Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-20 / 29. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 4(37 4*38 pápát, hogy három gyermekét f. évi juu. 10-én a pápai iiuntius jelenlétében a madridi Szent-Márton templomban Jézus szivének ajánlotta fel. A szertartás nagy pompával ment végbe. — A katholikus türelmetlenségnek egy különösen csattanós példája adta elő magát Tirolban, a felső íun-völgy egv városkájában. [Egy katholikus vőle­gény, kinek arája evangélikus volt, határozottan megta­gadta a reversalistp melynél fogva összes gyermekeit a katholikus vallásban lett volna nevelendő. Midőn pedig ezen követeléstől el nem állottak, a vőlegény áttért a protestáns hitre. De e miatt oly nagy felindulás és za­vargás keletkezett a katholikus lakosság közt, hogy ez az ember kénytelen volt ott hagyni üzletét s az ország­iból kivándorolni. — Paris egyik református templomában a nagyhírű öreg s csaknem teljesen vak Dliombres lelkész predikácziója után a szegények számára összegyűlt per­selypénz meghaladta a 10.000 frankot. — A prágai Huss-szoborra már 50.000 forint gyűlt össze. Bizony szép volna, ha a magyar protestáns egyház köréből is akadna egy-egy adakozó, aki ezen, magyarországi protestáns egyházunkra nézve is nagyjelen­tőségű, reformátornak emlékét egy kis adománynyal meg­tisztelné ! — Pécsben 3-ik evangélikus templomot akarnak építeni, s a protektorátust a templomépités felett Adolf iiassaui herczeg fogadta el. Ez a lierczeg ugyanaz, aki majd a luxemburgi nag yhe rezeg séget örökli, igen sok millió tallér birtokosa, s ha nem csalódunk, tulaj donkép refor­mátus vallásé. Hátha egy-egy magyarországi reform, tem­plom építésénél is elvállalná a protektorátustV — A Rómában megjelenő ,,Osservatore Romano,“ a római curia egyik fő közlönye, úgy látszik nem sokat jövedelmez, mert tulajdonosa, Crisp ölti marquis, átadta azt a pápa egy bizalmas emberének, aki 100.000 frank­kal fedezte a lap deficitjét. — Az oroszországi protestánsok szomorú helyzetét tárja fel előttünk azon per, melyet a rigai tör­vényszék junius 25-én reggeli 10 órától esti (3 óráig tár­gyalt. A vádlottak padján Grimm Vilmos Uexkülli évang. lelkész ült. Vádolva volt pedig azzal, hogy a keleti egy­házhoz tartozó egyéneket evang. vallásunkkal esketett össze az orosz egyházi főhatóság engedélyének előze­tes kikérése nélkül; továbbá, hogy a keleti egyház sacramentomairól ócsárlólag nyilatkozott. 13 tanú idézte­tett meg, kik kivétel nélkül mind elvetemült emberekként ismeretesek. Azt elismerte vádlott, hogy olyan gyermeke­ket, kiknek szülői a keleti egyházba tértek át, a szülők sürgető kérésére confirmált; hogy a kifogásolt esketése­­ket is eszközölte, miután az illetőknek esketését az orosz­pap indokolatlanul megtagadta, de azt. hogy a keleti egy­ház sacramentoniait ócsárolta volna, mint rósz akaratú gonosz‘koholmányt visszautasította. Mivel azonban a tanuk terhelő nyilatkozataik mellett a végtárgyaláson ■ <is meg­maradtak, az évang. lelkész az ellene emelt összes vád­pontokban bűnösnek találtatott s igy összes polgári jogai­­•nak elvesztésére és 10 évi száműzetésre ítéltetett Permbe. De egyúttal az elitéltet a törvényszék a ezár magas kegye ibe ajánlotta. Grimm lelkész testvérének, ki egykor rigai osztrák-magyar consul volt, kezességére szabadon bocsát­tatott. Mivel a részben hasonló okok alapján bevádolt szt.-matthaei (Es.land) evang. lelkész Xerling Eerencz, kit a törvényszék egy évi börtönbüntetésre Ítélt a hivatal­­vesztésen kívül, a szt.-pétervári fő törvényszék által fel­mentetett, sokan azon édes reményben ringatják magukat, hogy ez fog történni Grimmel is. Mások azonban attól tartanak, hogy a rá kiszabott büutetés még snlyosbittatni fog. Jó lenne, ha a muszka boldogítás után áhítozó felső­­vidéki evang. tót-atyafiak figyelemmel kisérnék az Orosz­országban oly gyakran ismétlődő Grimm-féle eseteket. — A Gusztáv Adolf egyletnek Németország különböző vidékein levő fiókjai a múlt hó 25—2(3. napjain tartották meg szokásos évi gyűléseiket. Hogy mily áldás ezen egylet a németországi szegény egyházakra nézve, azt a következők mutatják. A brandenburgi és szászországi fiókegyletek gyűléseiket junius hó 25-ik és 26-ik napjain tartották, egyik Eürstenwald-ban a másik Barby-ban. A brandenburgi fióknak volt 46,380 márka bevétele, a szász­országinak 40,000 márka. A fürstenvaldi gyűlés legjelen­tékenyebb összeggel — 2220 márka — Siporny-t segélyezte Posenben, a barby-i gyűlés Genuát 1000 márkával. Ezeken felül kiosztott a brandenburgi fiók 19,000 márkát, a szász­­országi 13.000 márkát s megállapították a jövő évben tar­tandó gyűlések helyeit. Á pommerí fiók gyűlését Trestow­­ban tartotta, melyen 13,500 márkát osztott ki segélyre szorult szegény gyülekezeteknek. A wittenbergi fiók Oehrin­­genben tartotta 47-ik összejövetelét. Évi bevétele volt 81,598 márka, tehát 10,000 márkával kevesebb mint az előző évben. A 16,544 márkát tevő határozott rendeltetésű adományok és költségek levonása után fennmaradó 65,o34 márkából alapszabályok szerint a lipcsei központi pénztárba beszolgáltattak 17,350 márkát, szabad rendelkezésre ma­radt 47,704 márka, mely összeg szegény gyülekezetek se­gélyezésére fordittatott. Megemlítendő végül azon örvende­tes körülmény, hogy Schaller Juliánná kisasszony összes vagyonát jótékonyczélokra hagyván, a Gusztáv-Adolf egy­letnek ezen hagyatékból 81,000 márka jutott. Kluge lel­kész pedig lOOd márkát hagyott az egyletre. A debreczeni ág. evang. egyháznak a hannoveri pünkösti conferentián az ekkor kiosztatni szo­kott segélyösszegből 220 márkát adtak, s ezt annak bizto­sitékául tekintik az illetők, hogy jótékonyságuk gyakorlá­sára épen nincs befolyással azon nemzeti gyűlölet, mely a tótok és magyarok 'között Magyarországban van. Kiván­csiak volnánk megtudni, hogy az illető referens ezt a tó­tokra — vagy a magyarokra való tekintettel mondotta-e? ... ^ Felelős szerkesztő; RÉVÉSZ KÁLMÁN. A kiadóhivatal kezelője: KIS ERNŐ. Pápán, Í890. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Debreczeny K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom