Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Pásztor Emil: Az írógépek és helyesírásunk

gyakori a kis hosszú ú (229), sőt a kis hosszú ít-ből is 158-at számoltam meg. Érdekes, hogy ugyanezekben a szövegekben — emlékezetem szerint — egyetlenegy kis q és nagy Q s egyetlenegy kis w betűvel sem találkoztam, nagy W-vel is csak egyszer (a Népszabadság kis hírei között a külföldi William keresztnévvel). Igazán nem ésszerű, hogy amikor az alig használt, idegen q és w betű minden magyar írógépen ott van, hiányzik írógépeinkről a náluknál sokkal többször szükséges hosszú í, ú, ű. A kis q, a nagy Q és a kis w betű a nagy Ü betűnél is ritkább a gyakorlatban [18]. A szövegek vizsgálata arról győzött meg, hogy az írógépemről leszerelt hat írásjegyet általában nyugodtan mellőzhetjük. (Legföljebb különleges szakmai: kereskedelmi, jogi stb. szövegekben van szükség egyikre-másikra.) A megvizsgált nyomtatott szövegekben — úgy emlékszem — egyikük sem fordult elő, csak a pontosvessző, mely gépírásunkban könnyen pótolható a kettősponttal és a vesszővel. Szemléletesen mutatja a táblázat, hogy a kis hosszú í, ú, ű betűre, a kezdő és végző zárójelre meg a kezdő idézőjelre viszont milyen nagy szükség volna minden írógépen. A végző ) zárójellel felsorolásban is találkoztam: az a), b), c) jelölésben. A nagy hosszú í, Ú, Ü részesedési aránya a szövegekben igen kicsi, mégis azt tartom, hogy rájuk is szükség volna az írógépeken. Ritkaságuk ellenére is nagyobb szerepük van írásunkban, mint szerencsésebb betűtársaiknak, a kis q és a nagy Q, a kis w és nagy W betűnek, amelyek — bár a szűkebb magyar ábécének nem tagjai — nincsenek kitagadva a magyar gépírásból. A nagy hosszú í és U betű mondatok elején (főképp az így, Ugy és az Új szóban) meg az Új- kezdetű földrajzi nevekben — Üjfehértó, Üjpest, Újszeged, Újvidék, Új-Guinea stb. — elég gyakori, sőt a csupa nagybetűs címekben, feliratokban a nagy 1 és U betűn kívül az Ü sem egészen ritka: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI, A PÁL UTCAI FIÚK; HÍREK, MŰSOR; RÁDIÓ és TELEVÍZIÓ ÚJSÁG, NÉPSZERŰ TECHNIKA; NYÍREGYHÁZA, TÜRKEVE, CSEPEL VAS- ÉS FÉMMÜVEK; stb. De az írógépemen bevezetett változtatás a nagy hosszú í, Ü, Ű nélkül is több a „félmegoldásnál". Minthogy általa — kevés módosítással és kis költséggel — a jelenlegi hibák 98—99 százalékban kiküszöbölhetők, szélesebb körű kipróbálásra is ajánlhatom ezt a billentyűzetet. Nem értek egyet Radó Györggyel, aki egy néhány évvel ezelőtt megjelent cikkében azt írja, hogy a kis hosszú i, ú, ű betűnek a nagy hosszú í, Ü, Ű nélkül való bevezetése „nem javítana, hanem rontana a mai helyzeten: ma ugyanis — folytatja — az í, ú és ű hiánya folytán hibás »írógép-helyesírás« legalább következetes, s a gépirat olvasója vagy a szedő eleve tudja, hogy í, ú, ű helyett mindenütt i, u, ü fog a szeme elé kerülni; a »félmegoldás« esetén azonban következetlenség, tehát zűrzavar állana be; ugyanazt a szót másképp írnók a mondat elején, mint a belsejében" [19]. Radó azon a véleményen van, hogy a „félmegoldás" helyett hagy20* 279