Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-11 / 41. szám

184. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1936.

munkást, a gazda a cselédet és napszámost. Ez az egyetlen biztos betonvár a vörös veszedelem ellen is, a nagy nemzetek mérését utánozni vágyó vakmerőség ellen is. Ma minket is, a keresztyén világot is az istentagadó, vallásüldöző őrület kollektivizmusának vörös áradata fenyeget elsősorban elnyeléssel. Nem egy keresztyén felekezetet, hanem az egy örök Istent akárhogyan imádók egész sok százmilliónyi gyülekezetét. XL Pius római pápa szeptember 14-én a spanyol menekültekhez intézett és rádión közvetített szózatában a kijelentett sok és nagy igazság mellett abban téved, mikor — lehet, hogy kissé célzatosan is — úgy nyilatkozik, hogy a sátáni gyűlölet kilobbant lángja csak a római katolikus egyháznak szól. Való, hogy ezek a romboló erők Oroszországtól Spanyolországig, Mexikótól Délamerikáig — és nem a Skandináv félszigettől Üj-Délvalesig és Kanadától a mexikói tengeröbölig robbantak ki rettenetes, mindent elsöpörni, szétdúlni látszó hatalommal, bár itt is próbálkoztak és próbálkoznak is; tény, hogy az események bizonysága szerint ezek a felforgató törekvések előbb a görögkeleti, majd a római katolkius egyház intézményei és funkcionáriusai ellen irányultak első sorban a pápai megállapítás szerint is: — de hát ennek más és mélyebben fekvő oka van. A protestántizmus lelki szabadságának tiszta levegője többet elbir a fertőző bacillusokból; a protestantizmus lelki szabadságában egyéni vallásos életet élő lélek és nép tisztánlátását nehezebben lehet elhomályosítani, vagy erősebben megzavarni. De ez a törekvés mindent és mindenkit fenyeget, ami és aki útjában áll: a római katholicizmust és a protestántizmust, a fajhoz és nemzethez ragaszkodást, a tőkét és egyéni munkát, a családi és vallásos érzést, egyszóval mindent, ami eddig is szent volt és ma is szent mielőttünk. Igaza van Pest vármegye közgyűlése egyik szónokának, hogy a vörös veszedelem ellen össze kell fogni egész Európának s a védekezés első sorban az egyházak feladata. Egész Európának, mert ha a gyűlölködés és hatalmi verseny ebben a küzdelemben is két táborra osztja Európa népeit, minden eddiginél, még az 1914—18. évinél is irtózatosabb világégés semmisíti meg e világrész civilizációját, kultúráját, népeit és országait; a védekezésben pedig az egyházaknak, a Krisztus teste tagjainak kell előljárniok, mert az egyházak foglalkoznak a gondjaikra bízott lelkekkel s ebben a küzdelemben a lelkek megőrzése és megtartása a legbiztosabb út a győzelemhez. Ha a történelmi egyházak még ebben is versenygenek és nem versenyeznek, maguk mondanak maguk felett ítéletet. Mi szívesen nyújtunk testvérkezet. Tavaly is ezt mondtam, az idén is csak ezt mondhatom. Még pedig azzal az erős meggyőződéssel, hogy a magyar re.formátusságnak bár sok félteni valója van, de nincs oka a félelemre, mert Isten a maga erejét éppen a mi erőtlenségünkben is megdicsőítheti.

3. A mai életfelfogásnak, tömeghangulatnak valami sajátszerű helyzetképe alakult ki a legközelebb Berlinben tartott olimpiászon s annak végeztével különösen minálunk, Magyarországon. Mintha csak a 2500 évvel ezelőtti görög világ aranykorszakának hagyományai elevenedtek volna meg a tegti kultusz szertelenségeiben, szélsőségeiben. Tudom én, hogy a testi nevelés igen nagy befolyással van a lelki erők kifejlődésére is, hogy a régi megállapítás — erős testben erős lélek — igazsága ma is helytálló. Magam is teljes szívből örültem a magyar kiküldöttek győzelmeinek, sikereinek ott a nemzetek versénypályáján; itthon is minden lehetőt elkövetek, hogy mindkét nemű ifjúságunk a tornában, atlétikában és a testedző sportok különféle ágaiban az elsők közé emelkedjék s az újabban már országos hírű tornavizsgáink szemet-lelket gyönyörködtető szépsége a lehetőség szerint még fokoztassék. De a görög-római paganizmus jelenségei mintha már bántó, rikító színekkel ütköznének ki azokból a túlhajtott ünnepeltetésekből, melyeknek leírásával a napi sajtó heteken át tele volt. A lelkesedés spontán kitörését és túlzásait a győzelem pillanatában meg tudom érteni. De az itthon rendezett fogadtatások, díszpolgárrá választások, szoboremelések s a hírlapoknak ezekkel kapcsolatos, szinte extatikus utózöngéi már nemcsak a jóizlést bántják, hanem a mai nemzedék lelkisége, lelki élete szempontjából aggodalomkeltők is. Egy jobb jövendő alapját nem így, vagy legalább is nemcsak így rakhatjuk le. Knltúrfölényt jelent ez is, de annak csak egyik s kisebb jelentőségű ágát. Félre ne értessem! Nem az olimpikonokat s azok minden tiszteletre méltó szereplését akarom én lebirálni; jól tudom, hogy ehhez igen nagy és kitartó előkészület, erős akarat, a ’lélek erőinek a testi erőkkel harmonikus megfeszítése is kellett. Vigyázzunk mégis, hogy a hirtelen kirobbanó lelkesség valahogy a lelkiséget háttérbe ne szorítsa. Hogy mindenek felett a lélek és annak erői uralkodjanak bennünk és irányítsák életünket. Az olimpusi ligetek el ne feledtessék az Isten országát, a test szépsége a tiszta erkölcs fenségét, a fizikai erő a tudás nagyobb hatalmát, a tömegek tapsa a krisztusi szelídséget és alázatosságot.

(«i®®®®®®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®© © __ ___ ®

1 VEGYESEK 1

© ® «•}®@©®®@®®®®®®®®®®®®®®@®®@®®©®@®SS@®©@®©

MDÄC rviti a I miniszterelnök halála hí- GOMBOS GYULA | rét megrendü|t S2Íwel

fogadta egész nemzetünk. Siratjuk benne a hazáért önmagát feláldozó férfiút, aki éjt-napot eggyé-tett, hogy kötelességeit még egészsége árán is teljesíthesse. A becsületesség és puritánság igazi mintaképe volt. Elhunyta nagy veszteség számunkra, különösen a mostani nehéz időkben.

— Barth Károly magyarországi kőrútján eddig Debrecenben, Sárospatakon és Budapesten tartott előadásokat. Pápára ölet. 10-én érkezik és d. u. 5 órakor tartja meg nagy érdeklődéssel várt előadását a Népegyház, szabadegyház és hitvallóegyház kérdéséről.

— Október 6-án az egyházkerületi tanintézetek tanárikara és ifjúsága a pápai ref. templomban jelent meg, ahol Nagy Gábor kollégiumi vallástanár mondott buzgó könyörgést. Az Ifjúsági Képzőtársulat nyilvános ünnepélyen emlékezett meg az aradi gyásznapról, mely alkalommal Varga László gimn. tanár mondott ünnepi beszédet, Somogyi Sándor pn. saját ünnepi ódáját szavalta. A Főiskolai Énekkar Gáty Samu h. tanár, a zenekar Kiss Árpád igazgató vezetésével alkalmi számmal szerepelt. Nőnevelő-intézetünk házi ünnepélyen hódolt a vértanuk emlékének.

— Új lelkész. A gyulafirátóti ref. egyház egyhangú meghívással Rácz Béla veszprémi s. lelkészt hívta meg lelkipásztorának, aki állását október 1-én el is foglalta. Isten gazdag áldása legyen az egyhangúlag választó gyülekezeten és annak új lelkipásztorán.

— Lelkészbeiktatás. A dunaradványi ref. egyház új lelkipásztorát, Rácz Jenő volt alsószőllősi lelkészt szept. 27-én iktatták be szép ünnepség keretében.