Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 4. szám - Böröndi Lajos: Nyéki Vörös Mátyás és a barokk irodalom kezdetei
ben perjelséget kap, s e kettő együtt nagy vagyont jelent. Rétek, erdők, malmok, s számos község tartozik hozzá. Végrendelete vagyonosnak mutatja, majorságot, képeket, házat, könyveket hagy hátra. Ez utóbbiakról így rendelkezik: „ Vadnak keönyuim az kiket magam szerzettem és pénzen vettem, az kik keözül hagiom az eöregh Dictionariumot undecim linguarum az másikkal egiütt az én eöcséimnek az kik a nélkül nem lehetnek, ha az diákságát akarnak élny. Vadnak azon kyvül keönyuim, kik mind tanulásokra, s mind imádságokgiakorlasara kellemetesek lehetnek, ha Istennek irgalmassagat akaryak vény ez vilaghy életekben szüksegheknek idején. ” (10) 1654. április 1-én halt meg, hosszú élete a törekvésnek és a munkának jegyében folyt le. Már említettük, hogy 7 bűnbánati zsoltár verses fordítását is nagy valószínűséggel Nyékinek tulajdonítja a szakirodalom, s e zsoltárok első munkái lehettek. Akönyv, melyben a művek megtalálhatók 1638-ban készült Murány várában. Igazából a LI. zsoltár (Végtelen irgalmú...) kapcsán alakult ki vita, e darabról vélték úgy, hogy Balassi vagy Nyéki Vörös írhatta. A többit ismeretlen szerzőjűnek tartották. Erdélyi Pál szerint „ha eldöntöttük, ki a vitás ének szerzője, megtaláltuk a többi hat énekét is, mert a hét költeményben dogmai egység van s egy író szerzőségét mutatják. ”(11) E zsoltárok nem ismeretlenek, megtalálhatók a Festetich-kódexben, de első verses Balassa-strófákban szóló fordítását Pázmány Péternek 1606-ban megjelent imádságos könyvéből ismerjük, s e könyvből kerültek a Murány várában készült kötetbe. (E hét zsoltár Rimay Epicediumában is megvan, ő ezt írta: „Ezt a psalmust a Beza verseiből ő maga (Balassa) fordította. ” De egy XVII. századi kéz az LI. zsoltár címéhez az alábbiakat írta: „Bízom nem szerzetté (Balassa), mert Vörös Mátyás Nagi Giőri kanonok szerzetté, Balassa soha nem is látta. ”) A szerzőség körüli vitákat a Nyéki monográfia írója, Kőmíves jól összefoglalja, s valószínűsíti szerzőségét. (12) Többek közt állítja, hogy e hét zsoltár határozottan katolikus jellegű, s mint tudjuk, 1586-ban Balassi katolikussá lett ugyan, de ezt csak a körülmények kényszerítő hatása alatt történt. S míg Balassinál a zsoltár befejezéseként hiányzik a doxologia (a befejező dicsőség), Nyéki ezt nem hagyhatja el, papi ember lévén. Nyékiről ezidőtájt nem sokat tudunk, s ha ő a szerző, indítékaira is kíváncsiak lennénk. De elfogadhatjuk Kőmíves azon állítását, miszerint: „Azt a kort, melyből ezek származnak az általános bűnbánat szelleme lengi át, s aki ismeri az e korabeli viszonyokat, könnyen megtalálja az okot, mely egy buzgó papot bűnbánati zsoltárok zengésére indíthatott. ” E zsoltárokat Klaniczay is Nyékinek tulajdonítja, s így bontja életművét két periódusra, egy későreneszánszira és egy barokkra. Míg az előbbiek - a bűnbánati zsoltárok - a barokk stílus kellékeit nélkülözik, később keletkezett Mária énekei már a barokk irányába mutatnak. De a műfaj még a líra, mely nem a barokk alapműfaja. Nyéki egyik fő alkotása a Dialógus, az a mű, amely stílusában barokk, versformája a Balassi-strófa helyett a négysarkú tizenkettős, amely a barokk epikus költészet egyeduralkodó versformája. És hogy e mű a reneszánsz és a barokk határán áll, azt meggyőzően bizonyítja Angyal Endre, (13) aki szerint szóképei, metaforái manierista ízűek, s az „z'úcgmíég” fogalmát többször is előtaláljuk a Dialógusban. S az idegenség, elidegenedés, az „Entfremdung"-ban látja a kor központi problémáját Hauser Arnold is, a manierizmus kiváló ismerője. így a pokolról szóló egyik versszak: „Oh idegenségvel béllett szemtelen ház/Kiben gyötrelemmelfénliksiralmas máz. ”Az olvasóhoz intézett előszó már barokk, hatalmas körmondatokból áll. „Nem az szerelmes Paris hegedűje azért ez, és nem az testi édesgetve nyalánk gyönyörűségre készítő vidám játék vagy gonosz hizelkedésböl rut szemtelenségre nevelkedettfakadék és tisztesség, böchület és minden egyébb kazdagság és uraság vadászásira hitegető akadék; Hanem az Isteni félelemnek keresetire való jó intés; jószagos dolgoknak nevelkedésire való föl serkentés, s minden veszedelmes dolgoknak és vétkeknek öldöklésire, és az idvösségnek szoros ösvényireföl készítés. ” De nem csupán stílusváltásról van szó, előtérbe kerül a didaxis, a nevelő-tanító szándék, eluralkodik az epikusság. A lélek és a test halál utáni vitája nemzetközi téma, Nyéki a Nádor-kódexben magyarul is olvasható Visio Philibertinek középkori témáját dolgozza újra föl, s egyben leszámol a reneszánsz életformával is. Mindent a túlvilágnak rendel alá, mindent e látószögből 23
