Dunántúli Protestáns Lap, 1928 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1928-07-22 / 30. szám

1928

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

125. oldal.

— A sárospataki gimnáziumot Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter, magyar Etonná akarja fejleszteni, ahol az előkelő magyar református családok neveltethetnék fiaikat. E célból hajlandó az intézet kettős tagozatúvá tételéhez hozzájárúlni, lenne tehát humanisticus- és reálgimnázium. Megfelelő internátus létesítéséhez nagy értékű államsegélyt helyez kilátásba.

— A lepsényi belmissziói kiskör (kilenc egyházközség tartozik ide) f. hó 10-én Lepsényben tartotta a lefolyt munkaévet bezáró értekezletet. Áz értekezlet Eötvös Sándor mezőszentgyörgyi lelkész, köri elnök imádságával kezdődött. Első tárgya az értekezletnek a múlt év őszén megállapított Programm szerint végzett munkákról való beszámolás volt (vallásos esték, iskolás gyermekek közti munka), mely örvendetes képét adja a munka eredményének. Beható eszmecserét váltott ki a missziói törvénytervezet tárgyalása. Helyesnek találja az értekezlet az anyaszentegyház missziói munkájának törvénybeiktatását. Ennyiben örömmel fogadja a törvényjavaslatot. Erős kifogásai vannak azonban a tervezetben kontemplált szervek és szervezet megvalósítására nézve még abban az esetben is, ha ezek csak keretét adnák a végzendő munkának. Nem tudja elhallgatni az értekezlet aggodalmát a törvénytervezet indokolásában felvetett anyagi megalapozás kérdésénél sem. Bár teljesen tisztában van azzal, hogy a szervezett munkát anyagilag is alá kell támasztani, s azt is nagyon jól tudja, hogy az áldozatkészség az egyház és tagjai hitéletének, mondhatni bizonyos tekintetben, fokmérője, de azt kell mégis megállapítani, hogy a tervezet a való élet nem ismerését árulja el. Az értekezlet a maga véleményét az esperes útján az egyházmegyei missziói bizottság elé terjeszti, hogy a többi körök véleményes javaslatának egybevetésével az egyházmegyei közgyűlés minden tekintetben megokolt véleményt s amennyiben szükségesnek látja, javaslatot is terjeszthessen fel az egyházi főhatóság útján a zsinat elé. Elhatározta az értekezlet, hogy legközelebbi összejövetelét a kiskör később megnevezendő gyülekezetében, október 31-én tartja, a jövő évi programm egységes megállapítása céljából. Az értekezletet az elnök buzgó imája zárta be.

— A balassagyarmati református egyház lelkészi állásába folyó hó 8-án iktatta be Súlacsik Zoltánt, Nagy István a drégelypalánki református egyházmegye esperese. A templom zsúfolásig megtelt a hívők seregével, kiknek soraiban ott volt az evangélikus egyház népes küldöttsége, a tisztikar és a hivatalok vezetői. Nagy István esperes beiktató beszédében hangsúlyozta a lelkipásztor és a gyülekezet közti viszony bensőségét. Azután átadta a lelkészi hivatal jelvényeit, a templomkulcsot, a keresztelő edényt, az urvacsorai kelyhet és a bibliát. Megható jelenet volt, amikor kézrátétellel megáldotta az új lelkészt és régi, keresztyén szokás szerint megcsókolta. Utána a jelenlevő di. Makay Sándor, Kovács Sebestyén József és Kontra Aladár református lelkészek is megáldották az új lelkipásztort. A gyülekezet éneke után Súlacsik Zoltán tartotta meg beköszöntő beszédét Pál ap. Róm. lev. X. 5—17-ig terjedő vers^alapján. A hitnek és szívnek beszédéről szólt. Nemcsak hitével akar munkálkodni a gyülekezetben, hanem a szívével is. Nem elégszik meg azzal, hogy csak a város induljon meg a templom felé, hanem a templomnak is fel kell kerekednie — betérni minden házba s a templommal megy ő is. Istentisztelet után a lelkész a tisztelgő küldöttségeket fogadta. Először a református egyház presbitériuma, élén Győry György ügy. elnökkel járult a lelkész elé. A református nőegyletet dr. Mikó Pálné vezette. A róm. kath. egyház küldöttségét, melynek soraiban ott volt dr. Blázsik Károly szentszéki tanácsos gimn. hittanár is, dr. Paczolay Zoltán vármegyei tiszti főügyész vezette. Az evangélikus egyház nő- és legényegylet mintegy 40 tagú küldöttséggel tisztelgett Kardos Gyula alesperessel élén. Az orthodox zsidó hitközség üdvözlése után a kir. pénzügyigazgatóság tisztikara nevében dr. Csernátony Aladár pénzügy-igazgató mondott üdvözlő beszédet. A lelkész mindegyik üdvözlő beszédre külön-külön válaszolt — válaszában a felekezeti békesség szükségét hangoztatva. Este 8 órakor a Sümegh-szállóban 70 terítékes társasvacsora volt, melyen dr. Schindler Aladár

ny. államtitkár, Kardos Gyula ev. lelkész, dr. Paczolay Zoltán az új lelkészt éltették. Kontra Aladár nemzetgyűlési képviselő óbudai református lelkész — Súlacsik Zoltán első principálisa — megragadó beszédben üdvözölte Nagy István esperest és az izzó hazafiságáról 1919-ben tanúságot tett Balassagyarmatiakat. Súlacsik Zoltán válaszolt az üdvözlésekre s elődjére Kovács Sebestyén Józsefre és a munkás hazaszeretetre ürítette poharát.

— Leánykori vezetők tanfolyama túlsó Komáromban. A Magyar Református és Ág. Hitv. Evangélikus Egyházak leányköri vezetőinek szövetsége julius hó 4-től 8-ig a református vezetők csoportja részére Komáromban vezető-tanfolyamot rendezett. Ä tanfolyamra a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban működő református leánykörök vezetői szép számban gyűltek egybe, hogy a nagyhorderejű egyháztársadalmi munka egységes irányítására és vezetésére szolgáló előadásokon tudásukat gyarapítsák és a léleképítő munkára tapasztalatokat gyűjtsenek. A szövetség előadói közt voltak Szilassy Béláné dr.-né, a szövetség elnöke, Viktor Erzsébet, Sörös Béláné, Sörös Béla teológiai igazgató, Galambos Zoltán komáromi református lelkész, Zsemlye Lajos hetényi ref. lelkész és Kenessey Kálmán dr., a tudós meteorológus, egyházmegyei tanácsbiró.

— A kisigmándi ref. gyülekezet tragikus módon elhunyt néhai lelkészének, Felvinczy Lajosnak közadakozásból sirkövet állít.

— A balatonalmádi református fiókegyház július 15-én szépen sikerült kulturünnepélyt tartott temploma javára. A nagy forróság mellett is egészen megtelt hallgatókkal a mozgószinház tágas helyisége. Az ünnepély úgy anyagilag, mint erkölcsileg szépen sikerült. Az előadást Szűcs József veszprémi egyházmegyei esperes megnyitóbeszéde vezette be, mely rámutatott arra, hogy Isten nevének megszentelése az ember legmagasztosabb hivatása, melyet ha az ember be nem tölt, kárhozattá válik egyéni, családi, nemzeti és társadalmi élete. Isten dicséretét itt e földön kell megtanulni, mert tova száll a földi élet, mint az elröppenő dallamok, s ha itt nem tanultuk meg, bár tökéletlen hangokon Isten dicséretét, az üdvözültek tökéletes dicsérő karában sem lesz helyünk. Ezért kellenek a templomok. Popper Annus szép zongorajátéka után következett Czeglédy Sándor győri lelkész, egyházkerületi főjegyző előadása. Az „Örökkévalóságról“ beszélt. Előadásában együtt volt a mélység az egyszerűséggel, magasztosság a közvetlenséggel. Vitéz Mészáros István irredenta dalokat adott elő. Szép hangja, énektudása dicséretére válik. Bódás János segédlelkész három saját szerzeményű, szép költeményét olvasta fel. R. Janausek Anci, a magyar királyi operaház tagja opera áriákat adott elő, férje Robicsek Gyula énektanár zongorakisérete mellett, tökéletes előadásával általános feltűnést keltett. Vitéz bátorkeszi Kiss Sándor záróbeszédében az eszményekről beszélt, kifejtve, hogy az eszmények tulajdonképen a legnagyobb valóságok.

— Az őrségi egyházmegyei ref. tanító egyesület e hó 5-én tartotta közgyűlését Pankaszon. Az egyesületi élet értékelése és a tárgysorozatokba vett pedagógiai problémák fontossága néhány igazolt elmaradás kivételével ez alkalommal is az összes tagokat egybegyiijtötte. A 3 óra hosszáig tartó gyűlés délelőtt 11 órakor vette kezdetét, a megnyitás előtt együttes éneklés volt és Fülöp József körmendi lelkész szívhez szóló imádsággal emelte Istenhez a lelket. Császár Ede ispánki ig.-tanító, az egyesület elnöke nagy örömmel üdvözölte ezután az egybegyűlteket, köztük a tanítói munka iránt mindig érdeklődő lelkészi kar tagjait. Ezután előadta tartalmas elnöki jelentését. Megindult meghatódottsággal emlékezett meg az egyházmegye hirtelen elhunyt derék papjáról: Nádasdy Benőről, a tanítóságnak is jóakaró barátjáról, emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg a közgyűlés. Megható volt, mikor elnök Soós Gyula ny. ig. és Kalmár Péter nyug. kartársaknak átadta az örökös tiszteletbeli elnökségről, illetve tagságról szóló díszoklevelet, hosszú évtizedek eredményes munkájának kartársi elismeréseképen; a kitüntetettek meghatódottan mondtak köszönetét a figyelemért. A művészi oklevelek készítői Németh Gyula és Végh Zoltán tanítók voltak. Nagyfontosságu ügye volt