Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-10 / 307. szám
2004. NOVEMBER 10., SZERDA - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA Útnak indult a Remete Múlt pénteken délután négykor megszólalt a megye első kisközösségi rádióadója, a Remete Rádió. Az Istenkúti Közösségi Házból sugárzott műsorokat napi négy órában, egy kilométeres körzetben lehet fogni a 87,8 MHz-es frekvencián. Kovács Balázs Az első lépéseknél a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete és a debreceni Szól a Rádió képviselői is bábáskodtak, akik a délutáni órákban konzultációt tartottak a munkatársaknak és az érdeklődőknek. Az eszmecsere középpontjában a nonprofit kisközösségi frekvenciák lehetőségei álltak, melyek megpályázására két éve ad lehetőséget az Országos Rádió és Televízió Testület Elhangzott, hogy néhány éven belül ötvenre nőhet az adók száma szerte az országban, főleg a kismértékű anyagi ráfordításoknak köszönhetően. Ezzel párhuzamban áll, hogy a testület egy döntése értelmében néhány éven belül megszűnnek a nonprofit helyi frekvenciák, ami közel húsz rádió- és tv-csatornát érint az országban.- Habár a rádiózás jelenleg nem divat, most népszerűbb lehet - szögezte le Péterfi Ferenc (képünkön), a szabadrádió-szer- vezet ügyvivője, kifejtve, hogy a kisközösségi rádiók induló előnye az üzleti és az állami adókkal szemben a hallgatók közelsége, ami által a szervezetek közvetlen környezetüket érintő, speciális műsorstruktúrát alakíthatnak ki. Úgy véli, a lehetőséget még mindig kevesen ismerik, ezért folyamatos képzéseket tartanak az országban, a pályázás gyakorlati ismeretei mellett átadva a rádiós tapasztalataikat is. A Remete jelenleg kísérleti adást sugároz. Az Istenkúti Közösségért Egyesület kezdeményezését hamarosan Gilvánfa és Cserkút aktivistái is követik, a jelenleg elbírálás alatt álló pályázatok szerint több más pécsi elképzelés megvalósítása is lehetséges. ÉTERI HANGOK - ÁTTŰNŐ KÉPEK A ZENE SZÉP címmel Csontó Lajos installációi láthatók a pécsi Művészetek Háza tetőtéri galériájában. Nincs különösebb rávezetésre szükség ahhoz, hogy hagyjuk: magával ragadjon az érzés. fot&tóthl. Hamisítják Teve CD-jét Pakisztánban B. Z. Pakisztán legjelentősebb kalózkiadója lecsapott a pécsi Sándor Péter - Teve - Emlék-szem CD-jé- re. Az áprilisban itthon magyarul, később Dubaiban perzsa nyelven, Álom címmel megjelent lemez 12 felvételt tartalmaz. Minden dalt Sándor Péter hangszerelt, a dubai - így a pakisztáni - változatban megjelent szövegek felének lefordított változata is az ő nevéhez fűződik. A CD-n az alapokat Teve, Katona Tamás, Kaszás Csaba és a komlói kórház volt orvosa, Navrastilova Godrahtollah, művésznevén: Dr. Khanji rakta le. Sándor Péter, miután fölfedezték az interneten a pakisztáni kalóz kínálatában a lemezt, azt mondja: úgy tűnik, beérett a „világzenéről” vallott elképzelése, ám nem ártana, ha egyszer a jogdíjak is beérnének. A zene bűvöletében gyökerek Évtizedes kapcsolat a pécsi koncertélettel A Pannon - pécsi - Filharmonikusok legrégebbi bérleteseit jutalmazzák a november 11-i, csütörtöki koncerten. A megtisztelő címet és a Pécsi Galéria ajándékát dr. Zoltán Vilmos és felesége kapja. Mészáros B. E.- Nem tudom pontosan, mikor vettük az első szimfonikus zenekari bérletünket, de már tinédzserként, a II. világháború előtt is jártunk koncertekre - számol be a kezdetekről Zoltán Vilmos.- Helyzeti előnyben volt a férjem - kapcsolódik a beszélgetésbe a feleség, Borbála asszony. - Az édesapja volt ugyanis a múlt századelő pécsi zenei életének egyik főszervezője. Zupáncsics Vilmosnak hívták, és ő vezényelte itt először, 1916-ban Beethoven V. szimfóniáját.- A pécsi városi zeneiskolában ismertük meg egymást, ugyanaz volt a zongoratanárnőnk - emlékezik közös életük első szép leckéire a férfi. - Majd orvosnak tanultam, és a bonyhádi kórház szülészeti osztályának vezetőjeként tevékenykedtem. Több, mint harminc esztendőt töltöttem „gyarmati szolgálatban”, de közben állandó bérletesek maradtunk Pécsett, sőt, Szekszárdon sem mulasztottunk el egyetlen hangversenyt sem. Egy kis összevetés: a háború előtt, a zeneiskolában nem volt fúvósoktatás, így nehezebb volt minőségi zenekart összehozni. Azért van mit irigyelni a régmúlt koncertvilágából, hiszen az emlékek hálója olyan vendégművészekről lebben fel, mint Dohnányi Ernő, Zatureczky Ede, Kodály Zoltán vagy Basilides Mária. A jelesebb koncertek a Pannónia Szállóban zajlottak - a mai Palatínus Hotel Bartók- termében.- Az évtizedek során soha nem merült fel, hogy ne vegyünk bérletet azért, mert netán csalódtunk volna valamelyik évadban - jegyzi meg a feleség. - Később a baráti körünk is bekapcsolódott, a gyerekeink, sőt az unokák sem szakadtak el a műfajtól. JEGYZET Szemet - szemért Balogh Zoltán Sem szicíliai terjesztésű ven- dettaérzet, sem honosított le- ' J számolásféle I Igr nem lapul a cím mögött. Arra találtam ki, hogy milyen szemet - tekintetet - tudunk cserébe adni egy kisgyerekszemért - egy őszinte gyerektekintetéit Nem olyan régen az agyonsújtott Ormánság „alvárosában” - Sellye a főváros, a második legnagyobb és vonzótelepülés, Vajszló, csak úgy, van - átadták az óvoda új szárnyát Nagy ügy... Kell pár évet bele- feccelni abba, hogy pár tucat poronty belépjen a huszadik századba? Nem a huszonegyedikbe: az európai huszadik utolsó harmadába. Mert, hogy tisztaság van, hogy nagyobb a tér, hogy nő a komfort.. Istenem. Franciaországban, ha egy főre nem jutott a legutóbbi ’80-as évek végén száz négyzetméter privát élettér, már lázongott a gondolkodó elme. A gondolkodó vajszlói - és környékbeli -, még viszonylag érintetlen elmék most kaptak egy lehetőséget Kis játékteret a kibontakozásra. Kaptak a pedagógusok is egy sanszot: kevésbé áldatlan körülmények között kell megfelelniük a régen elmormolt esküjüknek. És kaptak egy esélyt a szülők is, akik nagyon sokan voltak a délelőtti óvodaavatáson. Főmunkaidőben. Nem tudom, mennyien élnek közülük gyesből, támogatásból, segélyből. Csak azt a gyerek-szülő-óvónő cinkos hármast ügyeltem, amelyik néha kikacsintott a jelenlévő politikusokra. Szemet kértek - szemért Hová tűnt el a „tájsebtapasz"? Mészáros B. Endre Vályogvetők, ahonnan a falu minden házához vitték az anyagot a sárdagasztáshoz; utcavégi homok- és kavicsbányák maradványai, egykori kőfejtők és egyéb ásványi anyagok bányagödrei okoznak szerte az országban méretes tájsebeket. 15 ezer ilyen heg és ragya látható Magyarország térképén a Környezetvédelmi Minisztérium felmérése szerint. Hozzá is láttak hát a kozmetikához: éppen tíz esztendeje született törvény arról, hogy az évente befizetett bányajáradék 10 százalékát az efféle tájsebek rendbetételére kell fordítani. Nem kis összegről van szó, mivel a bányajáradék a kitermelt ásványi nyersanyag után keletkező érték adott százaléka. Az olaj, gáz, ércek és kő bányászatából évente 10-17 milliárd forint gyűlik össze, a települések között pedig rendre egy-, másfél milliárd forint körüli összeget oszthatnak szét, vissza nem térítendő támogatás formájában. Ötszáznál több faluban alakult át így a rücskös felületű gödör szabadidőparkká, dísztóvá.- Villányban egy kőbánya maradványai csúfították a templomhegy tetején a városképet, az átalakítás viszont a környék nevezetességét varázsolta ide - mondja Takáts Gyula polgár- mester. Kilátó épült a pénzből, és tanösvényen mutatják be a kőzettömbök közt megbúvó, több százmillió éves őslények lenyomatát. A település bejáratánál pedig egy szemétlerakóhelyet „pofoztak át” szabadidőparkká, így két pohár bor közben még az idevetődő vendégek is barátságosan gondolnak a bányajáradék intézményére. A munkák tervezésére, kivitelezésére országszerte 10-100 milliós tételekkel számolhattak a faluvezetők. Baranyában Villány mellett többek között Köl- keden, Monyoródon, Rózsafán is így tüntették el az évtizedekig csúfoskodó gödröket. Egy ilyen átalakítás az évtized legnagyobb beruházásának számított a környéken, hiszen a legtöbb helység éves költségvetése nem lépi át a 30 millió forintot. Két esztendeje azonban lelassult, majd leállt a pénzosztó gépezet. Eleinte egy alapba került az összeg, és addig átlátható volt a felhasználás, de 1999 óta a költségvetésből utalják át a pénzt a Környezetvédelmi Minisztériumba, a környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat-csomagba. Bár törvény írja elő, hogy elkülönített keret legyen ezen belül a tájsebekre szánt tétel, azóta gyakorlatilag ellenőrizhetetlen a sorsa - tudtuk meg a Magyar Bányászati Hivatalban. Azt már a gyakorlatban ténykedő bányász szakemberek tették hozzá, hogy folytatólagos törvénysértést követnek el a környezetvédelmi tárcánál, mivel a pénzt visszatartják, vagy más környezetvédelmi célokra használják. A létező négy hazai bányakapitányság közül kettő például tényként közölte, hogy az utóbbi két évben aüg érkezett egy-két tájrendezési terv, holott korábban az országban minden esztendőben ötvennél több kivitelezési és közel száz tervezői pályadíjnyertest kellett jóváhagyniuk. Tavaly már csak 800 milliót osztottak szét a pályázók között, 1,47 milliárd helyett. A legutolsó pályázatot 2003 novemberében írták ki az idei bányajáradékokból származó bevételre, és 60 nap múlva, vagyis február elején kellett volna ismertetni a nyerteseket. Információink szerint 270 pályamunka érkezett erre a megmérettetésre.- Személyi egyeztetési gondok miatt csak hetek múlva tudunk arra választ adni, hogy miért maradt el idén az eredményhirdetés -, tájékoztatott a Környezetvédelmi Minisztérium sajtóosztálya. Úgy tudjuk, arra ugyancsak legalább egy hónapot kell várni, hogy kiderítsék, eddig ki és milyen mértékben részesült a tájsebprogramból. E területet érintve számítógépes hibákra, technikai okokra hivatkozva tagadták meg a választ. Bár a tárca lényegében elzárkózott, dr. Izsó Istvántól, a Miskolci Bányakapitányság vezetőjétől megtudtuk, a bányatörvényt módosító tervezetről már egyeztetnek az érintett minisztériumok, december 15-én pedig a Parlament elé kerül a jogszabály. Az új elképzelés az, hogy a Magyar Bányászati Hivatal önálló egysége kapja meg a keretet, és a törvény értelmében tájsebeket gyógyítgatná- nak továbbra is a pénzből. Kincs, ami most nincs A föld méhének kincse az állam tulajdona. Az ásványi nyersanyag a kitermeléssel a bányavállalkozó birtokába kerül, a tulajdonosváltás miatt az államot bányajáradék illeti meg. A bányajáradék mértéke a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a meghatározott százaléka. A bányajáradékbevétel döntő többsége a szénhidrogén-termelésből származik, ennek 10 százalékát, mintegy másfél milliárd forintot törvény alapján évről évre kizárólag az elmaradt tájrendezési feladatok elvégzésére lehet felhasználni. Az elmaradt jelző értelmezése: a bányavállalkozó jog utód nélkül megszűnt és a tájrendezést elmulasztotta. Megjegyzendő, hogy a bányagödrök javarészt az „átkos” időkben vagy korábban keletkeztek, a mélyművelésű ásványtermelés utómunkálatait (széntermelés és uránbányászat) nem ebből a pénzből fedezik.
