Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Laczkó András: Zichy Mihály és a könyvek
Az egyik feladat tehát meg van oldva, marad a másik,: kiadót találni. Armand Silvestre kiadója Charpentier, beszélni fogok vele, de nem sokat remél ezen oldalról. Én még vagy tíz napig itt maradok; ha Charpentier nem vállalkozik, elmegyek még egypár más kiadóhoz. Igen szerettem volna becses rajzaiból egy párt mutatni, mert ha valaki vállalkozik, azok kedvéért fog vállalkozni. Legalább annyit legyen szives tudatni velem: hány rajz lesz, és milyen nagyságúak? Mert ha ezt nem tudom, semmi ajánlatot nem tehetek.” A francia kiadók közül végül is Dujardin vállalkozott arra, hogy Zichy Mihály rajzait látva - megjelenteti az elbeszélő költeményt. 1880 szeptemberében olyan esemény történt a család zalai birtokán, aminek jelentősége volt az irodalmi kapcsolatokat illetően. Jókai Mór látogatott el Zichyékhiez. Mihállyal ugyan nem sikerült találkoznia, de alaposan megnézte az ottani képeket, rajzokat és benyomásáról, élményeiről cikkben számolt be a Pester Lloyd hasábjain. A levelezésből eddig nem került elő olyan dokumentum, amelyik bizonyítaná, hogy a nagy író és a festő ezáltal közelebb került egymáshoz. De tény, hogy Zichy Antal 1880 szeptemberének végén felhívta öccse figyelmét Jókai írásaira ... Hat évvel később 1886-ban indította el az Athenaeum Az ember tragédiája díszkiadásának ügyét. Ehhez Zichy húsz nagyméretű rajzot készített. Ez volt az a munka, ami egymagában is megőrizné nevét. A lapokat krétával rajzolta. Bár feladata a könyv díszítése volt, művei inkább csak tartalmukban igazodtak a kötethez, formájuk messze túlnőtt azon. Rajzai valóságos kartonok, akkora méretűek, hogy albumot könnyebb lett volna készíteni belőlük. A könyv végül is félakkora lett mint a kartonok, így a rajzokat mechanikai eljárással kicsinyíteni kellett. A rajzokon Zichy Pétervárott dolgozott, Az ember tragédiája szövegét viszont itthon szedték, betűtükröt alakítottak ki, s a szövegrészt omamentikus keretbe foglalták, függetlenül az illusztrációktól. Ez az oka annak, hogy az első díszkiadásban a szövegrészeknek alig van köze a közbe iktatott illusztrációhoz. Pedig a mű hatalmas erővel mozdította meg a festő képzeletét, dekoratív, érzelmes, drámai képekben vallott a világtörténetről. Nem túlzás annak kimondása, hogy ez esetben Madáchcsal egyenértékű munkát végzett: amit a költőnek nem volt ideje-ereje megjeleníteni, azt a festő láthatóvá tette. Zichy önállóságára és képzletének szárnyalására legszebb példák a világűrben lebegő Ádám és a Luciferrel a kertben enyelgő Képiemé. Átélhető illúziót ad az a mozdulat, ahogyan Lucifer ä mellénél fogva ragadja föl a magasba az öntudatlan Adámot, s az is, ahogyan a kacér asszonyt megrajzolta. A munka közben idegen nyelvű kiadás gondolata is felmerülhetett, mert az Athenaeum 1887. november 30-án olyan értelmű levelet küldött Zichynek Szentpétervárra, amiben tájékoztatták, hogy a képek sokszorosítását és terjesztésének jogát maguknak tartják fenn: „Flesch Tivadar úr által arról értesültünk, miszerint t. uraságod határozottan tudni kívánja, hogy mi Az ember tragédiájához készült képek használhatósági jogát miként értelmezzük. Errt nézve bátorkodom megjegyezni, hogy a képek sokszorosítása és terjesztése, legalább Magyarországon kizárólag csak minket illethet. Hiszen különben lehetséges volna például, hogy valaki egy füzetben, albumban, csupán 20 képet bocsátana olcsón áruba s ezáltal a mi kiadásunkat a legrövidebb úton tönkre tehetné. Német nyelvű, a képekkel ellátott Ember tragédiája kétségtelenül jelentékenyen árthat a magyar kiadás elkelésének, főleg ha olcsóbban árulnák. Hozzájárul mindehhez még, hogy az első kiadásunk éppen csak fedezte a költségeket, s mi polgári hasznunkat csak e második kiadás által reméljük megkapni. Ha mindezek dacára t. uraságod iránti tiszteletből a német kiadást nem ellenez•nők, azt csak azon két föltétel alatt tehetnék, hogy először azon kiadás iS8g-iki február r-je előtt nem adhatnék át a közforgalomnak s hogy másodszor annak ára 15 frtnál kevesebb ne legyen, mert ennyi lesz a mi i-ik, kiadásunk ára is.” 42