Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2-3. szám - Nagy Janka Teodóra: Nagy Janka Teodóra recenziói (Hogy ne csupán térkép legyen a táj...; A szociális gondoskodás hagyományai a bukovinai székelyek körében; Kajtár István: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe; Lukács László-Ambrus Lajos-L.Simon László: édes szőlő, tüzes bor/süsse Weintraub, feueriger Wein)
94 Üj ÖUNATÁJ • 2006. SZEPTEMBER Nagy Janka Teodóra LUKÁCS LÁSZLÓ-AMBRUS LAJOS-L SIMON LÁSZLÓ: ÉDES SZŐLŐ,TÜZES BOR/SÜSSE WEINTRAUBE, FEURIGER WEIN (A Velencei tó környékének szőlő- és borkultúrája/Die Trauben- und Weinkultur der Gegend um den Velencer See) Ráció Kiadó - Velencei-tó Környékéért Alapítvány. Budapest-Pázmánd, 2005. 263.p. 404 fotó, ábra Sajátos hangulatú, ízes, zamatos könyvet tarthat kezében az olvasó. Három szerző, három egymást izgalmas puzzleként kiegészítő téma és szemlélet épül össze a Velencei tó környékének szőlő- és borkultúráját bemutató, képekkel gazdagon illusztrált, igényes, magyar és német nyelven megjelent, a kötet és album határmezsgyéjén álló kiadványban. Lukács László a Velencei-tó környékének szőlőkultúráját és borpincéit a bennfentesek ismeretével interpretálja. Példaértékű pillanata ez a néprajzos létnek: a legnevesebbek, Bátky Zsigmond, Jankó János, Gönczi Ferenc és Vajkai Aurél nyomdokain járva a bensővé vált tárgyi tudás élményével kalauzol végig bennünket a tanyák, pásztorépítmények, szőlőhegyi pincék világában. Mint már az első sorokból kiderül, nem véletlen: 1975-ben (éppen harminc évvel a könyv megjelenését megelőzően) a debreceni egyetem néprajz szakán a Velencei-hegység szőlőhegyeinek népi építkezéséről írta diplomamunkáját. S a továbbiakban sem tudott elszakadni a szőlő- és borkultúrától: néprajzosként a szőlőhegyek védőszentjeinek tiszteletét kutatta, s közben Velencén 1984-ben részt vett Szent Orbán szobrának felállításában, a szőlőhegyi Orbán-ünnep életre hívásában, és mint a Szent Benedictus Borrend hírvivő lovagja, illetve tiszteletbeli tagja Pákozdon, Sukorón, Velencén, Nadapon, Pázmándon is köztiszteletnek örvend. A szőlőtermesztés múltjáról tudósító forrásokat követően Sukoró szőlőművelését és szőlőhegyi építkezését ismerhetjük meg alaposabban, az archaikus építkezés legszebb hagyományait őrző présházakat és pincéket pedig különlegesen szép fotók idézik. Pákozd, Sukoró, Velence református magyar, Nadap német és Pázmány elmagyarosodott szlovák lakossága kivételével a környező falvak katolikus lakóinak szakrális szőlőhegyi építményei, az Orbán- és Donát-kápolnák, a szobrok és keresztek arról tanúskodnak, hogy elődeink még ízig-vérig élték a hegyet.
