Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-07 / 27. szám
288. oldal. DUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP. 1912. Közös ebéd zárta be a szép ünnepélyt, amelyen már nők is vettek részt, négy osztálytársnak a felesége. Szép, lelkes és tréfás hangú beszédek fűszerezték a lakomát s a találkozók azzal az elhatározással oszlottak szét, hogy tiz év múlva ismét összegyülekeznek s várják azokat is, akik most meg nem jelenhettek. Megjelentek a következők: Dr. Antal Géza tanár és orsz. képviselő (Pápa), Borsos István tanár (Pápa), Csekei Dávid lelkész (Alsóvárad), Dr. Deutsch Sámuel orvos (Celldömölk), Fodor Gyula lelkész (Mezőlak), Freiszberger Gyula postafőnök (Tata), Dr. Guth Samu fülorvos (Budapest), Gyalókay László lelkész (Nemesócsa), Dr. Hoffner Elek ügyvéd (Moson), Dr. Keresztes Ferenc vezetőjárásbiró (Pápa), Dr. Klein Adolf orvos (Szentgál), Dr. Klein Mór ügyvéd (Győr), Dr. Koréin Sándor ügyvéd (Devecser), Kovács Endre jegyző (Homokbödöge), Kreiszler Manó kereskedő (Budapest), Krisztinkovieh János postamester (Sümeg), Dr. Legény Béla ügyvéd (Győr), Dr. Lővy Miksa orvos (Mór), Molnár István jegyző (Nyék), Neupor Béla lelkész (Dereske), Sárközy György főszolgabiró (Barcs), Schwarcz Vilmos kereskedő (Pápa), Dr. Schwarcz Zsigmond ügyvéd (Keszthely), Tuba Gáspár lelkész (Ekel). A szeretet egymás iránt, s a szeretet és a hála a főiskola iránt, amely őket összehozta, mindenesetre fölemelő jelenség a mai nagyon is közönyösségre hajló viszonyok között. ^ Vegyes közlemények. Gyászhirek. Súlyos bánat terhe nehezült Barsi Sándor bokodi lelkésztársunkra és családjára ; elhunyt egy derék fia: József, aki már a főgimnázium VII. osztályát végezte, csak éppen vizsgára nem állhatott. Az igen szerény, példás magaviseletü, tanulásra is az elsők közt levő fiú a vizsgák előtt néhány nappal megbetegedett; betegsége tüdőgyulladássá és agyhártyalobbá fejlődött ki. Mikor az édes atyja junius 18-án haza vitte, már az úton is, otthon is órák hosszat önkívületi állapotban volt. Aztán néha-néha megkönnyebbült szinte reményteljesen. Az élethez ifjúi vággyal ragaszkodva, hűséggel teljesítette az orvos és a szülők tanácsait. De hiába volt minden szülői gondosság ; hiába való az élethez való ragaszkodása : julius 2-án meghalt. Temetésén julius 5-én nagy mértékben nyilatkozott meg a vidéki lelkészek, de kivált a tanítók, rokonok és a gyülekezet részvéte. A háznál Oyalókay Béla dadi lelkész, a sírnál Czike Pál kömlődi lelkész mondtak szívhez szóló, fölemelő, úgy tartalmilag, mint szónokílag mély hatást keltő beszédeket . . . Sok virág, sok forró könny hullt a kedves halott koporsójára, sírjára! Sok forró sóhaj szállt el a szülők részére óhajtott vigasztalásért! E sorokban mi is letesszük a jó fiú sírjára az elismerés koszorúját ; a szülők iránt kifejezzük mélységes részvétünket. Igaz részvéttel közöljük a kővetkező gyászjelentést: „Vargha Kálmán kálozi református lelkész a maga, gyermekei és az összes rokonság nevében fájó szívvel, de Isten végére mehetetlen akaratán való megnyugvással tudatja, hogy a hű feleség, önfeláldozó anya, engedelmes gyermek, szerető testvér Vargha Kálmánné Osvald Vilma hosszas betegség, lassú hervadozás után f. évi julius hó 5-én, 31 éves korában, 10 évi házasság után jobblétre szenderült. A kedves halott földi maradványa julius 7-én, vasárnap d. u. 2 órakor fog a református egyház szertartása szerint a kálozi temetőben síri nyugalomra tétetni. Kálóz, 1912. évi julius hó 5-én. Özv. Osvald Eiekné szül. Körber Klementina édes anya, Osvald Zsigmond, Osvald Béla testvérei, László, Ilona, Béla, Jolán, Kálmán gyermekei. Kedves halott, Isten veled ! Nyugodj békében ! A. B. F. R. A.!“ Új felügyelő. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület felügyelői tisztségére beadott szavazatokat e hó 3-án bontották fel Pápán. Nagy abszolút, többséggel dr. Berzsenyi Jenőt választották meg, aki a kerület közéletében eddig is nagy és tevékeny szerepet töltött be. Mellette szavazatot kaptak még a következők : báró Solymossy Ödön (69), báró Láng Lajos (38), Hering Zsigmond (12), Ostffy Lajos (8), Fischer Gyula (8), Ajkay Béla (4) és Barcza Géza (4 szavazatot). Áldás és szerencse kisérje az új kerületi felügyelő munkáját. — Évzáró vizsgálatok. Pápai református főgimnáziumunkban múlt hó végén voltak az 1911—12. tanévről szóló évzáró vizsgálatok. Vizsgálatot tett 630 tanuló, akik közül 623 nyilvános, 7 pedig magántanuló volt. Általános jeles osztályzatot kapott 50 = 8%l 135 = 22%; elégségest 326 = 52%; egyből elégtelen 51 =8% I kettőből elégtelen 41 =6% 5 többől elégtelen 27 = 4%- így a követelményeknek megfelelt 511=81%; 119 = 19%. — A szóbeli érettségi vizsgálat jun. 24—29. napjain volt. Az egyházkerület nevében dr. Antal Gábor elnökölt a vizsgálaton, helyettese Németh István egyházkor, főjegyző volt. A közoktatásügyi kormányt dr. Hegedűs István egyet, tanár képviselte. A vizsgázó 48 ifjú közül jelesen érett 5 = 10°/0, névszerint Csehszombathy László, Heller Lajos, Merétey Sándor, Tamás Károly, Weisz Lipót; jól érett 15 = 31%; egyszerűen érett 21=44%; 2 hó múlva javít 7 = 15%- Amint az adatok felsorolása mutatja, az 1911—12. tanév elég jó eredménynyel végződött az intézetben. Lemondás. Patay Károly, a barsi egyházmegye nagyérdemű esperese, a barsmegyei ref. tanítóegyesületnél elfoglalt diszelnöki állásáról lemondott. Lemondását azzal indokolta meg, hogy olyan testülettel nem vállal szolidaritást, melynek vezetősége hol nyíltan, hol burkoltan támadja a papságot. A Lévai Őrállóból vesszük át ezt a sajnálatos hirt. Sajnálatos különösen a tekintetben, mert igen különös világot vet a barsmegyei tanítóság körében uralkodó szellemre. Annyival is inkább, mert Patay esperes urat mindenki úgy ismeri, mint kiválóan türelmes, szelidlelkületü és felvilágosult embert. Tehát ha ő is ennyire megbotránkozott, akkor ott nagyon furcsa jelenségek fordulhattak elő. Ösztöndíj. A közoktatásügyi miniszter 1800 K segélyt utalványozott Kálmán János református főgimnáziumi tanárnak külföldi tanulmányútra.
