Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Sziklavári Károly: Kossuth Lajos és századának zenehistóriája
lamit azonban bízvást leszögezhetünk: az általunk Kossuth-nótaként ismert jelenlegi formáját több lépés során elnyert - dallam, továbbá annak sokféle szövege (a változatokkal együtt), egymástól teljesen független, és valószínűleg időben is elkülönülő keletkezéstörténettel rendelkezik. A zenére vonatkozó kutatási eredményeket, tudományos igénnyel Major Ervin foglalta öszsze elsőként 3 6; legutóbb Tari Lujza közölt ilyen jellegű, s a népi dallam- és 37 szövegvariánsokat széles körben bemutató áttekintést." A Kossuth-nóta dallama félreismerhetetlen verbunkos fogantatású melódia, mely lassú, ünnepélyes voltával látszatra nagyszerűen illeszkedik abba a stílusvilágba, amelyet az 1830-40-es évek magyar muzsikájának gazdag, sokszínű köznyelve képvisel. Ránk maradt legarchaikusabb formájában, ahogy több, egymáshoz közeli változatként Egressy Béni 1850-ből származó feldolgozásai. Füredi Mihály ez utáni kiadványa, Mátray Gábor és Kassai 38 • Vidor közlései nyomán előttünk áll, inkább tűnhet még régebbinek, talán reformkor előttinek. Mindez némiképp Csefkó Gyula teóriája mellett szólhat: szerinte a nóta keletkezése a napóleoni háborúk időszakába nyúlik viszsza, s így „könnyű volt [1848 őszén] megszületnie. Csak annyit kellett tenniök a hazafias érzéstől föl lelkesült tömegeknek, hogy Kossuth nevét illesszék bele egy régibb, jól ismert szövegbe, amelyből aztán mindjárt Kos= Festi Hírlap, 1911. december 24. Csefkó Gyula alapvető tanulmánya nem csupán összefoglalja az addigi főbb irodalmakat, de (vitatható pontjai ellenére) nagy műgonddal készült, és - mondhatni - több figyelmet érdemlő írás (Csefkó: Ha még egyszer azt üzeni... |A Kossuth-nóta eredetéhez]. In: Nép és nyelv |Szabadka], II. évf., 1-9. szám [1942. jan-szept.], p. l-l 1.). A XX. század közepének viszonylag bővebb irodalmából ki kell emelnünk Ortutay Gyula és Dégh Linda munkáit - bár utóbbi, szemléletmódja terén, az olvasó általi revízióra szorul (Ortutay: Kossuth a magyar népköltészetben. In: Ethnographia, 1952, p. 263307.; Dégh: A szabadságharc népköltészete. Akadémiai Kiadó. 1952. p. 178-9.). Érdekes adalékokkal szolgál a témát illetően Barta István 1952. évi tanulmánya (Kossuth alföldi toborzó körútja 1848 őszén. In: Századok, 86. évf., p. 165.) - bár következtetése kissé korainak tűnik.; További irodalmak: lásd a 36., 37. és 38. számú jegyzeteket. Major Ervin: Kossuth-dalok. Zeneműkiadó, Budapest 1953., p. 4-7. ' Tari: i.m. A szerző lényegében valamennyi, a népi emlékezet által megőrzött 19. századi Kossuth-dallamot közread könyvében. s Egressy Béni zenéje Szigeti József A szép juhász és Jókai Mór Földönfutó c. népszínmüveihez; Füredi Mihály: 100 magyar népdal (Bognár Ignác zongorakíséretével. Pest, 1851), 98. szám; Mátray Gábor: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye, III. füzet (Pest, 1858), 80. szám; Kassai Vidor emlékezései. A művész "'letésének századik évfordulójára sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1940., p. 26.; Mindezekről később lesz szó részletesen. 153
