Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 2. szám - Laczkó András: Zichy Mihály és a könyvek

Az egyik feladat tehát meg van oldva, marad a másik,: kiadót találni. Armand Silvestre kiadója Charpentier, beszélni fogok vele, de nem sokat remél ezen oldalról. Én még vagy tíz napig itt maradok; ha Charpentier nem vállalkozik, elmegyek még egypár más kiadóhoz. Igen szerettem volna becses rajzaiból egy párt mutatni, mert ha valaki vállalkozik, azok kedvéért fog vállalkozni. Legalább annyit legyen szives tudatni velem: hány rajz lesz, és milyen nagyságúak? Mert ha ezt nem tudom, semmi ajánlatot nem tehetek.” A francia kiadók közül végül is Dujardin vállalkozott arra, hogy Zichy Mihály rajzait látva - megjelenteti az elbeszélő költeményt. 1880 szeptemberében olyan esemény történt a család zalai birtokán, aminek je­lentősége volt az irodalmi kapcsolatokat illetően. Jókai Mór látogatott el Zichyékhiez. Mihállyal ugyan nem sikerült találkoznia, de alaposan megnézte az ottani képeket, rajzokat és benyomásáról, élményeiről cikkben számolt be a Pester Lloyd hasábjain. A levelezésből eddig nem került elő olyan dokumentum, amelyik bizonyítaná, hogy a nagy író és a festő ezáltal közelebb került egymáshoz. De tény, hogy Zichy Antal 1880 szeptemberének végén felhívta öccse figyelmét Jókai írásaira ... Hat évvel később 1886-ban indította el az Athenaeum Az ember tragédiája dísz­kiadásának ügyét. Ehhez Zichy húsz nagyméretű rajzot készített. Ez volt az a munka, ami egymagában is megőrizné nevét. A lapokat krétával rajzolta. Bár feladata a könyv díszítése volt, művei inkább csak tartalmukban igazodtak a kötethez, formájuk messze túlnőtt azon. Rajzai valóságos kartonok, akkora méretűek, hogy albumot könnyebb lett volna készíteni belőlük. A könyv végül is félakkora lett mint a kartonok, így a rajzokat mechanikai eljárással kicsinyíteni kellett. A rajzokon Zichy Pétervárott dol­gozott, Az ember tragédiája szövegét viszont itthon szedték, betűtükröt alakítottak ki, s a szövegrészt omamentikus keretbe foglalták, függetlenül az illusztrációktól. Ez az oka annak, hogy az első díszkiadásban a szövegrészeknek alig van köze a köz­be iktatott illusztrációhoz. Pedig a mű hatalmas erővel mozdította meg a festő kép­zeletét, dekoratív, érzelmes, drámai képekben vallott a világtörténetről. Nem túlzás annak kimondása, hogy ez esetben Madáchcsal egyenértékű munkát végzett: amit a költőnek nem volt ideje-ereje megjeleníteni, azt a festő láthatóvá tette. Zichy önálló­ságára és képzletének szárnyalására legszebb példák a világűrben lebegő Ádám és a Luciferrel a kertben enyelgő Képiemé. Átélhető illúziót ad az a mozdulat, ahogyan Lucifer ä mellénél fogva ragadja föl a magasba az öntudatlan Adámot, s az is, aho­gyan a kacér asszonyt megrajzolta. A munka közben idegen nyelvű kiadás gondolata is felmerülhetett, mert az Athenaeum 1887. november 30-án olyan értelmű levelet küldött Zichynek Szentpéter­várra, amiben tájékoztatták, hogy a képek sokszorosítását és terjesztésének jogát ma­guknak tartják fenn: „Flesch Tivadar úr által arról értesültünk, miszerint t. uraságod határozottan tudni kívánja, hogy mi Az ember tragédiájához készült képek használ­hatósági jogát miként értelmezzük. Errt nézve bátorkodom megjegyezni, hogy a képek sokszorosítása és terjesztése, legalább Magyarországon kizárólag csak minket illethet. Hiszen különben lehetséges volna például, hogy valaki egy füzetben, albumban, csupán 20 képet bocsátana olcsón áruba s ezáltal a mi kiadásunkat a legrövidebb úton tönkre tehetné. Német nyelvű, a képekkel ellátott Ember tragédiája kétségtelenül jelentékenyen árthat a magyar kiadás elkelésének, főleg ha olcsóbban árulnák. Hozzájárul mind­ehhez még, hogy az első kiadásunk éppen csak fedezte a költségeket, s mi polgári hasznunkat csak e második kiadás által reméljük megkapni. Ha mindezek dacára t. uraságod iránti tiszteletből a német kiadást nem ellenez­­•nők, azt csak azon két föltétel alatt tehetnék, hogy először azon kiadás iS8g-iki feb­ruár r-je előtt nem adhatnék át a közforgalomnak s hogy másodszor annak ára 15 frtnál kevesebb ne legyen, mert ennyi lesz a mi i-ik, kiadásunk ára is.” 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom