Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-08 / 6. szám
89' DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 90 a hozzákésziilés miatt — nyilvánosságra majdnem semmi sem jött: mostanában az énekügyben örvendetes mozgalom indult meg. Távol legyen tőlem az eddigi lassú haladás okainak kutatása; sőt csakis helyeselni tudom az óvatosságot, mert inkább maradjon meg a mostani állapot, mint hogy elhamarkodással olyan eredmény, olyan énekgyiijtetemény jöjjön létre, mely minden oldalról a kifogások özönét támasztaná fel s kedvezőtlen fogadtatásra találna különösen a nép körében. Hiszen azt mindenki tudhatja, ha e nevezetes ügyet komolyan vizsgálja, még ha mélyebben nem tanulmányozza is, hogy az énekügy .sikeres megvalósítása, illetve czélhoz juttatása sok nehézséggel van egybekötve. Oly énekgyűjteményt hozni össze, mely nemcsak a jelenben elégítené ki az igényeket, a vallásos lelkek felbuzdulását fent és alant; hanem a későbbi nemzedékre is féltve őrzött kincs, szent ereklye gyanánt szállna át: óh, ez nem kicsi dolog! Epen azért kívánatos volna, hogy minden ez ügyhöz értő munkára serkenjen, s különösen kiváló jeleseink hallassák minél gyakrabban útmutató szavaikat s járjanak elől jó példával, hogy a várva-várt s minden tekintetben kifogástalan eredmény mielőbb elérethetnék. Azouban hagyjuk ez általánosságokat; hiszen nekem most egészen más czélom van. Szándékom ismertetni a fent jelzett füzeteket, mint kedves hírnökeit az énekügy előbbrehaladásának, melyeket a bizottság érdemekben jeles elnöke Fejes István gyors egymásutánban bocsátott közzé a végre, hogy megbiráltassanak. Legkevésbé sem jut eszembe e tekintetben különös értéket tulajdonítani soraimnak, hiszen ez az egész inkább csak bemutatás akar lenni s megjegyzéseimet csak általánosságban teszem meg az egyes darabokra. Különben is a bírálatokban többé-kevésbé az egyéni Ízlés nyilatkozván, csakis absolut értékű darabokra nézve lehet egyező a vélemény. Az első füzet a zsoltárokból 34 átdolgozást tartalmaz, köztük azonban hat kétféle és egy háromféle átdolgozásban lévén meg, — tulajdonképen 26 zsoltár van a füzetben. A dicséretek száma, mivel kettő kétféle átdolgozásig 19; vannak köztük a most használtak közül s az erdélyi énekes könyvből átirottak és eredeti darabok is. Egy más helyen már érintettem, hogy részemről az uj énekekben különösen három kelléket szeretnék feltalálni. Lennének azok ügyes versek, de a mellett igazi benső vallásos tartalmúak s főleg bibliai színezetűek, a minek a nyelvezetben volna helye nyilatkozni. Ezen első füzethez csatolt tájékoztatásnak egyik pontja azt mondja, hogy a bizottság sem tartja valamennyi darabot végleg elfogadhatónak, de a melyek javítást és átalakítást tűrnek meg, azokat mégis fölvette. Es e nyilatkozatnak csakugyan teljes mértékben igazat kell adni, főkép ha az említett kellékeket szem előtt tartom. Első helyen a III. Zsoltár áll kétféle átdolgozásban? egyik saját dallamára, a másik a 35-ik zsoltáréra. Azon eszmét, hogy az igazak az ellenség táborával szemben is bátrak az Ur segítségében bízva, a második hatalmas erővel fejezi ki s külalak tekintetében is határozottan előtte áll társának. Igaz ugyan, hog}r a bibliai szöveget meglehetősen kibővíti, de ez csak előnyére van, mert a színezés igy teljesebb. Némi igazítással használható. A Vl-ik, saját dallamára átirt s enyhülésért esedező zsoltár ez alakjában a gyengébbek közé tartozik; mert mig egyfelől hiányzik belőle az igazi bensőségteljes hang, másfelől külalakja is — rövidsége daczára — nagyon kifogásolható. Eféle kifejezés pedig mint könj-özön, épen nem mondható tetszetősnek. Más dallamra sikerültebben lehetne átírni. Utóbbi megjegyzés kivételével a fentebbi vélemény áll a következő IX-ik, hálaadó zsoltárra is. Gyönyörű kifejezése Isten dicsőítésének a XIX. zsoltár, mely ismét két átdolgozásban van meg. Az első teljesebb és verselésre is ügyesebb a másodiknál; azonban egyes kifejezéseit tekintve, még az is csak gyökeres javítás után lenne használható. Ilyen kifejezést pedig sóhajként lengve — a másodikban, az egyszerű hivő aligha értene meg. A XX-ik zsoltár, tartalmára nézve valódi király-hymnus; de a füzetben lévő átdolgozásból teljesen hiányzik az a magas szárnyalás, a mit méltán várhatnánk. Kölcsey hymnusa szolgál dallamul; de bár kívánatos volna is, hogy ama szép dallam meg legyen énekeink között; eme verselésileg is gyenge szöveggel aligha jut bele. Még ennél is gyengébb a vele sok tekintetben rokon tartalmú XXL zsoltár. A minden strófában kétszer is előforduló sorismétlés nem válik előnyére, sőt laposabbá teszi. A XXIV. Zsoltár átirata az Isten mindenhatóságát s híveinek benne helyezett bizalmát, boldogságát elég sikerültén fejezi ki, s egypár kifejezés változtatásával használható is. De már a XXVII. Zsoltár, melynek az Istenben vetett erős bizodalom képezi tárgyát, nemcsak a tartalommal járó nemes erőt nélkülözi, de kifejezéseiben és külső kidolgozásában is gyenge. Jobb ennél, sőt a kifejezések ereje s a versalak tekintetében jóval felette áll a XXIX-ik zsoltár, mely azonban itt hibásan 28-iknak van jelölve. Az Isten nagy hatalmát szemben a földi királyokéval erőteljesen fejezi ki' s az első versszak némi javításával használható. Nem mondhatni azonban ezt a XXXIX-ről, mely azon eszmének volna kifejezője, hogy az élet rövid volt egyfelől a bűntől óvakodásra, másfelől az Istenben való bizodalomra utal. A kidolgozás sem valami magasan áll, azonkívül a bibliai szöveg felforgatása sem lel semmi magyarázatot. (Folyt, köv.) Fülöp József.-—--VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Kis Ernő kartársimk a kiadóhivatal kezelésétől egészségi tekintetekből visszalépvén, helyét Borsos István fögymn. tanártársunk foglalt i el, miért is ezentúl az ő nevére kérjük czimezni az előfizetéseket és reclaniátiókat.
