Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-13 / 37. szám
607 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 608 A pápai állami tanítóképző tanártestületének 1903—4. évi reformtervezete. Előadta a tanári testület 1903. évi szeptember hó 1-én tartott alakuló gyűlésén: Láng Mihály igazgató. A lefolyt nagy szünidőben sokat gondolkoztam azon, mint lehetne intézetünkben a tanítóképzést a népnek sorsával szorosabb kapcsolatba hozni. Az igen tisztelt tanári testület rég szakított a tanítóképzés kérdésének pusztán prelegáló, száraz, oktató módon való érvényesítésével, mert hiszen nem egyszer mondá ki határozataiban, hogy az ifjúságnak mindenkor alkalmat ad a tanítóképzés körébe tartozó gondolatok gyakorlati alkalmazására, vagyis minden tekintetben az aktivitás terére lépett. Hogy a tanítónevelésnek ez a módja természetszeriiségénél fogva biztos sikert igér, azt misem igazolja jobban, mint a gyakorlati kiképzés terén elért eddigi eredmények. Mondanom is felesleges, hogy gyakorlati példa nélkül ifjúságunkat a néptanító társadalmi feladatainak megoldására ránevelni nem lehet. Hiába prédikálunk mi a katedráról az ismétlő-iskolák céljáról, szervezetéről, fenntartásáról és vezetéséről, ha alkalmat nem adunk maguknak az ismétlő-iskoláknak megszemlélésére, szervezésére, a bennük való tanításra. Hiába tartunk a katedráról lelkesítő beszédeket az ifjúsági- és népkönyvtáraknak nemzedékeket átalakító hatásáról, felállításuk módjáról, ha a mi tanulóifjúságunk velünk együtt meg nem csinálja a könyvtárszervezés, vezetés és fenntartás nemes munkáját. Hiába tartunk elméleti magyarázatokat tanítványainknak arról, hogy majdan, ha néptanítókká lesznek, mint alakítsanak társaságokat a falu ifjúságából, ha már itt az intézetben nem gyakorolhatják magukat az ily társaságok szervezésében, fenntartásában és vezetésében. Hosszas megfontolás után arra a meggyőződésre jutottam, hogy mi az 1903/4. iskolaévben három népnevelői ideát ügy tanítványaink, mint a magunk túlterhelése nélkül igen szépen valósíthatunk meg. Az első lenne egy gazdasági ismétlő gyakorlóiskolának a szervezése. Feleslegesnek tartom bővebben fejtegetni, hogy tanító-nevelésünk ismétlő-iskola nélkül hiányos. A mi tanítványaink a gyakorlati életben nemcsak mindennapi, hanem ismétlő-iskolát is kötelesek vezetni. Kérdem, hogyan fognak ez utóbbi kötelességöknek eleget tenni, ha ismétlő-iskolát még csak nem is láttak. E hiányt szeretném a tervbe vett gazdasági ismétlő-iskolával pótolni. Hogy miért hozom javaslatba az általános műveltséget szolgáló ismétlő-iskola helyett a szakirányú gazdasági ismétlő-iskolát, annak oka igen egyszerű és világos. A mi intézetünk az „Alsó-város“hoz tartozik. Ennek népe, amint az igen tisztelt tanári testület jól tudja, gazdálkodással, földmívelóssel foglalkozik. Ismétlő-iskolánk tanulói az „Alsó-városiban lakó földmives- és zsellérnép gyermekeiből kerülnének ki. Mert ez így van, nekünk gazdasági ismétlő-iskolát kell szerveznünk. Ki vezesse azt ? Ligárt Mihály kollegánk, aki a gazdaság ismétlő-iskola vezetéséhez szükséges elméleti és gyakorlati készültséggel rendelkezik. Hol nyerné az ismétlő-iskolai ifjúság kiképzését ? A tőlünk 10 percnyi távolságra fekvő m. kir. földmívelő iskolában. A gazdasági ismétlő-iskola is gyakorló-iskola lenne. A mi tanítóképző tanítványaink, akik a földmíves - iskolában oly szép gazdasági kiképzést nyernek, velem és Ligárt Mihály kollegánkkal együtt részt vesznek a gazdasági ismétlő-iskola szervezésében, vezetésében s a tanulók nevelésében és oktatásában. Ezzel tiszta képet szereznek gyakorlatilag az ismétlő-iskoláról, s az életbe lépve helyes szakértelemmel és ügyességgel fognak ebbeli kötelességeiknek is megfelelhetni. Az igen tisztelt tanári testületet e vállalat nem terheli, csak engem és Ligárt Mihály kollegánkat. Természetes dolog, hogy minden kollegának érdeklődését és támogatását hálás köszönettel fogadjuk. A gazdasági ismétlő-iskola csekély költségét, Ligárt Mihály kollegánk évi 300 korona tiszteletdíját, a kormány adja. Más kiadásunk alig lesz. Ha lenne is, az összeg alig rúgna 200—300 koronánál magasabbra. Lig ír* .Mihály a tervbe vett gazdasági ismétlő-iskola szerv 'zetét, részletes tanítás menetét a miniszter űr ő nagyméltósága által kiadott gazdasági ismétlő-iskolai szervezet alapján már elkészítette. Ügyrendje, munkaterve 1903/4-ben a következő: a) A pápai áll. tanítóképző-intézet gyakorló gazdasági ismétlő-iskolájának szervezete. 1. A gazdasági gyakorló ismétlő fiúiskola a tanítóképző-intézet gyakorló-iskolájának folytatása. 2. A gazdasági ismétlő iskola intézetünkkel kapcsolatban kettős cél szolgálatában áll. Célja egyrészt, hogy a 12—15 éves tanulókkal az okszerű gazdálkodást, szőlőmívelést, gyümölcstermelést, selyemhernyó- és méhtenyésztési megismertesse ; másrészt pedig hogy a tanítónövendékek megismerjék az e nemű iskolát, hogy kint az életben annak szervezése és vezetése nekik nehézséget ne okozzon. 3. Az oktatás kétirányú : elméleti és gyakorlati. Az elméleti oktatás a tanítóképző-intézet gyakorLó-iskolájában, a gyakorlati pedig részben az intézet udvartelkén, a gyakorló-iskolai tanító kertjében, részben pedig a m. kir. földmíves-iskolu gazdaságában folyik. 4. Az oktatás tárgyai mindazok, miket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium az 1902 ik év november 24-én 66*569 számú rendeletével kiadott „Gazdasági ismétlő iskola szervezete és tantervé“-ben mint ilyenek föl vannak véve. 5. Az oktatásnál főleg a föld növeléssel kapcsolatos állattenyésztés, szőlőmívelés, gyümölcstermelés, méli- és selyembernyótenyésztés, zöldségtermelés gyakorlati irányú megismertetésére kiváló gond fordíttatik. 6. A tanításokon a képzőintózeti tanári testület által megállapított időben a tanítónövendékek is részt vesznek. Az I-ső és Il-od évesek passzív, a Ill ád és IV-ed évesek pedig tevőleges munkát végeznek. 7. Az I so, Il-od évesek heti 1 — 1 órán hallgatják a gyakorló-iskola tanítójának tanítását, a Ill-ad és IV-ed évesek pedig heti 1—1 órában egy-egy félórás tanítást tartanak az igazgató és a gyakorló-iskolai tanító jelenlétében. 8. Az ellenőrzést az intézet igazgatósága, illetve tanártestülete a szervezet 67. §-a értelmében gyakorolja. 9. A gazdasági ismétlő-iskolában az összes elméleti és gyakorlati irányú tárgyakat a gyak.-isk. tanítója tanítja. 10. A gyakorló-iskolai tanítót ezirányu munkásságáért megfelelő tisztelet-díj illeti. 11. A tanulók sem beiratási, sem tanítási díjat nem fizetnek. 12. Heti óraszám szeptember, október, április, május és junius hónapokban 2, — november, december, január, február és márciusban 5. 13. A gyakorló gazdasági ismétlő-iskolának az 1903/4. iskolai évben csupán az I-ső osztálya, a Il-ik és IH-ik osztály pedig fokozatosan az 1904/5 , illetve az 1905/6. iskolai évben nyílik meg. A gyakorié gazdasági ismétlő iskolára egyébként a 4. pontban említett szervezeti szabályzatban foglalt határozmányok irányadók.
