Dunántúli Protestáns Lap, 1926 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-06 / 23. szám
1926. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 103. oldal. meg a lelkeket, valahogy mindenki megérezte, hogy ez a két szó: „nagy nehézség“ nagyon-nagyon fáj. . . A beszámolók során láttuk, hogy Isten az egyes nemzetek tulajdonságait miként használja fel az Ő munkatervében, láthattuk a szerbek ötletes eszközmegválasztását, az oroszok — kik között nagyon szép bibliaköri munka folyik — mély érzelemvilágát. Nagy érték gyanánt tűnt fel, ami a többi szövetségek nagy részének munkájában hiányzik, a mi szövetségünknek jól kiépített szervezete. Néhol ellentétes áramlatok állanak egymással szemben. A cseh és lengyel egyetemeken etista, a bulgár egyetemeken teozofus irányzat. Munkánk — bár sok kívánni valót hagy hátra — Isten iránti hálás lélekkel kellett tapasztalnunk, hogy Ő sok kincset adott már a mi szövetségünknek, amelyre vágyakoznak délkeleteurópai diáktestvéreink, ebből kategorikusan következik, hogy a Balkán népeivel szemben missziói hivatása van a magyarságnak, illetve a magyar diákszövetségnek. E kérdésben beszélgetést folytattam M. L. Henriod úrral, a Diákszövetség főtitkárával s ő is megerősítette e fölfogást, hivatkozva mélyebb, tisztább vallásosságunkra s magasabb intelligenciánkra. Bárcsak adná az Isten, hogy megértve e rendeletet, mindig erősebb kapcsolatokat iparkodnánk teremteni délkeleteurópai testvéreinkkel, hogy így a mi munkánk lehessen az az aranyló hidív, mely őket segíti oda fölfelé. Utoljára említeni meg, hogy szives meghívás folytán résztvettünk a Bolgár Diákszövetség május 9-én Szófiában tartott 15 éves jubileumi ünnepén, melyen a bolgár közoktatási miniszter s az egyetem rektora is részt vett. Szövetségünk részéről dr. Major László üdvözölte a mozgalmat. Utána nagy banketten vettünk részt. Ahogy értesültünk, az állam nemcsak jelen volt a gyűlésen, de pénzbelileg is erőteljesen támogatta a konferencia megrendezőit. Volt egy kedélyes esténk, melyen minden nép szerepelt egy-egy számmal; mi kéthangra előadott magyar dalokkal szerepeltünk. Bulgár testvéreink vendégszeretete és figyelme határtalan volt. Meghatóan meleg volt a bucsuzkodás, egy román testvérünk látva, hogy egyikünk nem érti meg, a csók internacionális nyelvét használta fel. Délkeleteurópában is dereng a hajnal s ha Isten is úgy akarja, a Keresztyén Diákok Világszövetsége hatalmas eszköz gyanánt fog szerepelni ez isteni cél elérésében: Ut omnes unum sint. Maller Kálmán ref. pn. 8 @®®@@®@®®®®@®®®®@®®®@®®®®®®@@@@®©®®®@® I VEGYESEK | — Református lelkészértekezlet Kassán. Május 26-án tartották a szlovenszkói és ruszinszkói magyar ref. lelkészek első egyetemes ülésüket. Tárgyalás alá kerültek: 1. Az egyház és állam közötti jogviszony rendezése. (Előadó Itlrányi Barna esperes.) 2. Az egyház és iskolái. (Előadó Boross Kálmán.) 3. A pátens korának egyháztörténeti tanulságai. (Előadó Péter Mihály.) 4. A gyülekezeti hitépítés. (Előadó Bácsy Gyula.) 5. A lelkészek illetősége és állampolgársága. (Előadó Isáák, Imre.) 6. A lelkészek anyagi helyzete és állami segélyezése. (Előadó Czeglédy Pál.) 7. A lelkészképzés. (Előadó dr. Magda Sándor.) 8. A lelkészi karnak az egyházi törvényhozás által mérlegeltetni kívánt óhajai. (Előadó dr. Agyagássy Sándor.) A gazdag tartalmú előadásokat megelőzőleg mintegy 150 lelkész, a kassai templomot teljesen megtöltő intelligens gyülekezet jelenlétében Pálóczi Czinke István püspök, konventi elnök tartott imát és egyházi beszédet. A komáromi egyházmegyéből jelen voltak: Balogh Elemér püspök, dr. Erdélyi Pál e. m. gondnok, Boross Kálmán, Csekes Béla, Galambos László, Galambos Zoltán, Nemes Kálmán és Sedivy László lelkészek. Igazán Istenhez emelő szépségű volt istentisztelet közben a felsőzempléni ref. e. m. lelkészi énekkar éneklése. — Új fiókegyház alakulása Szobon. A trianoni határmenti Szob községben, a Nagymaros anyaegyházhoz tartozó szórványban lakó ref. hivek kebelében már régóta él az óhaj, hogy egyházzá szervezkedhessenek és részükre az istentisztelet bizonyos időközökben való megtartása biztosítva legyen. Már a Nagypéntek ünnepén ott istentisztelet tartásra megjelent Labancz László lelkész előtt kifejezték ebbeli óhajukat, aki egy szükebbkörü bizottság segítségével előkészítve az ügyet, a Pünkösd első napján istentisztelet végeztével tartott közgyűlés elé terjesztette' az egyházzá alakulás kérdését. A nagyszámban megjelent egyháztagok az első pünkösdi gyülekezet lelkesedésével egyhangúlag mondották ki, hogy fiókegyházzá alakulnak; majd megválasztották az új elöljáróságot: Pap Zoltán gondnok,, Andreánszky László, Gudics Lajos, Gyaroky Ferenc, Keve Károly, Nagy Kálmán és Szabadosi Árpád presbiterek és Dömölki János egyházi jegyző személyében. Ugyanezen közgyűlésen ^jptézést nyert az egyházi teherviselés kérdése is osztálybasorozás alapján, valamint elfogadtatott az első költségvetés is, amelyben a rendes szükségleteken kívül biztosíttatott egy harmonium beszerzése, a legátusok részére adandó adomány és új énekeskönyvek vétele is. Még ez évben úrasztali és keresztelési szerelvények is fognak beszereztetni önkéntes adakozásból; sőt egyes lelkes gyülekezeti tagok megpendítették egy imaház építésének tervét is. A szon> szédos Damásd és Zebegény községben lakó hivek is, s mindenütt az ág. hitv. ev. hittestvérek is bejelentették a fiókegyházhoz való csatlakozásukat. Az összesen mintegy 90 főből álló gyülekezet úgy Nagypénteken, mint Pünkösd alkalmával csaknem teljes számban jelent meg az istentiszteleten és zsúfolásig megtöltötte a MÁV-épület oktatótermét, mely a szobi állomásfőnök szívessége folytán az istentisztelet tartására átengedtetek. Az új gyülekezet esperes úr útján azon kérelemmel fordult főt. Püspök úrhoz, hogy járjon közbe a MÁV igazgatóságánál ezen helyiségnek istentisztelettartásra való átengedése iránt, mig a tervbevett imaház felépítése megvalósulhat. Kisérje Istennek áldása az oly lelkes buzgósággal és áldozatkészséggel alakult gyülekezet munkáját. — A pünkösdi lélek munkája. A keszthelyi református egyház presbitériuma nagyjelentőségű ülést tartott május 30-án. Elhatározta, hogy a gyülekezet tagjai között gyűjtést indit templomépítésre. A presbitérium tagjai egy havi fizetésüket, összesen mintegy 35 millió koronát ajánlottak meg és a gyülekezet minden adófizetőjével megajánltatja — kényszereszközök igénybevétele nélkül — egy havi fizetésüket, illetve jövedelmüket, másfél vagy két esztendő alatt történő lefizetésre. Ilyen nagy áldozatkészség mellett sem lesz képes ez a maroknyi gyülekezet (350 lélek) építkezni, s ezért országos gyűjtés engedélyezését kéri egy esztendei időtartamra. Az egész magyar református egyházak szent érdeke, hogy ez az exponált gyülekezet (25 kilométer körzetben egyetlen gyülekezet sincs, csak a keszthelyi!) templomot építhessen. Ha a gyülekezet megkapja az engedélyt az országos gyűjtésre, kérő szóval fog fordulni a tehetősebb egyházakhoz és elsősorban az Országos Református Lelkészegyesület azon tagjaihoz, akik Keszthelyen megfordultak és Ígéretet adtak a keszthelyi egyház -támogatására. Most csak annyit kérünk, hogy aki szivén viseli egy ilyen kicsiny sereg ügyét, imádkozzék a megindítandó akció sikeréért. Hadd hirdesse a csillagos torony, hogy élünk és vagyunk s nem halt ki belőlünk Pál apostol intése: „Egymás terhét hordozzátok“. — A pápai református nőnevelö intézet (tanítónőképző és polgári leányiskola) internátusába junius hó 25-ig lehet felvételért folyamodni. Az ellátás évi díja 800-, 640-, illetve 560 pengő. Érdeklődőknek tájékoztatót küld az igazgatóság.
