Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1. szám - Patonai Ágnes: Nascuntur poetae, fiunt oratores

Patonai Ágnes • Nascuntur poetae, fiunt oratores

93

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. In: Mikszáth Kálmán összes művei. 18. Budapest, Akadémiai, 1960.

Nagy Miklós: Jókai Mór. A regényíró útja 1868-ig. 1968.

Nagy Miklós: Jókai Mór. Budapest, Korona Kiadó, 1999.

Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája. Budapest, Balassi Kiadó, 1996. Quintilianus Szónoklattana tizenkét könyvben. Ford Prácser Albert, Budapest, Franklin, 1913.

Sőtér István: Jókai Mór. Budapest, Franklin Társulat, é.n

Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”. Budapest, Osiris, 2000.

Szörényi László, Szabó Zoltán: Kis magyar retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába. Helikon, 1997,

Vígh Árpád: Retorika és történelem. Gondolat, Budapest, 1981.

Yates, Francis A.: The Art of Memory. The Univ. Of Chicago Press, 1984, Zsigmond Ferenc: Jókai Mór. Budapest, MTA, 1924.

Jegyzetek 1 11

1 Sőtér István: Jókai Mór. Budapest, Franklin Társulat é.n. 61-71.

2 Zsigmond Ferenc: Jókai Mór. Budapest, MTA, 1924.68.

3 „Bálnái Körmös István féllábbal még Sue-ből lépett ki, de féllábbal azoknak a Jókai-hősöknek pompázó galériájában van már, akik angyali szelídséggel alázzák porig ellenségüket, vagy egyetlen tekintetükkel meghunyászkodásra bírják a démont, ki üdvösségük ellen tör.” Sőtér id. műv. 64. (Kiemelések tőlem.) V.ö. Szilasi László: Pseudoprototyposok. (Jókai Mór: Hétköznapok című regényének kultikus olvasata, k.o.) in: uő: A selyemgubó és a „bonczoló kés” Osiris- Pompeji, Budapest, 2000.64-75.

4 Zsigmond Ferenc id.műv.81.

5 Nagy Miklós: Jókai Mór. A regényíró útja 1868-ig, Nagy Miklós 1968. 312.

6 Szilasi László: A selyemgubó és a „boncoló kés”. Budapest, Osiris, 2000.102-105.

7 Zsigmond Ferenc id. műv. 66.

8 Zsigmond Ferenc id. műv. 68.

9 Sőtér István id. műv. 56.

10 Sőtér István id. műv. 147. és 150.

11 V. ö. Nagy Miklós: Jókai Mór. A regényíró útja 1868-ig, 37-38., 40-41., és Tóth Lőrinc: Jókai Mór: Hétköznapok. 334- 341.

12 Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. In: Mikszáth Kálmán összes művei. 18. Budapest, Akadémiai, 1960.87.

13 Szilasi id.műv. 22-64. és 76-116.

14 Beöthy Zsolt: Jókai Mór emlékezete. Budapest, Lampel R. Könyvkereskedése, é.n., 28. Érdekes, hogy az ellentétekre alapozó beszéd emlegetése és elítélése a későbbi monográfiákban is megjelenik. De míg Beöthy ezt az angol humorral állítja szembe (ezzel ez utóbbit jelentősen kihangsúlyozva), addig a többi leírásban ez is egyszerűen csak a franciás romantika - realizmus ellentétét mutatja.

15 „Nevem ki volt törölve az irodalomból két évig. Jókai Mór nem létezett. De azért toliam nem nyugodott. Egy szerencsétlen emlékű folyóvíznek a nevét választottam magamnak írói álnévként „Sajó“. (Ezt a nevet csak kutyának szokták adni.) És ezen név alatt írtam a Forradalmi és csataképek-et. Szabadságtól és honszeretettől lángoló, keserűségkeltő elbeszélések hosszú sorozatát.

S ez volt kezdete írói jellemem átalakulásának.

Elhagytam a beteges fantázia agyrémeit s a hozzájuk illő bombasztos irályt: törekedtem az élet igaz alakjait megtalálni, s olyan nyelven írni, aminőn a nép beszél; legnagyobb sikernek tartva a palóc parasztnő mondását, aki egy