1796—1800) elvégezte az előírt stúdiumokat, „nem volt olyan tanít­mány, mellyből jeles tanulónak ne mutatta volna magát" — írja Bugát [1], pedig „oskolai foglalatosságai mellett gyermekeket oktatván önmagát kel­lett táplálni". Űjabb két évi „graduale stipendium" (100 Ft) támogatásával folyt to­vábbképzés után tette le szigorlatait, s nyert 1802. március 16-án orvos­doktori oklevelet. Már doktorrá avatás előtt egy hónappal (1802. február 10.) a kémia és a botanika neves professzora, Winterl Jakab tanársegédévé választotta, évi 200 Ft-os fizetéssel. Sok híres ember került ki abban az időben a pesti egyetemről. Schuster évfolyamtársa volt Heves megye későbbi főorvosa, Keszler, egy évvel fel­jebb járt Lenhossék, a későbbi országos főorvos, kettővel pedig Bene Fe­renc, aki mint egyetemi tanár szerzett ismert nevet. Schuster későbbi pályafutására mély benyomásokat hagyott két kül­földi útja. 1801-ben, még mint szigorló orvos gróf Festetics László és annak fia, György kísérőjeként bejárta a magyar bányavárosokat, majd Cseh­országot és Morvaországot. Bugát szerint velük volt Kulcsár István, az is­mert lapszerkesztő is [2]. A második út az előbbinél nagyobb volt, erre 1804—1805, évben került sor, s egy teljes évig eltartott. Ekkor Mauksch kolozsvári és Habenmeyer pozsonyi gyógyszerészek voltak útitársai. György Aladár szerint ösztöndí­jat kapott Schuster erre az útjára. Ez lehetséges, bár ő maga erről nem írt abban a részletes, sokban önéletrajzi jellegű kérvényben, amelyet Kolozs­várra 1808-ban beadott (s amelyről még később lesz szó), csak arról, hogy asszisztensi fizetését arra az évre nem vette fel [4]. Ekkor Morva- és Csehországon keresztül Szászországba és Bajoror­szágba ment, meglátogatott sok német várost, majd hosszabb időt töltött el Berlinben. Meglátogatta az egyetemeket, múzeumokat, könyvtárakat, meg­nézett egy egész sor gyárat, bányát, botanikus kertet, leglényegesebb azon­ban az volt, hogy személyes ismeretséget köthetett sok akkori ismert német vegyésszel, pl.: Lampadius (Freiberg), Klaproth, Richter, Rose, Hermbstädt, Schräder, Gehlen (Berlin), Westrumb (Hameln), Göttling (Jéna) tüntette ki az ifjú magyar tudóst azzal, hogy megmutatták neki laboratóriumukat, esz­közeiket, sajátos módszereiket stb. Különösen Gehlen volt kedves vele szemben, több kísérletébe bevonta, később egy ideig levelező viszonyban is voltak. Itthon sokat segített Winterlnek, részt vett annak tudományos mun­kásságában, később pedig annak közismertté tételében. Emellett a füvész­kertben Kitaibel Pált annak nagy útjai idején helyettesítette. 1806. május 27-től kezdve, Mulzer József halála után a gyógyszerészek korrepetitoraként működött. (Mulzer előtt 1794-ig Kitaibel Pál is volt eb­ben a tisztségben). Ez a megbízatás 1808. szeptember 16-án, a gyógyszerész­képzés átszervezésével megszűnt. Rövidesen az asszisztensi állásának is bú­csút mondhatott. 1808. ugyanis minden szempontból döntő változásokat hozott Schus­ter János életében. Rövid időn belül három tanszék is megüresedett egy­más után, s az egyetemi oktatásban szerzett tapasztalatai, nemzetközileg 306

Next

/
Oldalképek
Tartalom