Új Dunatáj, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Szőts Zoltán: Székely életek
Szőts Zoltán • Székely életek 73 szággyűlési képviselővel, aki szintén részvényes a lapban. Károly király 1916. december 30-i koronázási ünnepségén még a fővárosban van, de a következő év elején hazatér. 1918 októberében visszautasítja a főispáni széket: „Károlyi Mihályt ismerem, egyébként tisztelem, de nem látom eléggé alkalmasnak az ország vezetésére” - indokolta meg döntését. Gyergyószentmiklóson a Nemzeti Tanács elnökévé választják. Tisztában van azzal, hogy újabb román megszállás és uralomváltás áll küszöbön, a székelység közérdekű céljaira fordítandó vármegyei magánjavaknak a székely lakosság számára történő megmentésével foglalkozott. A korábban a kultusztárcához benyújtott alapszabályok elfogadását megsürgető memorandumot vitt a minisztériumba, és kiverekedte a jóváhagyást. A román kormány e nagy székely vagyont azonnal elkobozta. Hosszú küzdelem után sikerült a székelységnek a Népszövetség genfi döntése alapján egy részét visszaszereznie. Az eredményt nagyban befolyásolták a fenti alapszabályok. Az erdélyi második román bevonulás arra ösztönzi a fővárosban lévő székely vezető személyiségeket, hogy cselekedjenek. Székely Nemzeti Tanácsot alakítanak, melynek célja a székelység védelme és lehető felszabadítása. A Tanács tagja többek közt Balás Elek is. A Tanácson keresztül történt a székely hadosztály megszervezése, amely az ország akkori jelentős katonai erejének bizonyult. A román hadsereg Budapestről való kivonulása után az erdélyi törvényhatóságok ott lévő tagjai az önkormányzatokat működtetik. Balás Elek Csík vármegye vezetője, főispán és alispán egyben. A trianoni szerződés szünteti be tevékenységüket. 1920 első hónapjaiban a megszállt magyar területekről menekülthullám indult el. A kormány menekültügyi kormánybiztost nevez ki, majd felállítja az Országos Menekültügyi Hivatalt. Ennek elnöke gróf Bethlen István. Balás Elek az OMH budapesti kirendeltségének irányítását vállalja, ügyköre a legterhesebb, mert a menekültek 98%-a a fővárosba irányíttatja magát, s a beléptetéstől a lakásba helyezésig minden feladat az övék volt. 240 000 menekült kiözönlését-elhelyezését oldotta meg a hivatal két esztendő alatt, 80%-uk erdélyi volt. 1922-ben kérte felmentését, majd a Nemzeti Hitelintézet Rt. ügyész-igazgatója lett. 1934-től 10 éven át a Kúria ügyvédi tanácsának tagja, a német megszállásig, amikor betegségére hivatkozva lemondott. 1951. január 11-én érte betegágyán a halál, mely megakadályozta abban, hogy életének utolsó, az utókor számára nem érdektelen évtizedéről is tudósítson. Míg Balás Elek a XX. századot köszöntők nemzedékének a tagja, Ferencz Vilmos Trianon évében születik Remetén. A kisebbségi sors, a román nyelvű elemi is
