Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

állandóságot is biztosítson, az országgyűlésen kieszközölte annak törvénybe iktatását. így az 1741:44. t. c. közjogi szempontból is biztosította az egri ,,Studium Juridicum" tartós fennmaradását. Miután ebben az időben — Erdélyt nem számítva — csak a nagyszombati egyetemen működött egy jogi iskola, az internátussal egybekötött egri „collegium juridicum articulare" időrendben második jogi iskolája lett az országnak. Kezdetben kétéves tanfolyamként előbb 12, majd 20 hallgatóval és két jogtanárral a szemináriumban működött, de 1754-ben beköltözhetett az alapítója által vásárolt és helyreállított ún. Foglár-kollégiumba, a mai Kossuth Lajos utca 8. szám alá, ahol kielégítően el tudták helyezni a jogászok és bölcsészek tantermein kívül a jurista konviktorokat, ezek világi tanárait feleségestől, gyermekestől, sőt ideiglenesen a teológusok tantermeit is. Az alapító az egri jogi iskola felállításával kifejezetten a katolikus ügyvédhiányon kívánt segíteni. A nagyszombati egyetem joghallgatóinak száma 1744 körül mindössze 20—25. Ezek is jobbára hivatalokat vállaltak. A gyakorló ügyvédek rendszerint olyan protestánsok voltak, akik a nagyszombati egyetemen vallásuk miatt felvételt nem nyerhetvén, külföldi iskolákra kényszerültek s az ott szerzett tudásuk is jóval felülmú'lta az itthoniak ismereteit, annyira, hogy — Foglár végrendeletének szavaival élve — maguk az előkelő katolikus főurak, sőt a főpapok is, katolikus ügyvédek hiányában, protestáns ügyvédeket kényszerültek alkalmazni. [3] Foglár az alapítólevélben ki is kötötte: ,,az ezen alapítványba felveendő ifjaknak római katolikus, hazai nemes emberek fiainak kell lenniök. Teljesen kirekesztendők és semmi szín alatt sem bocsátandók az iskolába idegen származásúak, még kevésbé a nem katolikusok." [4] A bécsi egyetem elavult, tarthatatlan tanulmányi rendjét Mária Terézia, hollandi származású udvari orvosának, Van Swietennek javaslatára, 1749-től kezdődően indítja el. Van Swieten az ausztriai és magyarországi felsőoktatási reform elindításában még a kompromisszumos álláspont híve: az egyetemes egyház érdekeit képviselő jezsuitákat ugyan száműzni kívánja az egyetemi-főiskolai katedrákról, de utódaik olyan egyházi személyek legyenek, akik a műveletlenség felszámolásáért végzett munkájukban képesek lesznek hallgatóikat a vallási ráhatás eszközeivel is az állam, az abszolút uralkodó iránti engedelmességre nevelni. 1749—1752—1753. években sorra megreformálják a bécsi egyetem orvosi, teológiai, bölcseleti, majd jogi fakultásának tanrendjét. A jezsuitákat eltávolítják az orvosi és jogi karról, a jezsuitaellenes Trautsohn bécsi érseket a királynő kinevezi az egyetemi ügyek protektorává, védnökévé, majd ennek halála után 1760-ban udvari tanulmányi bizottságot szervez, ezzel a közoktatásügy szervezetileg is kicsúszik az egyház kezéből, átmegy a felvilágosodás tanait hirdető világiak kezébe s államigazgatási feladattá válik. Ez a folyamat nálunk, az egyetlen magyarországi egyetemmel, a nagyszombatival kapcsolatosan csak mintegy tízéves késéssel, kitérőkkel társulva megy végbe. A nagyszombati egyetem hittudományi és bölcseleti karán a jezsuiták 1753-ban bevezetik ugyan az előző évi bécsi re17 305