Új Dunatáj, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Samay László: Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén
Samay László ■ Dunaszentgyörgy a harmadik évezred küszöbén 87 tele 20009 pengő forintot tett ki. A jövedelem két fő tételét a juhtenyésztés (5206 pft) és a növénytermesztés (8752 pft) ezen belül a gabona adta. A földesúri jogon élvezett bevétel mindössze 555 pft-ot ért el.19 Forradalom és szabadságharc 1848-1849-ben A párizsi forradalom híre 1848. március 1-jén érkezett Pozsonyba. Kossuth Lajos nyílt ülésen a királyhoz intézendő feliratot olvasott fel, amely a közteherviselést, a jobbágyság felszabadítását, független magyar minisztériumot és a birodalom népeinek alkotmányt követelt. Tolna megye közvéleménye magánlevelek és hivatalos rendeletek útján hamar értesült az eseményekről. A bécsi forradalomról és annak hatásáról képet kaphatunk Bezerédj Pál bátyjának, Bezerédj Istvánnak 1848. március 16-án írt leveléből. Megfigyelhető ebben a levélben a nemesség félelme a parasztmegmozdulásoktól. Sopron megyéről írja Bezerédj Pál: „Itt már nem létezik párt, hanem egyesített erővel dolgozunk a rendnek megtartásafölött, legjobb, ti is kövessétek példánkat"1" A félelem alapját az adta, hogy a jobbágyfelszabadító törvények megszüntették a földesuraknak a jobbágytelkek feletti feudális tulajdonát, és az úrbéres telkek a volt jobbágyok tulajdonába kerültek. Ez a változás azonban nem a paraszti forradalom következtében jött létre, ezért döntően a földesúri érdekeket tartotta szem előtt és így nem számolta fel teljesen a feudális viszonyokat. A belügyminiszter Tolna megyét is felszólította, hogy: „A déli részekre a házak és a haza védelmére legalább 2000polgárt két hét alatt állítson ki. Fegyvereit és kaszáit a nép hozza magával, illetőleg hordja össze és azokkal a kiállítandó őrsereget fegyverezzék fel”21 A megye központi választmánya a felhívás értelmében a június 16-án tartott ülésen úgy rendelkezett, hogy a megye népességéhez igazodva a földvári járásból összesen 850 főt kell kiállítani. Dunaszentgyörgy község a földvári járáshoz tartozott, a kivetés alapján 10 főt kellett kiállítania és felszerelnie. Dunaszentgyörgyről 10 fő helyett a Bácskába és a Dráva menti határvonalra 29 szentgyörgyi nemzetőr indult a szerb betörés feltartóztatására.22 1848. szeptember 1 l-énjelacic átlépte a magyar-horvát határt. A bán Székesfehérvár felé tartott, miként tartalékserege is, amit Roth tábornok vezetett. Az ő útját megnehezítették a baranyai és a tolnai népfelkelők. Görgey Artúr pedig, akit Batthyány Lajos miniszterelnök a Csepel-sziget parancsnokának nevezett ki, őrvonalat állított a két hadoszlop közé, s azok szeptember 25-e után már nem tud
