Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Kolta László: Gál István irodalomtörténész bonyhádi diákévei
Kolta László • Gál István irodalomtörténész diákévei 53 Kolta László GÁL ISTVÁN IRODALOMTÖRTÉNÉSZ BONYHÁDI DIÁKÉVEI (1922-1930) Az újkorban Bonyhád gyors demográfiai és gazdasági fejlődésével lépést tartott a szellemi-kulturális felemelkedés is. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a Perczel-család tagjainak, az egyházközségek tudós lelkészeinek: Winkler Mihálynak, Egyed Antalnak, Wolf Boskowicznak, Borbély Józsefnek, Jozgits Jánosnak, valamint a néptanítóknak és a tradíciókat teremtő gimnáziumi tanároknak: Wiesner Boldizsárnak, Arndt Jánosnak, Marhauser Imrének, Gyalog Istvánnak, Forberger Lászlónak, Roth Aladárnak, Beke Andornak. A kultúra fellegvárai a négy vallásfelekezet népiskolái, az algimnázium, az alsófokú ipariskola, a polgári leányiskola, majd a főgimnázium. Az 1906-tól nyolc évfolyamúvá fejlesztett főgimnázium új épületével, tornacsarnokával, internátusával, tizenhat fős tanári karával és az érettségiztetés jogával már távoli vidékekről is vonzotta a diákokat. Az itt érettségizett növendékek közül többen a szépirodalom, a nyelv- és irodalomkutatás országosan elismert alakjaivá váltak (Máté Károly sajtótörténész, Lotz János, Bachát László és Márvány János nyelvészek, Fáy Ferenc és Tamás Menyhért költő stb.). Valamennyien büszkén vallották-vallják magukat bonyhádi öregdiáknak, mert itt kapták az alapokat, itt csiszolódtak a Petőfi Sándor Önképzőkörben, itt születtek az első írói próbálkozásaik. Gál István családi gyökerei A Gass-, Gasz-, Gász-, 1930-tól Gál család felmenői a 18. században német jobbágytelepesként Cikón vertek gyökeret. A jobbágyfelszabadítás alig változtatott a sváb falvak merev, szinte kasztosodó társadalmi rétegződésén. Csak a 19. század végén kínálkozott alkalom a kimozdulásra, a felemelkedésre. A család „előpolgára” a sokgyermekes famíliából származó Gasz József. Ő úgy javított szűkös helyzetén, hogy a néhány hold föld megművelése mellett szatócsboltot nyitott Cikón a múlt század végén. Ezzel a falu határain túlra is kezdett kiterjedni a látóköre. Alajos fiát már azzal a céllal taníttatta, hogy kiemelje a poros, sáros, petróleumszagú környezetből, s városlakó polgárrá nevelje. Gász Alajost (1888-1972) postatiszti szakképzettséggel 1907-ben a bonyhádi postahivatal alkalmazta. A hivatali ranglétrán szépen emelkedett: tiszt, főtiszt, felügyelő, főpénztárnok, főfelügyelő, hivatalvezető lett. Négy évtizedes szolgálata alatt Bonyhádon köztiszteletnek örvendett. A Kallenberger Juliannával kötött házasságából
