Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Sziklavári Károly: Kossuth Lajos és századának zenehistóriája
30 1867 folyamán kinyomtatott Férfikarait. Kossuth halálát követően 1894ben, majd a nyolc esztendővel későbbi centenárium alkalmával jelentek meg ismét nagy számban tisztelgő, vagy már kifejezetten a legendák övezte államférfi emlékére írott kompozíciók. (Az ún. Kossuth-nótáról és annak műzenei feldolgozásairól később esik szó.) Kossuth halálára komponált zeneművet Major Gyula (Kossuth Gyászinduló), az Egerben működő Lányi Ernő (Kossuth gyászdal), Csete Lajos (Kossuth emlék), Erődi Ernő (Meghalt Kossuth!), Bajai (Holländer) M[ihály] (Kossuth kesergő), Szent-Iványi Dani (Gyászhangok: Kossuth Lajos drága hamvai hazahozatalának emlékére), Dankó Pista (A magyar nemzet gyászdala), Egri György (Napnyugatról, messze földről...). Az 1902. év legjelentősebb Kossuth-vonatkozású zenei publikációjának a Huber Sándor szerkesztette Kossuth Albumot tekinthetjük: „Hírneves magyar zeneszerzők legszebb Kossuth dalainak gyűjteménye" alcímmel ellátva, benne Pap Zoltán Kossuth-himnuszával, Lányi Ernő, Egri György, Erődi Ernő említett Kossuth-gyászdalaival, Buday István, 31 Greizinger Iván, Csengery Gyula kompozícióival,' továbbá Lányi Ernő 39 harcias-hazafias Pósa-dalával/~ Egressy Béni Szózatával, az általa megzenésített Talpra magyarral, a Klapka-indulóval, valamint számos egyéb Kossuth-vonatkozású nótával és dallammal, melyek átírója, többségüknél maga a közreadó Huber volt. A szóban forgó kompozíciók némelyike idézi a szabadságharc óta Kossuth-nótaként ismert és elterjedt dallamot; olykor annak csupán töredékét, benne a karakterisztikus kezdőmotívummal. Ide tartozik Major Gyula Kossuth Gyászinduló')di, Szent-Iványi Dani gyászdarabja, valamint Greizinger Iván dala. Kissé talányos ebből a szempontból Erődi Ernő szerzeménye, amely a Kossuth-nóta kezdő, lehajló dallamképletével ellenkező ívű (annak * * 33 szabad rákfordításaként értelmezhető) motívumot hangoztat. " Lányi Ernő " Mona Ilona, i.m., 2644. tételszám 1 1 Buday: Kizöldült már Kossuth Lajos sírhalma, Greizinger: Kossuth Lajos újra izent Turinból, Csengery: Turin fölött ragyog az ég; Rózsabokor, zöld az ága 0p.l07. Az első strófa szövege: „Hát még mindig az a gyűlölt Gott erhalte' járja? / Fújja fújja a németnek katonabandája / Könnyet hullat a glédában minden magyar regimentje / S egy dal sír a puskacsőn át: Kossuth Lajos azt üzente." 3 3 Lényegében ugyanezt fedezhetjük föl a Kossuth-nótánál jóval későbbi keletű, és már az új népdalstílushoz tartozó, ún. Garibaldi-nóta (Garibaldi csárdás kiskalapja...) kezdetén is; hogy ezt az ismeretlen dallamköltőtől eredő, konkrét utalási szándéknak foghatjuk-e föl, annak megválaszolására egyelőre nem teszünk kísérletet. 151
