Új Dunatáj, 2003 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 2. szám - Ujlaky István: Nagy Imre és Alexander Dubcek
40 Úr Dunatái ■ 2003 június Ujlaky István NAGY IMRE ÉS ALEXANDER DUBCEK Ebben a dolgozatban nem a magyarországi 1956-os forradalom és a csehszlovákiai 1968-as „prágai tavasz” eseménytörténetének elbeszélése, és nem a két eseménysor részletes összehasonlítása a feladatunk, és még csak nem is két életrajz felvázolására szegődtünk. Amire vállalkozunk: összehasonlító elemzés; két politikai pálya, mindenekelőtt pedig két politikai karakter és két személyiség összehasonlítása. Ennyit - és ne többet - várjon tőlünk a kedves olvasó. Valamelyes történeti háttér felvázolása persze kikerülhetetlen; néhány esetben pedig, a politikai jellemrajzokat csupán mintegy ürügyként használva, egy-két megfigyelésünket, ötletünket is megosztjuk az olvasóval. 1. A szovjet vagy sztálini típusú szocializmus történetén négy nagy (Heller és Fehér fogalmát használva) emancipációs forradalmi hullám vonult végig. 1953-ban lázadás volt Plzenben, sztrájkoltak hét lengyel városban, munkabeszüntetésekre került sor hazánkban Csepelen, Diósgyőrött és Ózdon; ezen zendülési hullám csúcspontja a kelet-berlini munkásfelkelés. 1956-ban a lengyelországi Poznan munkásfelkelése és egy grúziai népi megmozdulás mellett a vitathatatlan csúcspont a magyar forradalom és szabadságharc. Az események utórezgései a romániai magyar és román értelmiség és diákság körében is kimutathatók. 1968-ban a nyugati diáklázadások és a franciaországi és olaszországi sztrájkhullám Európa keleti felében magyar reformokkal, lengyel válságjelenségekkel esett egybe, csúcspontja pedig a prágai tavasz. Végül 1988-1991 között bekövetkezett a rendszerváltás, országonként eltérő megoldásokkal és radikalizmussal: a lengyel és magyar „tárgyalásos forradalom” (valójában inkább rendszer-átalakító és alkotmányozó reform) képezi az egyik pólust, a romániai véres forradalom lenne a másik pólus, és e két szélső eset között helyezhetjük el a csehszlovák, keletnémet stb. „bársonyos forradalmakat”. (Voltak természetesen egyéb szovjet- ill. rendszerellenes események is, pl. Lengyelországban 1970-ben, 1976-ban és 1980-81-ben, ezek azonban nem álltak össze több országra kiterjedő forradalmi hullámmá.) A magyarországi 1956 és a csehszlovákiai 1968 rendelkezik közös vonásokkal. Mindkét eseménysort átfogó társadalmi-gazdasági válság előzi meg, mindkettőben meghatározó szerepet játszanak a kiábrándult és fellázadt kommunisták,
