Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

„sexuális és bűnügyi drámákról" értekezik. Ezzel szemben hasznos szociológiai megfigyeléseket tesz közzé a közönségről (mozibajárási szokások, statisztikai adalékok, a műfajok fogadtatása stb.), s a mozgóképes iskolai felhasználásának iskolai metodikáját ugyancsak gazdagítja német források nyomán részletezett témavariációival. A végső konklúziót tartalmazó mondatokat azért érdemes teljes egészében idézni, mivel akár 2003-ban is papírra vethetnénk. Márpedig Körmendy Ékes Lajos Dr nyolcvannyolc esztendeje vélekedett így az új kifejezési formáról: „A mai életviszonyok szükségszerű alakulásaként jelentkező és talán éppen ezért páratlan népszerűségre vergődött mozi ... már olyan hatalmas tényezővé nőtte ki magát, hogy a tömegekre való nagy hatását, szinte varázslatos erejét nem látni, fel nem ismerni vakság volna. Tőlünk függ csak, hogy a mozinak a nép nevelésére kiválóan alkalmas tömegvonzó erejét a kultúra szolgálatába állítsuk s azt a népműveltség terjesztésének intézményes eszközévé tegyük."

5 A 25 ÉVES MOZI című kiadvány, melyet a magyar kinematográfia negyedszázados jubileuma alkalmából jelentettek meg Lányi Victor Dr., Radó István és Held Albert szerkesztésében, túlságosan sokat ígér - históriai áttekintést helyette azonban eklektikus egyveleggel szolgál, bár a publikációk jó része valamilyen vonatkozásban érdekes információ a hazai filmgyártás múltjának rekonstrukciójához. Azért tanulságos elidézni egyes fejezeteknél, mert a kor hangulatát, a megnyilatkozók szemléletét, az emlékek optikáját a többnyire nyúlfarknyi közlemények, vallomások, jegyzetek is érzékeltetik. Az előszót - 1920-ban vagyunk! - József főherceg jegyzi. Beszédesek az írók véleményei. Nemcsak a két Múzsa kapcsolatának rejtett összefüggései rajzolódnak ki belőlük, szubjektív alkotói tükrökbe is pillanthatunk: elszólások, kiszólások, leszólások élénkítik az élménybeszámolókat. Mivel a kötet széles körben ismeretlen nálunk, kissé hosszasabban idézünk a szövegekből. Jókai Mór (KÉT LEVÉL A MOZIRÓL, 1895. április 13.) nem bizonyult jó jósnak, amikor megjövendölte a Lumiére-galaxis közeli halálát: „A nizzai kávéházban és azután Génuában, ahol még egyszer láttam őket (t. i. a mozgófényképeket V. J.), az emberek úgy tódultak hozzá, mintha búcsú vagy vásár volna. Ha az emberek megunták, úgyis oda fog kerülni. A vásárra. A cirkusz- és trapézművészek közé. Nagyon szeretném, ha ezek a falon mozgó képek Pestre is kerülnének. De örülne a sok lateiner és delnő rajta."

6 Bródy 5 KÖRMENDY-ÉKES LAJOS Dr: A MOZI. Singer és Wolfner, Bp. 1915. 99. I. A 25 EVES MOZI. A magyar kinematográfia negyedszázados története. Szerkesztették: Lányi Victor Dr., Radó István, Held Albert. Bíró Miklós. Nyomdai Müintézete. Bp. 1920. 26. í.