Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-07-27 / 30. szám
Első évfolya m. :tO. s'/'im. Pápa 1S90 Julius 27. DUNÁNTÚLI N-----------------------------K I ELŐFIZETÉSI DÍJ: , Helyben és vidékre postai szétküldéssel ejtesz évre i írt, félévre 2 írt. X---------------------------* Az egyház és iskola körétől. HIRDETÉSEK DÍJA:-t hasábos petitsor főbbszőri közléséért ö. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyejrdij 80 kr.-----------------_______K-© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Az egyházi adózási rendszer reformjának kérdéséhez. Thimj Etele. Simpson.) — Tár ez a: Elvi kérdések a Symbolikában. (Folytatás.) ismertetés: Szórni Heniámin és a hódmezővásárhelyiek. Kis Ernő.— 11 i v a t a 1 o s rész: Körlevél. Pap (labor. P á 1 vázat ok. A lelkészi hivatal. XV. {Pr. M. Pr. Szia rile Mátyás. — Könyv- V e ír y e s k ö z 1 e m é n y e k. Az egyházi adózási rendszer reformjának kérdéséhez. ( í rót Tisza Lajos dunamelléki tőgondnok ur, --- mind legközelebb tartott egyetemes konventünkön az egyházi adózás mikéntjét a zsinatra előkészítő bizottság elnöke áltat püspöki és esperesi hivatalaink utján telhivattak gyülekezeteink, hogy jelentsék be az egyházakban ez idószerint gyakorlatban levő adókivetés és behajtás módozatait. Eme felhívásból azon következtetést vontam le, hogy a nemes gról nem akar valami gyökeres reformot, hanem arról óhajt meggyőződni, hogy reformált egyházainkban mi az eljárás, miféle rendszer van túlsúlyban, mi képezi a megadóztatás tárgyát? Hogy felhívása a legkiválóbb bizonyítéka a presbyteri elvek tiszteletben tartásának, arról nem akarok szólni, hanem csupán nézeteimet óhajtom elmondani a szőnyegen levő kérdésről. Hangoztatják, hogy a földbirtok, vagyis az egyenes adók arányában volna legigazságosabb az egyházi adó kivetése is. Tagadhatatlanul igaz, hiszen bibliai elv: a kinek több adatott, több is kívántatik attól. Szép is lenne, ha keresztül lehetne vinni a gyakorlatba minden nagyobb rázkódás nélkül: de valljuk meg őszintén, hogy falusi gyülekezeteink legnagyobb része fázik tőle és azon logikát hangoztatja, ha a birtok arány* lagos adózási rendszert emlegetik előtte: „a földet ugyan nem visszük be a templomba.“ Pedig majdnem mindenütt ott van. bénul a templomban. A sessiósoké az első pad, a fertályosoké hátrább van. Jog és igazság szerint tehát. ha a gazdagok elsőséget követelnek maguknak a templomban is, illendő lenne, hogy többet is űzessenek az egyház fentartására. Csakhogy ezen elv. néhány városi gyülekezetünket, ;t barsi és komáromi egyházmegyéket kivéve, a gyakorlatba nem igen van átvéve, mert legtöbb helyen nebántsd virág a neve. A lelkészek és az egyházaknak jobb érzelmű tagjai gondolkoznak, tanácskoznak gyülekezetük felvirágoztatásán és mindig csak oda lyukadnak ki, hogy a birtok aránylagos adózási rendszer behozása volna legigazságosabb. De ennél tovább nem igen tudnak menni, vagy ha gyakorlati alkalmazásba veszik is, csak részben sikerül az. Megfontolásra méltó kérdés: mi képezi az adózás alapját, a birtok, mely élettelen valami, vagy a lélek, mely halhatatlan ? Lgy fogták fel idáig általánosságban mindenütt a dolgot, hogy az Isten igéjét egyaránt hallgatja gazdag és szegény, fizessenek egyenlően, lélek vagy párszám szerint, a minthogy rfleg is fizeti mindenütt még a szegény is, a mi kevés ezen czimen reá vettetik. Csakhogy a gyakorlatban mégis máskép lett emez elv alkalmazásba véve. Már a gyülekezetek alakulásakor többet adott a gazdag az építendő Istenházára, mint a szegény; de már L 30
