Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1996-1997. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

V. Raisz Rózsa: Szállóigék Mikszáth írói nyelvében

Mikszáth nyelvére egyébként is jellemző a frazeológiai kapcsolatok alakítgatása, így nem meglepő, hogy szállóige-használatában is bőven él vele. A következő típusokat különböztethetjük meg e tekintetben: 1. Ellenkező értelművé alakítja a szállóigét. Metternichnek, illetőleg Alfred Windisch Gratznek tulajdonítják Tóth Béla szerint (Szájrul szájra Bp. 1901. 171.) „az ember a bárónál kezdődik" mondást. Ez A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében a következőképpen jelenik meg: „Kopereczky valahol előkészítette a cigánybandát, Kiczka Flórist, s éji zenét adott Vilma kisasszonynak, amire az bosszúsan fordult meg az ágyában, s csípősen jegyzé meg: - Az ember, úgy látszik, nem kezdődik okvetlenül a bárónál." (Noszty, Krk. 20. 19.) Cogito, ergo sum „No, mármost milyen két vezérgondolatot talál ebben Jókai? Az egyik a non cogito, ergo non sum. - a passzív resisztencia." (Jókai Mór élete és kora. Krk. 19. 52) „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel" - a dantei sor egy Mikszáthkarcolatban így jelenik meg: „E termekre oda lehetne biggyeszteni az alvilág kapuiról ismert feliratot áttravestálva: »Ti, akik ide beléptek, visszakapjátok reményeiteket« (Karcolatok. Bp. é. n. 24.) 2. Vannak kedvelt szállóigéi, ezeket különösen alkalmasnak tartja a szöveg tartalmához való szabad alakítgatásra: Országomat egy lóért „- úgy vagyok, mint III. Richárd - Szívesen adnék egy országot egy papért." (Elbeszélések I. Krk. 27. 308.) - „Ejh, no, hol lehetne most szivart kapni? Egy országot egy szivarért/" (Urak és parasztok. Bp. é. n. Veréb Pál traktában. 155.) - Már most mit csináljak? Minden zsebemet kikutattam. Nincs benne gyufa. Egy országot egy gyufáért/" (Mikor a mécses már csak pislog. R. - Fr. 155.) - „Ez a rettegés töltötte be egész lényét, éjjel nem aludt, nappal nem evett. »Egy országot egy mentő gondolatért*.« - kiáltozná a bajuszát tépdesve." (Világít este a szentjánosbogár. R. - Fr. 20.) A háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz, pénz. „Azzal a kellékkel is rendelkezik a csoport, amit Montecuccoli a hadviseléshez szükségesnek tart. (A pénzt ehhez ugyanis a talentum, talentum, talentum jelenti)." Emlékezések, tanulmányok. R. - Rt. 280. Hadi készülődések) , - Hát a Mariskának mit rendeltél? - Levegőt. Ha a háborúhoz pénz kell, kedves báró, ahogy Montecuccoli mondta, az egészséghez meg levegő kell, levegő és levegő. A szállóige a fenti szövegek egy részében túlterjed a mondategész határán, szorosan összeköt több szövegmondatot.