Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1. szám - Patonai Ágnes: Nascuntur poetae, fiunt oratores

92 Űj Dunatáj • 2007. március koránt sem egyszerű dolog s nem is sokaknak adatik. Az ékesszólás - ha úgy értetik, mint én magyaráztam - az emberi lélek tehetségeinek egyik legjelesebb bizonysága. Azt a mesterséget értem rajta: mint kelljen másokat valamire rábeszélni s az által raj­tok uralkodni; mint kelljen nem csupán a képzelődésnek tetszeni, hanem az értelem­re és szívre is hatni; a hallgatókat nem csak érdekelni s megilletni, hanem magunkkal el is ragadni; s rájok azzal, a mit tőlünk hallanak, mély és tartós behatást tenni. Mily sok természeti szorgalommal szerzett talentomok kívántainak pedig, ha ebben töké­letességre akarunk jutni! Erős, eleven és forró képzelődés, érzékeny szív, nyomos és éles tehetség, józan értelem, elmebeli jelenlét, s mindezeknek a kifejezés és előadás mesterségére gondos és nyomos figyelmezés által kimívelése (...). Azonban ne es­sünk kétségbe. A középszerűség és tökéletesség között igen tágos köz vagyon.”90 Aki pedig e „tágos köz”-ben mozgó műveket ír, az annak a kultikus beszédmódnak kö­szönheti költőségét, melyet a közönség révén a szónoknak kijáró elismeréssel váltott ki. A költő születik, a szónok azzá lesz. Felhasznált irodalom „A kényes úrfi s a rongyos baba” Tanulmányok két halhatatlan pápai diákról. Szerk. Mezei Zsolt, Pápai Református Gyűjtemény 2001. Az ékesenszóllás‘ vagy Rhetorica Elemei a romai nyelvre alkalmazva, a tanúló ifjúság, ,s közönséges leczkék számára. Nagyenyed, 1839. Bahtyin, Mihail: Az eposz és a regény. In: Az irodalom elméletei. Szerk. Thomka Beáta, Pécs, Jelenkor, 1997. Beöthy Zsolt: Jókai Mór emlékezete. Budapest, Lampel R. Könyvkereskedése, é.n. Bitnitz Lajos: Ä magyar nyelvbeli előadás‘ tudománya. Pest, 1827. Blair, Hugo: Esztétikai és retorikai leckék. Fordította Kis János. 1838. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Budapest, 1992. Fábri Anna: Jókai Mór. Gáti István: Fontos-beszéd tudománya vagy oratoria. Eredeti magyar munka. Sá­rospatak, 1828. Lengyel Dénes: Jókai Mór. Gondolat, Budapest, 1968. Mártinké András: A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. „Mester Jókai” a Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulón szerk. Hansági Ágnes és Hermann Zoltán. Ráció, Budapest, 2005.

Next

/
Oldalképek
Tartalom