Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.

lés, illetőleg az általános polgári erkölcsi felfogás elveit ismétli — elég gyér pedagógiai példával fűszerezve. A jellemnevelés tárgykörébe-tartozó cikkeket két nagy csoportba oszthatjuk: a) Az akarattal, a jellemfejlesztéssel, „jellemképzéssel" általánosan foglalkozó írások. Ilyen például az „Ungmegyei Tanügy" 1882/6. sz.-ban közölt mintatanítás: „Cél és eszköz, akarat és vágy" címmel. (Schönbrunn Zsigmond.) Példákon mutatja be az akarat lényegét, érzékelteti a játék és a tanulás gyakori konfliktusát. Konklúzióképp megállapítja: a rossz irányú akarat csak ártalmunkra van. Egy másik, későbbi cikkben („Görög Katholikus Népiskola", Ungvár, 1914/5. sz., Karpinecz Emmánuel) az emberi akarat fejlődésének, kialakulásának irányításáról olvashatunk — a célok, a helyes célkitűzés kidomborításával. A jellemmel, egyes jellembeli tulajdonságokkal kapcsolatban különösen sok az általános erkölcsi elveket hangoztató írás. (Ilyenek olvashatók pl. a „Protestáns Néptanító" 1887/6., a „Tanügyi Értesítő", Győr, 1896/9., a „Hevesmegyei Tanügy" 1900/3., a „Nógrádmegyei Tanügy" 1900/5., a „Tanügyi Értesítő", Székesfehérvár, 1904/1—4., a „Népoktatás", Lúgos, 1908/6., az „Abaúj-Torna vármegyei Közoktatás" 1913/10. számában.) — Némelykor maga a szerkesztőség megjegyzésben bátorítja a szerzőt, hogy fejtse ki pontosabban pl. a becsületesség fogalmát, szükségességét, az ezzel kapcsolatos hibákat, nevelési teendőket stb. (a „Protestáns Néptanító" 1889/9. sz.-ban K. Kiss P. János: „A becsületérzés fejlesztése a népiskolában" c. cikkének szerk. megjegyzése.) A vidéki lapok közül egyébként talán a legtöbbet és aránylag színvonalasan — pedagógiai irányzatokra, elméletekre való hivatkozással — a „Szilágyvármegyei Tanügy" foglalkozott a jellemneveléssel 1904— 1916. között. Megemlítendő pl. a lap 1909/6—10. számaiban Pokoly Emil tárgyismereten alapuló cikksorozata: „A jellemnevelés problémája a modern pedagógiában", melyben Ellen Key, Paulsen, Foerster és mások neve, művei is említésre kerülnek. A lap 1914/5. sz.-ban Margineán Demeter írása („Az akarat fegyelmezése") — a harcos idealizmus, az éles materialista-ellenesség jegyében fogant. Idealista világnézeti elfogultsága következtében alaposan elveti a súlykot. Szerinte „a materialisták nagy ravaszsággal összeállított hipotézisei ellentmondásoktól duzzadnak. .." „a determinizmus — az erkölcsi törvények megvetése" (!?), stb. A materializmus kitartó rágalmazása mellett azonban elhanyagolja a cikk a tárgyilagos bizonyítást, érvelést. 1916-ban Pokoly Emil „A bátorságra nevelésről" c. írása az uralkodó osztály „háborús pedagógiai" törekvéseit szolgálta. (Szilágyvármegyei Tanügy, 1916./3. sz.) b) A jellemhibákkal, a jellemnevelés nehézségeivel, akadályaival is elég sűrűn találkozhatunk a vidéki pedagógiai lapok hasábjain. Kiindulásul mindjárt említhetjük a gyermek alkoholfogy asztásá48