Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-09-25 / 39. szám
190. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1938. a kötet minden darabját, theologiai előadásokat éppúgy, mint a prédikációkat átmelegíti és olyan vonzóvá teszi. Könyvismertetés végén a jó könyvet ajánlaná szokták; a Dunántúlon, úgy hiszem, felesleges mondanom, hogy nyissunk .ajtót a »Nyitott ajtó« előtt. Török István. Béke fi Benő: Az evangélium szolgálata. Kézikönyv gyülekezeti munkások számára. Budapest, 1937. 145 1. Ára 2 P. — Békefi Benőről egyáltalán nem mondhatjuk e könyve alapján, hogy aki sokat markol, az keveset szorít. Sőt! A theologiai tudományok szétágazó területén nagy teret jár be, azonban mindenütt alapos tájékozottságról tesz bizonyságot. Olyan kézikönyvet ad a gyülekezeti munkás kezébe, mely azt a legszükségesebb dogmatikai, etikai, polemikai, belmissziói, lelkigondozói (cura pastoralis) ismeretekkel ellátja, sőt dogmatikai alapvetése példa lehetne arra, hogyan lehet és kell a tudományos dogmatika mellett hívő keresztyének (legyenek azok akár lelkészek!) számára dogmatikát írni, amely gyakorlati célt szolgál s mindenek felett épít. A jó felépítésű könyv az evangélium igazságainak feltárásán keresztül vezet el a szolgálat lényegéhez. Első része (A mi hitünk) dogmatikai jellegű, építő célzattal, második része “(A mi szolgálatunk) főleg a belmisszi|p problémájával foglalkozik vs a szerző szavai szerijnt »elvi alapvetés kiván lenni«. Megállapításai tisztán tükrözik a Biblia igazságait, pusztán a sátánnal kapcsolatban mondottakkal nem értünk egyet, főleg, amit a sátán erejéről mond (»Ereje nincs, csak annyi, amennyit a kísértésének engedő ember a maga engedelmessége folytán ad neki.« 64. L), mely lélektanilag helytálló megállapítás lehetne, de a Biblia tanításával ellenkezik. Egyes megállapításai újszerűnek tűnnek fel, azonban ez mit sem von le értékükből. »A gyülekezet belső életétől távol élő« elpogányosodó gyülekezeti tagok bírálata, valamint a »szociális evangélium«-mal szemben az egyház lényegét kifejtő megállapítások különös figyelmet érdemelnek, bár ez utóbbival kapcsolatban feltehetjük a kérdést, hogy ha az egyház nem adta és adja azt, ami rendeltetésénél fogva kötelessége, vájjon nem joggal várja-e tőle a világ, hogy legalább anyagilag siessen a nyomorban élők segítségére! A könyvnek /bizonyos propagatív jellege van, azonban ez egyáltalán nem feltűnő s nem kirívó. Különben is nagyon fontos lenne, ha egyházunk komolyan foglalkoznék az egyes gyülekezetekben végzendő evangélizálás gondolatával, melyet „evangélizátor“-ok végeznének, akik az egyház keretein belül munkálódnak s nem az egyházból igyekeznek lelkeket elhalászni. E könyv érték! Örömmel látnánk minden lelkipásztor, minden gyülekezeti munkás kezében. Ha a gyakorlat most más is, felelőtlenség lenne ezzel napirendre térni e könyv felett, sőt útmutatása nyomán a rosszabb gyakorlatnak a helyesebb elmélet felé kell törekednie, amint a látható egyház sem mentegetheti gyarlóságait azzal, hogy földi intézmény, hanem mindig törekednie kell, gyarlóságainak egyre inkább való temetésével, a láthatatlan egyházzal való minél teljesebb egységre. Biró Ernő. — A szalafői ref. ifj. egyesület a ref. ifjúsági napon befolyt perselypénzt a ref. családok baranyai telepítési akciójára küldte be. @@®®®©®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®@®@®®®® ® © | VEGYESEK g ®®@k®®@s®®®®@®®®®®®®®@®®®®®®s®®©®®®@®3® — Kiküldetés. A strasbourgi reformátusok október 9-én ünnepük Kálvin János strasbourgi reformátori működésének 400-ik évfordulóját nemzetközi ünnepély keretében. Az ünnepélyre meghívták a magyar református egyházat is, amely Győry Elemér, győri lelkipásztort, egyházkerületünk lelkészi főjegyzőjét bízta meg képviseletével. — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy dr. segesdi Segesdy Ferenc nyug. kir. járásbirósági elnök, életének 81-ik, házasságának 35-ik évében Balatonfüreden, szeptember hó 21-én rövid szenvedés után elhunyt. Á megboldogultat, mint törvényszéki joggyakornokot 1883-ban pályázat mellőzésével hívták meg a pápai jogakadémiára helyettes tanárnak. Itt működött 1885-ig, amikor az egyházkerület a jogakadémiát megszüntette. Később is élénk részt vett az egyházi közéletben. A veszprémi egyházmegyének 1914— 1932-ig gondnoka, egyházkerületünknek 1896—1914-ig tanácsbirája, 1921-től mind máig világi főjegyzője volt. Rendes tagja volt a konventnek és az egyetemes zsinatnak. Az egyházi élet minden területén sokra becsülték őt éles ítélőképességéért, bölcs élettapasztalatáért és a közérdek, buzgó, önzetlen szolgálatáért. Gyászolják őt felesége sz. Johesz Anna, valamint gyermekei: dr. Segesdy István, dr. Segesdy Ferenc és Halmágyi Sándorné sz. Segesdy Erzsébet, valamint családjaik. Az igazak emlékezete áldott. — Tanévmegnyitás. Theologiai akadémiánkon a folyó iskolai év ünnepélyes megnyitása szeptember 19-én volt a főiskolai díszteremben. Közének után dr. Benedek Sándor a gyakorlati theologia h. tanára mondott buzgó imádságot és olvasta fel r Isten igéjéből 2 Pt 1 : 2—11-t. Dr. Tóth Lajos Az Ótestámentom és a keresztyén egyház címmel olvasta fel igazgatói székfoglaló értekezését, majd jelentést tett a beiratkozások eredményéről, mely szerint az akadémia négy évfolyamára 40 hallgató iratkozott be. Medgyasszay Vince püspök tanévnyitó beszédében ihletett szavakkal rámutatott arra, hogy a mi feladatunk a jelenlegi, viharokkal telt korban is: az alázatos szeretet, a becsületes munkásság és a hűséges kötelességteljesítés, amint ezt az Úr Jézus példája mutatja. — A farkasdi református napra háromezer magyar református gyülekezett fel. A helybelieken kívül megjelentek azon nagy számmal a búcsi, alistálif bátorkeszi, deáki, benkepatonyi, diósförgepatonyi, dunamocsi, csallóközaranyosi, ekecsi, érsekújvári, felsőgelléri, felsőszecsei, gútai, hetényi, csicsói, hodosi, ipolypásztói, izsai, jókai, kiskálnai, kismányai, kissárói, komáromi, marcelházai, magyarsóki, nagymegyeri, nemesócsai, nyitrai, ógyallai, patasi, pozbai, pozsonyi, rétéi, szapi, szentpéteri és imelyi gyülekezetek tagjai és képviselői. A református napon résztvett többek között Sörös Béla püspök, Szilassy Béla dr. egyházkerületi főgondnok, Soós Károly esperes egyházkerületi lelkészi főjegyző, Czeglédy Pál esperes, Nagy Nándor egyházmegyei gondnok. Soós Károly prédikációjában így szólt: „Ma nem az az idő van, mikor az ősöktől öröklött házban és birtokon felelősség és gond nélkül élhetünk. Munkával, becsületes szolgálattal, Istentől nyert talentumaink értékesítésével jogokat kell szerezni arra, hogy éljünk. Ma az az idő van, amikor minden ember annyit ér,
