Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-16 / 50. szám

797

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

793

iáiba.) Olyan eljárás, mint amit ez a czikk feltár, érthető a szudáni szerecsenek között, de nem a mi egyházunkban, melynek egyik legszebb és legerősebb talpkövét épen az egyéni szabadságnak legteljesebb tisztelete képezi. Kiváló emberinknek — igenis — örömmel adunk jogot és alkalmat arra, hogy egyházunk és iskoláink ügyét vezessék, irányítsák, de arra nemhogy a többi, velők egyenlő szabad lények fölött tiporjanak. Ha valakinek úgy a tanároknak egyéni szabadságát kell a legteljesebb mérvben megóvni és biztosítani épen a közügy érdekében. Mert csak szabad ember nevelhet jóravaló szabad embereket, rabszolga soha. Legfeljebb rabszolgákat. Ilyenekre pedig nincs szüksége kálvinista egyházunknak.

— Az ev. ref. főiskolai ifjúsági képzőtírsulat

1894. deczember 15-én délután 9 órakor a főiskolai nagyteremben emlékünnepet rendezett Kazinczy Ferencz és társai elfogatásának 100 éves fordnjóján, a következő programmal: 1. Ima. Bánk Bánból, Erkel Ferencztől, előadja a főiskolai éneklőkar. 2. Emi ékbeszéd a szabadeszmék vértanúiról, irta Balogh Dénes társ. alelnök, olvassa Gaálfy Géza TI. év. pn. 3. Vértanuk emlékezete. Költemény Balogh Dénestől, előadja Csomasz Dezső VIII. o. t. 4. Kazinczy Ferencz és művei. írod. tört. ismertetés, irta és olvassa Ráez Elemér II. év. pn.

5. Az e gyű gyű paraszt- Szentjóbi Szabó Lászlótól, szavalja Nagy László II. pn. 6. Hymnus. Erkel Ferencztől, előadja a főiskolai éneklőkar.

—- Tömeges áttérés. Bidajk fehérmegyei községben a r. katholikus vallásunk nagy része annvira elégedetlen papjával, hogy miután Steiner püspöknél hiába kérelmezték el tétel ét, az utóbbi napokban áttérésre jelentkeztek gyűlölt papjuknál, onnan pedig tömegesen vonultak Maller Károly ref. lelkészhez szintén jelentkezés végett. Kíváncsian várjuk a dolog fejlődését, bár úgy vagyunk meggyőződve, hogy a nagy harag szülte elhatározás ugyancsak a nagy haraggal együtt el szokot párologni.

— Milleniumi történelmi munka. Az Athenaeum t. társaság kiadásában megje’enő „A magyar nemzet története czímii tíz kötetes nagy munkának tmilleniumi kiadás) negyedik füzete, a müveit magyar közönség általános és méltó elismerése, valamint ritka szép pártolása mellett imént hagyta el a sajtót és indult el diadal útjára -az előző füzeteK után. Ezek az egyes füzetek szakértői ügyes kezekkel akként vannak egybeállitva. hogy mindegyik füzet önállóan is rendkívüli érdekességet képes kelteni és e mellett folyton fenntartja a kiváncsi várakozást ennek a nagy munkának folytatása iránt, mert e mű kétségkívül egyik eseménye és maradandó emléke lesz az ezredéves jubileumi ünnepélynek. Ez a negyedik füzet folyta ása Marczali Henrik: Vezérek kora művének, a mennyiben annak harmadik fejezetét: „A honfoglalást“, a negyedik fejezetét, melynek czime „Egykorú vélemények a magyarokról“, foglalja magában és ugyancsak ebben a füzetben kezdődik a „Vezérek korának“ ötödik fejezete: „,A magyar nemzet helyzete és megszállása.“ Valóban el lehet mondani, hogy ennek a „Vezérek kora“ megírásának alaposságával csak a nagy német és angol történetirók vetekednek. Mayczali Henrik a legkisebb részletekig kiterjedő figyelemmel összehordott és mély kritikával feldolgozott történeti adatok egybéállitásával és egymásba fűzésével rajzolja meg a honfoglaló dicső magyar vezérek korát. Úgyszólván mozaik, képben mutatja be ezt az epo«chalis kort, mely Lékünk magyaroknak* hazát szerzett

Európában. Ezt a füzetet Lotz Károly mesternek a m. tud. Akadémia palotája dísztermében levő „Szent Jstváu kora“ íestményének tiszta, szép fénynyomata nyitja meg, mely után a magyar nemzeti muzeumben őrzött régiségek második csoportjának fénynyomatu képét találjuk. A szöveg közé nyomatva a következő igen érdekes képek fordulnak elő a füzetben, u. m. A magyarok bejövetele Turóczi képes krónikájának brünni kiadásából, majd a magyarok első európai állomásának, Kievnek szépen megrajzolt képét látjuk, a Deneper folyó felől felvéve. Ezután következik „A magyarok bejövetelének“ már sokkal tökéletesebb technikával megrajzolt képe, mely a hires bécsi képes krónikából van átvéve. Itt találjuk III. (Vastag) Károly pecsétjének, Arnulf császár pecsétjének és pénzének hasonmását és „A bihari földvár“ (Richter Aurél eredeti rajza), „Csepel-sziget“ (Dörre Tivadar eredeti rajza), miudmegannyi honfoglalás-történeti helyek kitünően feltüntetett tájképét és az ó román stílben épült fűid i kolostor belsejének képét. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetési dij negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben és a kiadónál (Athenaeum társulat, Budapest).

— Az Athenaeum Képes irodalomtörténete gyorsan halad befejezéséhez. Most megjelent 28-ik füzetében Váczy János a klasszikái éposz mivelőiről folytatólag Czuczor, Debreczeni Márton és Garay Jánosról értekezik. A következő czikkbeu Kelemen ("Wolf) Béla Bajza Józsefről és az Athenaeum-kör kLebb költőiről (Vachott Sándor, Császár, Kimoss, Szemere Miklós stb.) szól. Ezután Váczy fejtegeti a század első felében az ősi rokonság kutatására megindult tudományos törekvéseket vKőrösy Csorna S., Reguly Antal), majd Kazinczy szellemi utódával: a modern magyar irodalomtörténet megalapítójával : Toldy Ferencz élete és működésével foglalkozik. Az utolsó lapokon Bayer Ferencz, nemzeti színészetünk alapos ismerője a uemzeti színház történetét ismerteti 1837 után. A füzetet ezúttal is gazdag irodalmi vonatkozású képgyűjtemény díszíti, a szövegben: Debreczeni, Garay, Bajza, Vachott S., Szemere M., Csorna S., Regulyi Toldy, Szentpétery Zs. arczképei, Czuczor, Garay, Vachott kéziratainak hasonmásai. Czuczor Butondjának egykorú illusztrácziója. külön mellékletekül vannak a füzethez adva: az Akadémia alapításának emléktáblája (Hollótól) brouzsziunyomatban és Kisfaludy Károly győri szobrának sikerült mása. A nagy fontosságú vállalat kétheti füzetekben, jelenik meg s bármely hazai könyvárusnál megrendelhető.

— Gyászhir. A pápai ev. ref. egyházmegye igen tisztelt tanító karának eg37kor egyik legkiválóbb tévé kenységü tagja Halasi István úr hunyt el amult héten több ideig tartó súlyos betegség után, kinek haláláról a gyászjelentés igy szól: A pápai ev. ref. egyház mély részvétiel jelenti Halasi István urnák 36 évig rendese» hivataloskodott, négy év óta pedig nyugalmazott elemi iskolai tanítójának, élete 73-ik évéban, hosszabb ideig tartott betegeskedés utáu folyó hó 9 én d. e. 11 /* órakor történt el huny tát. A boldogultnak földi marád ványai folyó hó 1 l-én d. u. 3 órakor helyeztetnek az alsó-városi temetőben örök nyugalomra..J?.ápá,__ 1.894. deczemberhó lU-éju Béke fedezze porait!