Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

alatt (1796—1800) elvégezte az előírt stúdiumokat, „nem volt olyan tanítmány, mellyből jeles tanulónak ne mutatta volna magát" — írja Bugát [1], pedig „oskolai foglalatosságai mellett gyermekeket oktatván önmagát kellett táplálni". Űjabb két évi „graduale stipendium" (100 Ft) támogatásával folyt továbbképzés után tette le szigorlatait, s nyert 1802. március 16-án orvosdoktori oklevelet. Már doktorrá avatás előtt egy hónappal (1802. február 10.) a kémia és a botanika neves professzora, Winterl Jakab tanársegédévé választotta, évi 200 Ft-os fizetéssel. Sok híres ember került ki abban az időben a pesti egyetemről. Schuster évfolyamtársa volt Heves megye későbbi főorvosa, Keszler, egy évvel feljebb járt Lenhossék, a későbbi országos főorvos, kettővel pedig Bene Ferenc, aki mint egyetemi tanár szerzett ismert nevet. Schuster későbbi pályafutására mély benyomásokat hagyott két külföldi útja. 1801-ben, még mint szigorló orvos gróf Festetics László és annak fia, György kísérőjeként bejárta a magyar bányavárosokat, majd Csehországot és Morvaországot. Bugát szerint velük volt Kulcsár István, az ismert lapszerkesztő is [2]. A második út az előbbinél nagyobb volt, erre 1804—1805, évben került sor, s egy teljes évig eltartott. Ekkor Mauksch kolozsvári és Habenmeyer pozsonyi gyógyszerészek voltak útitársai. György Aladár szerint ösztöndíjat kapott Schuster erre az útjára. Ez lehetséges, bár ő maga erről nem írt abban a részletes, sokban önéletrajzi jellegű kérvényben, amelyet Kolozsvárra 1808-ban beadott (s amelyről még később lesz szó), csak arról, hogy asszisztensi fizetését arra az évre nem vette fel [4]. Ekkor Morva- és Csehországon keresztül Szászországba és Bajorországba ment, meglátogatott sok német várost, majd hosszabb időt töltött el Berlinben. Meglátogatta az egyetemeket, múzeumokat, könyvtárakat, megnézett egy egész sor gyárat, bányát, botanikus kertet, leglényegesebb azonban az volt, hogy személyes ismeretséget köthetett sok akkori ismert német vegyésszel, pl.: Lampadius (Freiberg), Klaproth, Richter, Rose, Hermbstädt, Schräder, Gehlen (Berlin), Westrumb (Hameln), Göttling (Jéna) tüntette ki az ifjú magyar tudóst azzal, hogy megmutatták neki laboratóriumukat, eszközeiket, sajátos módszereiket stb. Különösen Gehlen volt kedves vele szemben, több kísérletébe bevonta, később egy ideig levelező viszonyban is voltak. Itthon sokat segített Winterlnek, részt vett annak tudományos munkásságában, később pedig annak közismertté tételében. Emellett a füvészkertben Kitaibel Pált annak nagy útjai idején helyettesítette. 1806. május 27-től kezdve, Mulzer József halála után a gyógyszerészek korrepetitoraként működött. (Mulzer előtt 1794-ig Kitaibel Pál is volt ebben a tisztségben). Ez a megbízatás 1808. szeptember 16-án, a gyógyszerészképzés átszervezésével megszűnt. Rövidesen az asszisztensi állásának is búcsút mondhatott. 1808. ugyanis minden szempontból döntő változásokat hozott Schuster János életében. Rövid időn belül három tanszék is megüresedett egymás után, s az egyetemi oktatásban szerzett tapasztalatai, nemzetközileg 306