Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Komáromi János
máromi öregkorára is megőriz. A novellák nyelve zamatos, gördülékeny. Mondatai egyszerűek, könnyen érthetők. Komáromi novellái kedves, hangulatos alkotások, mondanivaló és kompozíció szempontjából sokszor értékesebbek, művésziebbek, mint regényeinek többsége. Befejezés Komáromi János a két világháború közötti korszak írója. Szegény, földhözragadt, nyomort és ínséget lehelő parasztcsaládból származott, és országoshírű író, lapszerkesztő lett. A gyermekkori nyomor mély nyomot hagyott 'benne, de hírneve növekedésével már szégyelli egyszerű származását. Szerkesztő úr lett. Továbbra is tépelődik a Vihorlát alján megbúvó szegénység mérhetetlen nyomoráról; de írásaiban csak a fájdalmas panasz, a nyöszörgő tehetetlenség, a szívbemarkoló szomorúság kap hangot, de tenni keveset tesz. A mezítlábas parasztgyerekhez lehajol atyai gyöngédséggel, lágy, simogató szavakkal becézi őket, de főképp Komáromi belső vívódásává, önvádaskodó énharcává válik a végső segítség hirdetése. Komáromi idősebb korában is visszafigyelmez az Ondava lapályára, de valami hazavágyó bús otthonkeresés a végső kicsengés. Egy elég erős nationalista érzés is emészti Komáromi Jánost, amely gátolja a világos, haladó világnézet kialakításában. Komáromi óvakodott a legcsekélyebb társadalombíráló megnyilatkozástól is, s nem látta és nem is érezte, hogy a nagy sorskérdések csak egy társadalmi megújhodással oldhatók meg igazságosan. Nem látta, hogy a megújhodás csak egy népi társadalom hajnalán áraszthatja szét az igazság és optimizmus levegőjét, és hogy a munkában megfáradt nép csak a forradalom bíborában láthatja meg az új élet értelmét felvillantó eszméket. Komáromi János alkotásai nem kritikai realisták. Regényének kompozíciói — néhányat kivéve — nem szilárdak. Alakjait úgy alkotta meg, hogy velük kapcsolatban az olvasót nem érheti meglepetés. A megformált jellemek az egész mű folyamán változatlanok maradnak. A regény hősei között nem nagyon találni olyant, amelyeket valamilyen haladó eszme vezetne. A fiatalkori regényeiben ábrázolta a teménytelen paraszti nyomorúságot, de adós maradt az éles következtetéssel és visszariadt a szegény nép harcos szószólójának szerepétől. Komáromi társadalomábrázolása csak féloldalas. Ábrázolja szülőföldje szegénységét, de a másik oldalt: a földesurak, bankárok, jellemtelen dzsentrik és egyéb úri senkik, a nép munkájából élősködő és dorbézoló hadat nem mutatja be regényeiben, s nem mond kemény bírálatot róluk. S mivel csak az egyik oldalt ábrázolta, nem tud a két oldal szembeállításából igazságos, forradalmi következtetést levonni. Komáromi az igazságos bírálat mellőzésével megalkuvóvá vált. Felmerül a kérdés, miért választottam Komáromi János munkásságát dolgozatom témájául, mikor annyi elmarasztaló megállapítást tettem róla. Először azért, mert a felszabadulás óta nem jelent meg marxista szellemű munka Komáromi Jánosról, aki pedig sokat vitatott író 17* 307