Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Irodalomtudomány. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Nagy Sándor: A tér és az idő egy magyar pikareszk regényben. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci
Az "édeni csavargó" 1913-as születése után (Ruszka Gyuriék karácsonya) a húszas évek elején tűnt fel újra Tersánszky Józsi Jenő pályáján (Kakuk Marci ifjúsága). Életének egyik mélypontja ez az időszak: a világháborús megpróbáltatások, édesanyja halála, családjának szétesése, öngyilkossági kísérlete, sikertelen írói próbálkozásai, anyagi gondjai -- olyan élmények és mozzanatok, melyek elmélyítették keserűségét, magyarázzák kiábrándulását. A vak sors által a végzet felé sodort Buzikán Mátyás (A két zöld ász) kulcsfigurája lehetett ennek az életérzésnek, amely természetes reakcióként váltotta ki a világgal, a társadalommal szembeforduló, annak törvényeit semmibevevő magatartást. Azt az embertípust, aki bár romlottnak látszik, mégis erkölcsösebb mint képmutató környezete, s aki amúgy könnyedén, a "fel a fej jel" dacos reményével lép túl az élet megpróbáltatásain. Maga az író vallotta: "...De tépelődéseim közben, amikor a pedagógiával foglalkoztam, vagyis hogy hát in praxi milyennek kellene kinevelni a reális világban jól mozogható emberi ideált... hát arra a megdöbbentő tényre jöttem rá, hogy a legalkalmasabb alany erre a célra körülbelül az az emberfajta volna, amit magyarul csirkefogónak nevezünk. Mert hiszen a tragikus hős, a nagy jellem vértengert kever maga körül, a szentet, az aszkétát magát sütik meg embertársai, a polgári poltrohonság könnyel vegyes vérözönnel jár szintén, még az ölbe tett kezű, mosolygó jóság is csak kárhozatot zúdít az emberi közösségre... Egyetlen emberpéldány az, ami sikerült még eddig úgy, hogy nem mutat semminemű veszedelmet az uralma, és ez az a nem jó és nem rossz, felemás egyén, aki vígan túlteszi magát a morális gátak ostobábbján, de nem döngeti le a legnagyobbakat." 1 0 A más fészkére is járogató, kancsalító "gyenge derekú legény" éppen ilyen emberfajta volt: "Sohasem volt romlottabb a Kakuk Marci szíve a másokénál! Csak valahogy mintha eleve csavargónak lett volna rendelve a Magasságoktól" — olvassuk róla teremtőjének igazságtevő vallomását. A regény világában elfoglalt és a struktúrából értelmezhető szerepe mellett éppen e vallomások segítenek tisztán látni a Kakuk Marci-féle "édeni csavargó" ellenpontjának szánt Soma jelenlétét a kalandokban. Soma a tudatos csirkefogó, a számító, aki a sikkasztástól és a gyilkosságtól sem riad vissza. Mellette Marci igazi homo morális, aki különbözőségében sem mondhat le "szusztársának" barátságáról. Összetartoznak ők, mert így erősítik meg a pikareszk regény tanító szándékát: nem lehet véletlen, hogy Soma útja a börtönbe vezet, Marci pedig Annuska szerelmében és meleg otthonában találja meg lelki békéjét. így talált egymásra világkép és regényforma, így vált egy nagyszerű magyar prózaíró "világirodalmi rangú" alkotóvá. Kakuk Marci" történetén átragyog Tersánszky hite és reménye, a köréje épített és létezésének leginkább megfelelő epikai alak91