Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-19 / 16. szám

249

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

250

dekes ezek között s a kath. papokat jellemző, Sütő Gábor vajkóczi ref. lelkész panasza a szomszéd község plébánosa ellen. A plébános átvett egy ev. reform, egyént, a nélkül. hogy illető lelkészétől elbocsátó levele lett volna. Sütő ismételten átirt a plébánoshoz, de ez a második levelet kék czeruzával keresztül húzta s „Ne izéljen“ megjegyzéssel visszaküldte. A közjogi bizottság véleménye az, hogy mivel az áttérni akaró köteles kétszer jelentkezni az illető lelkésznél s tőle elbocsátó levelet kérni, utasítandó az egyházkerület ez ügyben szigorú vizsgálat indítására s a konventhez jelentés felterjesztésére. Ezután négy elkeresztelési ügj'beu határozott a konvent, egyhangúlag elfogadván a közjogi bizottság azon javaslatát, hogy az egyház kerületek tartsák magukat az elkeresztelések tárgyában kiadott ministeri rendelethez s előforduló esetekben — ha másként nem lehet — közigazgatási utón követeljék az anyakönyvi kivonatokat.

Mivel számos esetben jelentettek már ilynemű vallássérelmi esetek, a konvent, György Endre indítványára, felszólítja az egyházkerületeket, hogy szigorúan alkalmazkodjanak a törvényekhez és rendeletekhez; minden egyes esetben járassák le az ügyet a törvény szerint előirt valamennyi fórumon és csak ha a végső fórumon hozatnék a sérelmes Ítélet, akKor jelentsék sérelmi eset gyanánt a konventnek.

A székesfehérvári egyháznak a nem arányos segélyezés ellen emelt panaszát, . br. Bánffy Dezső indítványára pótlás és ha lehet, az első fokon való barátságos elintézés végett visszaküldik az egyházkerületnek.

Azon indítványt, hogy az 1877-ki törvénynek az anyakönyvi kiadványoknak díjazása ügyében tett rendelkezéseinek megváltoztatását kérje a konvent, valamint Mezei Albert azon indítványát, miszerint kéressék fel a pénzügyminiszter az egyházi ingatlanok árverés alól kivételének s az árverésnek csak a haszonélvezetre való szorításnak kimondására, miután a ref. egyház privilégiumokat maga részére igénybe venni nem akar, visszautasította a konvent.

Ezek után a misslo-ügyi bizottság (elnök gr. Tisza Lajos, előadó Szabó János) múlt évi missiói működésről s az idei költségelőirányzatról szóló jelentése tárgyattatott.

A beterjesztett jelentések missió-iigyiink örvendetes haladását mutatják. A slavoniai missió dunántúli részéről (Brekinszka, Korencsa, Daruvár, Fiume) nem érkeztek be sem az adatok, sem a jelentés, s ezért kimondja a kouvent, hogy dunántulra nézve az idén folyósított összeg csak akkor adatik ki, ha ft. püspök urunk az illető missiói-telepeken az egyházi és iskolai élet kellő haladásáról értesül.

Egyúttal György Endre és Tisza Kálmán felszólalása után elhatározza a konvent, hogy slavoniai missiót feltétlenül és állandóan fönn akarja tartani s szűk anyagi viszonyaink daczára is egyházunk ott levő magyarnyelvű iskoláit nem zárja be. Ép úgy fentartja a romániai missiót is. A missió czéljaira a folyó évre a következő segély szavaztatott meg állandó évi segélyül: Dunamellék: 4100 frt. Dunántúl: 3400 frt (Nagy Kanizsa 500, Yerőcze 200,

Brekinszka 350, Korencsa 150, Daruvár 200, Fiume 500, Esztergom 350, Csehi 100, Pozsony 200, Köveskálla 150, Uj-Szőny 300 frt. Egyszersmindenkorra: Csehi 100, Uj- Szőny 100, Kaposvár 200 frt). Tiszáninnen: 3100 frt. Tiszántúl: 5630 frt. Erdély 5950 frt. Ideiglenes és állandó évi segélyt tehát 22,280 irtot szavaztak meg.

Az ötödik napon az iskolaügyi bizottság jelentése tárgyaltatott. Az iskolákat látogató ministeri megbízottakkal .szemben való eljárásra vonatkozó, a tiszántúli egyházkerületnek egy uj s az eddigi szokást részben megváltoztatni szándékolt dolgozata az egyetemes tanügyi bizottsághoz utasittatik. A pápai főiskolában a tanitóképezde megszüntetését egyszerű, a tanárok fizetésének emelését helyeslő tudomásul veszi, a konvent. A bírói és ügyészi szervezetről szóló törvényjavaslatra vonatkozó észrevételeit terjeszti fel a konventhez a kecskeméti jogakadémia. A konvent álláspontja e tekinteteiben az, hogy a tudort fokozat tudományos jellegű legyen s úgy az ügyvédi mint a bírói képesítésnél ne legyen kötelező, s ily értelemben föliratot küld a kormányhoz.

A görög nyelv tanítása tárgyában az iskolaügyi bizottság a legközelebbi zsinatig az eddigi állapot fentartását javasolja, mig Tisza Kálmán és Kun Bertalan a kerületek szabad rendelkezésére bízná, vájjon kivánják-e taníttatni a görög nyelvet, mint kötelező tantárgyat, vagy nem. Ellenben Szász Károly (elnök), György Endre és dr. Kovács Ödön (előadó) hangsúlyozzák, hogy a zsinat tekintélye az egyöntetűséget kívánja s helytelen volna a küszöbön álló zsinat határozatának prejudikálni. Gr. Degenfeld József azon közvetítő indítványa fogadtatott el végre, hogy a konvent az ügy fejlesztését a legközebbi zsinatig a kerületek belátására bízza.

A sorsjegy kölcsön tárgyában kiküldött bizottság (elnök Tisza Lajos, előadó György Endre) jelentése olvastatott ezután, mely szerint a pénzügyminister jóakaratánál fogva a törvényjavaslat immár törvénvnyé vált. Most már csak a kedvező pillanatot kell felhasználni s erre kér a bizottság felhatalmazást, mit átalában és véglegesen mégis nyert.

Következett a zsinati előkészítő bizottság (elnök. Tisza Kálmán, előadó Tóth Sámuel) jelentése, melyet a konvent egyhangúlag elfogadott. E szerint a konventi elnökség felhatalmaztatok a zsinat egybegyülésének napját f. é. decz. hó elejére megállapítani, a zsinatra 0 Felségétől engedélyt kérni, a zsinatot Budapestre egybehívni és a választásokat elrendelni.

Fejes István és gr. Degenfeld J. indítványára elhatározta a konvent, hogy az 1790/91-iki t. ez. évszázados fordulójának emlékére a zsinat összeillését megelőző vasárnapon minden ref. templomban egyházi és hazafias ünnepet rendeztet, a melynek részleteit a főgondnoki és püspöki kar állapitandja meg.

Az ügyek letárgyalása után Tisza Kálmán meleg szavakban emlékezik meg azon maradandó és feledhetlen érdemekről, melyeket 70 éves egyházi szolgálatának ideje alatt br. Yay Miklós, a konvent világi elnöke, szerzett az egyház körül, egyhangú helyt sl*,s közt óhajtja jegy-