Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - Aradi Gábor: A szovjet csapatok jelenlétét dokumentáló források 1945-1947 között a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában
Aradi Gábor A szovjet csapatok jelenlétét dokumentáló források 1945-1947 között a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában Magyarország szovjet megszállása 1944 őszén (szeptember 23.) kezdődött. (Pontosabban szólva a szovjet megszállást már előbb, 1944. augusztus 26-ától számíthatjuk. Ekkor indult meg a szovjet támadás a 2. bécsi döntéssel - 1940. augusztus 30. - visszakerült Székelyföld délkeleti szegélyén.1) Ezután egészen a párizsi békeszerződés megkötéséig, 1947. február 10-ig tartott a megszállás ún. törvényes időszaka. A párizsi békeszerződés IV. rész 22. cikkelye ugyanis kimondta, hogy a szerződés aláírását követő 90 napon belül, „minden Szövetségesfegyveres erőt”ki kellett vonni Magyarország területéről. Hozzá kell tenni azonban ehhez azt, hogy a békeszerződés megkötése után is tartózkodhattak szovjet csapatok Magyarországon, mert a Szovjetunió a békeszerződés eme pontjához azzal a megszorítással járult hozzá, hogy annyi katonát továbbra is magyar területen állomásoztathatott, amennyit az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolattartáshoz szükségesnek látott.2 Ez az időszak 1955-ig tartott, a szovjet katonai jelenlét azonban ezután is megmaradt, azonban az okok elemzése már túlhaladja e tanulmány kereteit. Tolna megye keleti határát a szovjet hadsereg 1944. október 21-én érte el. A megye szovjet megszállása azonban nem keletről, hanem délről indult meg a 3. Ukrán Front csapatainak részvételével. 1944. november 27-én elfoglalták Pörbölyt, Alsónyéket, Mórágyot, majd 28-án Bátát, Bátaszéket. November 30-án már Szekszárd is szovjet fennhatóság alá került. Utoljára Simontornyára vonultak be december 6-án. 1945 januárjának első napjaiban, majd március elején a megye egyes településeit ismét a német csapatok vették birtokukba. E területek felett az ellenőrzést a szovjet hadsereg csak március második felében tudta véglegesen megszerezni.3 1 Ravasz István: Az elsőség elsősége. A magyarországi harcok kezdete. In A második világháború. Szerkesztette Ungváry Krisztián. (Nemzet és Emlékezet sorozat.) Osiris Kiadó. Budapest, 2005. (A kötetben található tanulmány átvétel Ravasz István: A magyar királyi honvédség a XX. századi világháborúban. Budapest, 2004. Puedlo. 160-166. p.) 841. p. 843. p. 2 Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Osiris Kiadó. Budapest, 2006. 233. p. 3 K. Balog János: Tolna megye felszabadítása. In Tanulmányok Tolna megye történetéből. 4. kötet. Szerkeszti: dr. Puskás Attila. Kiadja a Tolna megyei Tanács Levéltára. Szekszárd, 1972.3-53. p. (Továbbiakban K. Balog, 1972.) 21 p., 25-45. p.
