Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Estók Bertalan — Milinki Éva — Lucskay Klára: Tájékozódó jellegű hidrobiológiái vizsgálatok a Laskó patakon és az Fgerszalóki tározón a feltöltés kezdeti időszakában

TÁJÉKOZÓDÓ JELLEGŰ HIDROBIOLÓGIÁI VIZSGÁLATOK A LASKÓ PATAKON ÉS AZ EGERSZALÓKI TÁROZÓN A FELTÖLTÉS KEZDETI IDŐSZAKÁBAN ESTÓK BERTALAN, M1LINKI ÉVA, LUCSKAY KLÁRA A Laskó patak a Btikk és a Mátra közötti hegyvidéken ered, jellegzetesen szivárgó típusú (helokren) forrásból. Vízgyűjtő területe 357 km

2, hoszszúsága 30 km. Több apró településen halad keresztül. Egerszalók után lép az Alföldre és Űjlőrincfalvánál torkollik a Kiskörei víztározóba. Vízjárása változó: 200 1 /see. LKQ-tól egészen NQ 1%: 103 m

3/sec. vízhozamig. Lebegőanyag tartalma a hegyvidéki részen magasabb, lefelé csökken. A forrás víz halobitás típusa Ca-Mg-S0

4-HC0

3-os, a patak alsóbb szakaszán Ca-HC0

3-as (Végvári 1980). Az Egerszalóki tárolót a Laskó patak duzzasztásával hozták létre, 1981ben helyezték üzembe. Jelenleg első feltöltési üteme folyik. A tározó tervezési paraméterei: térfogata 4 180 000 m

3 hasznos térfogata: 3 900 000 m

3, vízfelszín 121 ha, átlagos vízmélysége 3,5 m. A tározót árvízvédelmi és öntözési céllal létesítették, de már jelenleg sem hagyható figyelmen kívül a sportolási és üdülési célú hasznosítás. Ezen többcélú hasznosítás a tározó üzemeltetésével és vízminőségével szemben különböző követelményeket támaszt: A vízi élővilág igen érzékenyen reagál az emberi beavatkozásra, s a változás gyakran kedvezőtlen. Munkánk során megfigyeljük, s választ keresünk arra, hogy a Laskó patak duzzasztás hatására milyen biológiai változáson megy keresztül, hogyan reagálnak a vízi mikroszervezetek a megváltozott környezeti tényezőkre. Két éves kutatási programunkat ennek alapjánállítottuk össze. Jelen dolgozatunk a Laskó patak fito-zooplankton összetételének alakulását, valamint bakteriális állapotát mutatja be, és az Egerszalóki tározó feltöltés utáni első vizsgálatainak eredményeit ismerteti. Mintavétel és vizsgálati módszerek. Az algológiai és bakteriológiai vizsgálatokra egy-egy liter vizet vettünk sterilizált üvegekbe. Zooplankton vizsgálatra 20 liter vizet 25-ös lyukboségű planktonhálón szűrtünk át. A mintákat a víz felszíne alatt 20 cm mélységből merítettük. A Laskó patak forrásvidékén és felső szakaszán a vízállásnak megfelelően a merítés kisebb mélységből történt. A bakteriológiai vizsgálatokat az OKI (Országos Közegészségügyi Intézet) Vízhigiénés Osztályának Módszertani Útmutatója, a kémiai vizsgálatokat az MSz 448 és a KGST kémiai vizsgálatok irányelvei szerint végeztük. A planktonszervezetek meghatározását a birtokunkban levő határozókönyvek segítségével végeztük. A patak 697