Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-28 / 39. szám

683 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 684 — Főiskolánk theologiai akadémiájára eddig 52 hallgató iratkozott be, és pedig az I. évre 19, II. évre 16, III. évre 6, IV. évre 11. így főiskolánkban a ta­nulók létszáma ez idő szerint a theologián 52, a fogym­­masiujnban 552, összesen 604. — A szülök figyelmébe. Főiskolánk főgymnasiu­­mában a szorosan vett iskolai tárgyakon kívül u. n. rend­kívüli tárgyakat is tanulhatnak a fiuk. Ilyenek : francia nyelv, gyorsírás, mintázás, szabadkézi rajz, zene. Ev. reí. vallásu tanulók a legtöbbet dij nélkül tanulhatják, a más vallásuak is nagyon csekély díjért. Ez utón is föl­kérjük a szülőket, ők is figyelmeztessék gyermekeiket a rendkívüli tárgyak tanulásának hasznos voltára. A fö­­qymnasium igazgatósága. — Nyitrai ev. ref. missiói egyház — miként a nemrég közzétett jelentésben is jelezve volt — nagyszerű terv megvalósításán fáradozik. Aug. hó 27-én tárgyalta a megyei szinügyi választmány az egyház vételi ajánlatát a Nyitra megyei nemzeti színház épületére vonatkozólag s azt határozta, hogy hajlandó az egyházközségnek tem­plommá leendő átalakítás céljára 60.000 korona vételáron átadni a színházat. A szóban forgó épület 1884 ben épít­tetett szilárd beton alapzattal századokra szóló erős anyag­ból a város legszebb pontján 68 ezer forint költséggel, ma azonban már mindinkább szűknek bizonyul, miért is eladását és egy új létesítését úgy a közvélemény, mint a tulajdonos megyei hatóság időszerűnek látta ; e réven az egyházközség is jó vásárt csinál, ha ugyan képes lesz financirozni. Aránylag kevés költséggel impozáns tem­plommá alakítható. Az egyháztagok lelkesednek az esz­méért s az áldozathozatalra is meg van a készség! — Értelmetlen összevissza beszéd. Hegedűs Sándor főgondnokunk székfoglaló beszédére reflektálva igy beszél az Alkotmány: „Az 1848. XX. t.-cikk any­­nyira végre van hajtva, hogy most már csak a katholikus egyházi javak szekularációja következhetik az „egyenjogú­ság“ kedvéért. Ezt tartja jogosultnak Hegedűs Sándor? Tudhatná, hogy annak a hires végrehajtásnak keresztül vitelére országos mozgalom indult meg protestáns körök­ben, de berekedt, megbukott ez a mozgalom, mert az -okosabb protestánsok belátták, hogy ha értelme, célja is van a mozgalomnak, akkor ez csak a szekulárizáció lehet. Ez pedig brutális jograblás lenne, a mihez ők nem járulnak hozzá. Hát akkor mit agyarkodik Hegedűs Sándor azzal a híres végrehajtással mindjárt a székfoglalójában ? Meg azután az az állami szubvenció-fölemelés ! Kinek a pén­zéből ? Nem az országos adópénzből ? És az országnak nem több, mint a fele katholikus és még ezenkívül is nincsen itt más vallásu adófizető ? Eíeknek, persze, nin­csen elég terhük a maguk felekezetével szemben; csak fizessenek az államnak még többet, hogy Hegedűs Sán­dor szubvenció-fölemelést követelhessen — föltétlenül. Szó­val, Hegedűs is szeretetet és türelmet prédikál, de azért erősen fáj a foga a —. máséra. Ez a „más“ pedig ntm esett a feje lágyára, hogy szó nélkül odaadja a magáét egy volt miniszter szép szemeiért.“ . . . így beszél egy fanatikus; összehord hetet-havat. Polemizáljunk vele ? Kár volna! — Felülfizetések a pápai ev. ref. nőegyletnek 1902. szept. 15-én tartott táncmulatságán. Iliász La­­josné 50 kor.; Hegedűs Sándor 48 kor.; Darányi Ig­nác, Saáry Lajos, Bállá Endre 18 — 18 kor.; — 10 ko­ronával dr. Csehszombatliy László, Czike Lajos, Molnár Béla, Baráth Ferenené; 8 koronával: Sárközy Aurél, Kovács Sebestyén Endre, dr. Segesdy Ferenc, Héreghi Imre, dr. Fenyvessy Ferenc; 6 koronával: Langraf Zsigmond ; 5 koronával: Hajnóczky Béla, Eőry Szabó Sándor, N. N.; 4 koronával : Wittmann Ignác, Tar Gyula, Losonczy Jenő, Autal Gábor; 3 koronával: Nemes István, Gerstl Leo, dr. Kosztolányi Zoltán, Rácz Dezső, Kis József; 2 koronával: dr. Nyikora József, Gyenese Jánosné, Faa Mihály, Marton Dénes, Neupor Miklós, N. N., özv. Kis Gáborné, Tóth Józsefné, Ke­­menczky Lajos, N. N., dr. Blum Róbert, Karlovitz Adolf, Kecskeméthy Jenő, Steinberger Lipótné, Stark Lajos, Boross Kálmán, Bállá Dezső; 1 koronával: Sze­keres László, Molnár Gábor, Barthalos S., Lamperth Lajos, Papp Károly, Lányi Árpád, id. Szekeres Mi­hály; 040 koronával: Edelényi Sándorné. A fölülfize­­tések összege 328 kor. 40 fillér. Az egész tiszta jöve­delem pedig 397 kor,, mely egyenlő arányban osztatik meg a nőegylet pénztára és a templom-alap között. A nemes szivii adakozók fogadják az egylet hálás kö­szönetét. — A pápai templom-alapra újabban a következő szives adományok érkeztek : Komárom-Szentpéter 46 K 24 f. Falubattyán 32 K. A csurgói főgymn. ifjúsága 48 K 18 f. Búcs 46 K 76 f. Pálfa 20 K. Mezőlak 39 K 26 f. Patas 23 K 50 f. Mohi 3l K. 34 f. Csá­szár 53 K öO f. Hencse 5 K. Hajmáskér 19 K. Sójy 10 K. Szokolya 61 K. Magyar-Soók 160 K 6 f. Ó­­Szőny 93 K 20 f. Csiliz-Rád vány 15 K 20 f. Nagy- Ölved 47 K 84 f. wVeress Ede esperes 100 K. Veress Edéné Szép Hona Onagysága 100 K. Fogadják hálás köszönetünket. Kis J. — A legnagyobb magyar újság, a mely nem­csak terjedelemre, de belső értékre is első a h rlapok sorában — az „Egyetértés“ a közelmúlt napokban uj pa­lotába költözött. Itt készült m<r a nagy nemzeti ünnepre az a fényes Kossuth-szám, a mely nemcsak a nagy kö­zönség körében, de a sajtóban is méltó feltűnést keltett. Ennek a legrégibb magyar hírlapnak ismert tradíciói mel­lett is csak az a nagy és előkelő publicista-gárda Írhatta meg ezt a kiváló lapot, a mely az „ Egyetértés“-1 a leg­jobb magyar lappá tette. Az újság főszerkesztője Eenyo Sándor, szépirodalmi főmunkatársa Eötvös Károly, cikk­írói , Szatmári Mór, Mezei Ernő, dr. Papp Dániel, Kál­­noki Izidor. Melletük a zsurnalisztika legkitűnőbb tagjai sorakoztak az „Egyetértés“ táborához. Karácsonyra a ki­­tűn en szerkesztett újság páratlan érdekességü és nagy értékű meg’epetésben részesíti előfizetőit, az újonnan be­lépő előfizetőknek pedig (a. kik legalább egynegyed évre előfizetnek) már most nagy becsű ajándékot kü'd teljesen ingyen. Kossuth Lajosnak legjobb, leghívebb arcképe ez az ajándék, majdnem életnagyságban, elegáns kartonlapon. A gyönyörű képet művészi kivitelben Morelli Tamás met­szette fába, s a Franklin-társulat nyomdája sokszorosította. Az Egyetértés, a mely mindezek mellett független politi­kája, a magyar érdekeket híven szolgáló, kitünően szer­kesztett újságot ad, s terjedelemre a legnagyobbat az egész országban, — negyedévre 5 forint, egy hónapra egy forint nyolcvan krajcár. Az előfizetések, — legcélszerűb­ben postautalványon, — az Egyetértés kiadóhivatalába küldendők, az új pompás ujságházba: IV. Vármegye­utca 11. — Estéli Órák. Felolvasások prot. vallásos estékre. E cim alatt egy 8 ívnyi füzetet bocsátók ki december

Next

/
Oldalképek
Tartalom