Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - Aradi Gábor: A szovjet csapatok jelenlétét dokumentáló források 1945-1947 között a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában
Aradi Gábor • A szovjet csapatok jelenléte... 47 A szovjet csapatok Tolna megyei jelenlétéről ideérkezésük első pillanatától kezdve rendelkezünk forrásokkal. Ennek hátterében az állt, hogy az orosz csapatok elől csak a tisztviselők egy része menekült el. Mindenütt maradt olyan személy a hivatalokban, aki továbbra is folytatta munkáját az adott településen. így a közigazgatási szervek (községi elöljáróságok, polgármesteri hivatal, járási főszolgabírói, illetve főjegyzői hivatalok4, alispáni és főispáni hivatalok) ügykezelésben csak pár nap kiesés figyelhető meg.5 (Ennek köszönhetően pl. pontos képet lehet kapni arról, hogy milyen ütemben foglalták az egyes településeket a szovjet csapatok.6 Meg kell említeni ezzel kapcsolatban egy másik adategyüttest. A megye községeinek megszállásának időpontjait a járási tanácsok is összegyűjtötték táblázatok formájában. Ezek egy példánya megtalálható a pártarchívumban. Egy ideig iratot „termeltek” a nemzeti bizottságok is. (Felállításukat a 14/1945. ME sz. rendelet írta elő. 1949. február elsejével szűntek meg. Feladataikat a Függetlenségi Népfront helyei szervei vették át.7) Fontos információkat adnak a szovjet csapatok tevékenységéről a jogszolgáltatás területi szervei, a bíróságok és ügyészségek, valamint a dobolási könyvek, a fotótár, a plakátgyűjtemény. A katonai megszállás körülményeiről - nem teljekörűen ugyan - tájékoztatást ad az MSZMP Tolna megyei Bizottságának visszaemlékezés-gyűjteménye is. A viszszaemlékezéseket korábban az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) önálló archívumában őrizték. A levéltár kezelésébe csak a rendszerváltás évében, 1990-ben kerültek. A nagyrészt a hatvanas évek első felében keletkezett visszaemlékezések a pártarchívum külön gyűjteményében találhatók. Megszületésükben jelentős szerepet játszott K. Balog János, aki levéltár-igazgatói korszaka előtt a Pártarchívum kezelője volt. Visszaemlékezéseket természetesen nemcsak a vizsgált korszakból gyűj-4 A főszolgabírói hatáskört az 1030-1945. M.E. sz. rendelet 12. §-a a járási főjegyzőre ruházta. A megyei törvényhatósági bizottság által választott főjegyző lett az elsőfokú közigazgatási és rendőrhatósági tisztviselő, aki közvetlenül felügyelte a járás településeit. Az alispán rajta keresztül érintkezett a községekkel és viszont. A főjegyző felügyeleti joga ugyanakkor „nem jelentett fellebbviteli fórumot”, problémás esetekben a községeknek az alispánhoz kellett fordulniuk. Azaz összességében tovább élt a régi szabályozás. Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása Magyarországon 1945-1950. Akadémiai Kiadó, Budapest: 65-66, 80-81. p. www.kormany.hu/download/b/ae/.../Járás%20történeti%20áttekintés. doc. 2013. november 4. A járások története Magyarországon a 13. századtól 1983-ig. A Hétfa Elemző Központ „Kormányozni lehet ugyan távolról, de igazgatni csak közelről lehet jól...” című tanulmánya alapján készült az elemzés. 5 Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944- 1945-ben. In Tanulmányok Tolna megye történetéből. 4. kötet. Szerkeszti: dr. Puskás Attila. Kiadja a Tolna megyei Tanács Levéltára. Szekszárd, 1972. 55-371. p. (Továbbiakban Puskás, 1972.) 180-181. p. 6 K. Balog, 1972.74. sz. jegyzet. 50. p. 7 A magyar állam szervei, 1944-1950. 1-2. kötet. Vörös Károly (szerk.) Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1985. 2. kötet N-Z. 516. p.
