Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-10 / 28. szám
453 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 454 nem akartak venni, két esküdt embereiket a ns. vármegye kötözve fogságra vitette és addig őket ki sem eresztette, mig magokról pecsétes levelet nem adtanak, hogy bé viszik a mestert. Maga a vármegye rendelt fizetést ezen mesternek 12 fior. és 24 pozsonyi mérő búzát. Instantiájok Bécsben ágens urnái megtaláltatnak. Ebben a helyben vágynak reformátusok 316. pápisták 13. Lutheránus egy sincs. Istenitiszteletre járnak Madarra, a mely Komárom vármegyében egy mértföldnyire van. Templomjokat se el nem vették, sem el nem rontották, hanem csak eltiltották őket tőle, azóta pusztán ál 1- ván, csak a kőfalai állanak fenn, de magok erejekből megépíthetnék fogyatkozásait: sőt meg is nagyobbithatnák, mivel igen kicsiny. Harangjok megvagyon és mikor a szükség kívánja, szabadosán azzal harangozhatnak. Vagyon pápistamesterjek, de azzal gyermekeiket nem taníttatják, hanem vidékre viszik taníttatni. Vagyon református nótáriusok is, a ki ezelőtt a mesteri hivatalt viselte, és a ki a gyermekeket is tanította, mig el nem tiltoták, és még mostan is a parochialis házban lakik. A pápista mester temeti el halottjaikat, gyermekeiket pedig a köbölkuti plébános kereszteli, és a házasokat is esketi, nem is engedi, hogy ezeket más községben, a magok vallásán levő praedicatorhoz vigyék, ha szintén a stólát letennék is neki. Ez a Plebánus 12 esztendőn fellyül levő férfi halottól vészen 1 flór. Asszony halottól 85 dénárt. 12 esztendősön alól levőtől akár férfi, akár leány, akár gyermek légyen. 50 dénárt vészen, keresztelés, egyházkelőtől 50 dr. Esketőtől, ha helységbeli 60 dr. ha vidéki 2 flór. Ezenkívül minden külön kenyeres, még a pásztor is fizet neki fél pozsonyi mérő búzát és 25 dénárt. Contributiója 644 flór. és 40 kr. Domesticája 205 flór. és 59% kr. A pápisták ebbe semmit se fizetnek, mivel azok csak árendással. Húszonntjolczadik árva ecclésia Perbete. Komárom vármegyében vagyon, földesura, az esztergomi érsek, paraszt helység. Tolláltatott az exercitium benne' vagy 1715, vagy 1717-ik évben, azután levita szolgált közöttök 1734-ig, de az is kiüzetett a földes uraság által. Instáltak az országgyűléskor 1741-ik évben, de a mely instand, nem küldetett meg a párja is oda maradott. Helv. confession levők vannak benne 516. pápisták 700. Lutheránusok 3 házban 13. Madarra járnak az isteniszolgálatra a mely 1 mértföldnyire vagyon hozzájok. A régi templom elpusztult, de vagyon nekik erejek újnak felállítására. Mind a mester, mind a nótárius pápista, azért is gyermekeiket más florens ekklésiába járatják és taníttatják. A plebánus temet, keresztel, esket, a ki, ha nem prédikál a halott fellet, vesz 65 dénárt, ha praedikál 175 dénárt, keresztelőtől és egyházkelőtől 50 dénárt, az esketésért, ha helybéli 2 márjást, ha vidéki 120 dénárt. Ezenkívül fizetnek 40 flór. Búzát minden egész helyes ad 2 pozsonyi mérőt, a fél helyes egyet, a feitályos felet. Az egész helyesek többnyire a Helv. confession lévők. NB. Ha a helv. Confession lévő úgy hal meg beteg ágyában, hogy a plebánust magához nem hivatta, 12 forintot vészen az özvegyen, vagy maradékain. Contributióí fizet 1709 flór. és 53 dénár. Domesticájuk 664 flór. és 27 dénár. Huszonkilenczedik árva ecclésia Szent-Péter, Komárom vármegyében. Földes ura Gróf Zichy Ferenez, pápista, (1740-ig Szent-Péter község földesurai voltak, a komáromi vár parancsnokai; — kik mivel a XVII. század közepéig többnyire protestánsok voltak, ezek védelmök és pártfogásuk mellett, itt már a XVI-ik század II. második felében prot. gyülekezet volt. A türelmi parancs utáni két jeles lelkészének: Bátorkeszi Kiss Józsefnek és Tóth Sámuelnek több ivre terjedő följegyzéseik szerint, e vidék lakosai akkor jöttek a protestantismussal első érintkezésbe, midőn a hatalmas Enyingi Török Bálint, a mohácsi vész után pár évre átjött a Dunán, a nyitraipüspöki birtokok átvételére, s a vele a pápai és gesztesi uradalmaiból hozott papok és tanítók által, Mátyus földének nagyobb részét reform áltatta. Huszár Gál pedig mi lőn Oláh Miklós prímás elfogatási parancs után Komáromból menekülni levéli kénytelen; először Hetényen állapodott meg 1573 elején, majd Szent-Péteren, Martoson, Imelyen és Naszradon. És mint a fentebb említett szent-péteri lelkészek megjegyzik: ..ennek a Ciceró és Demosthenes nyelvén szállott Nagy Huszár Gálnak, elég volt csak párszor praedicállania a Mátyusföldi ekklésiákban, s azok cum gentibus léptének által, a megismert igaz evangeliomi religióra.“ Ebben az exercitium turbáltatott másodszor 1717-ben, tolláltatott az exercitium 1745-ben. Második temploma, mely vályogból volt építve, és náddal befedve, elvetetett, a benne létezett templomi eszközök kihordatván, a pápista lakosok között ellicitáltattak, az oratórium teteje szintén széllyel hordatott, falai pedig a földig leröntattak. Az exercitium a ns. Vármegye parancsolattyával tolláltatott, de hogy ki parancsolta a vármegyének, nem bizonyos. Az exercitiumért soha sem instalt. Hely. confession levők vágynak benne 531 lelkek, pápisták 459-en, Lutheránus 1. Járnak nagyobb résziül az isteniszolgálatra Madarra, de mennek közüllök Martosra is, amaz jó egy óra, ez pedig jó egy mértföld. A templom elpusztult, de vagjTon erejek újnak felállítására, mert a pápistáknál minden módon tehetősebbek. (Vége köv.)
