Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-30 / 297. szám
2004. OKTÓBER 30., SZOMBAT - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 9 HITÉLET Kell egy Szent Mór! hozzánk szól Hasonlóan nehéz időket élünk ma is Várszegi Asztrik püspök főapát és Mayer Mihály püspök az ünnepi misén Megtelt a bazilika Szent Mór, Pécs második püspökének emlékünnepén, hétfőn este. A koncelebrációs szentmisét dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát vezette, akit Mayer Mihály megyés püspök köszöntött. A bazilika Mozart kórusa és zenekara J. G. Rheinberger C-dúr miséjét adta elő. Kajtár Edvárd Október 25-e a Pécsi Egyházmegyében a nagy ünnepek közé tartozik, ezen a napon emlékeztek meg az egyházmegye egyik védőszentjéről, Boldog, vagy ahogy itt mondjuk, Szent Mór püspökről. Egy „hős-vér” ember, aki közel ezer évvel ezelőtt szolgálta Pécsett, és az akkor, mai léptékkel mérve, dunántúlnyi méretű Pécsi Egyházmegye keresztényeit Zárkózott, magányt és csendet kedvelő egyszerű szerzetes Pannonhalmán, amikor megérkezik püspöki kinevezése. Közben meghal Szent István király, Pécs első tíz püspöke Bonipert (1009-1036), Szent MÓR (1036-1070), István (1070-1100), Szicíliai Simon (1106-1134), Zen Barna (1135), Makár (1138-1140), János (1140-1148), Anthimius (1148-1160), Makár (1162-1181), Jób (1181). újraéled a pogányság, keresztényeket papokat, püspököket ölnek meg, trónviszályok törnek ki az „esélyesek” között.. Mór felépíti a székesegyházat, amely csakhamar le is ég, sikerrel közvetít a hataloméhes hercegek között, megkoronázza Pécsett I. Péter királyt Mindezek mellett nekilát a hatalmas területű egyházmegye (a Szávától majdnem a Balatonig ért akkor a területe) lelkipásztori életének kiépítéséhez. A rábízott emberek elszórtan, nagyon nehéz földrajzi és gazdasági körülmények (a terület jelentős része vagy mocsárvilág, vagy erdőség) és a határvidék (déli gyepük) állandó politikai és vallási feszültségei között élnek. Mór mégis át tudja imájával, mély és egyszerű emberségével fogni „a kicsiny nyájat”: elég példa erre a tény, hogy a pogányság itt nem „eredményez” vértanúkat (pedig Koppány vezér valamikori birtokaiból is jut az egyházmegye területébe), mint pl. a „Gellért-he- gyen”. Mórt már életében szentnek tartották. Talán nem volt még Pécsnek egy ma eny- nyire időszerű életű, jellemű polgára, mint ő. Mert hasonlóan nehéz időket élünk ma is: hatalmas a munka- nélküliség, rossz e terület közlekedési ellátottsága, az egyetem jelenléte ellenére is óriási a szellemi, kulturális szegénység, az emberek tele vannak bizal- maüansággal egymás iránt, cselekedeteiket a félelem, a „túlélés” határozza meg, a politikát pedig egyre kevesebben tartják a valódi közjó ügyének. „Kell egy Szent Mór!” Egy pécsi, még ha ideszármazott is, aki évezredes hatással tud lenni a nyomorgó, félő bezárkózó, egzisztenciálisan kilátástalan itteni emberre. Mórról a színes magazinok nem sokat írnának, ha ő ma élne, hiszen semmi feltűnő nem volt benne. Hacsak nem az óriási hasonlóság közte és a között a Krisztus között, aki az ember, a pécsi, baranyai, tolnai ember egyeüen boldogsága, üdvössége. Ezért hát: kell egy Szent Mór! Százéves a pécsi köztemető szép És szabályos Gondot fordítottak a korszerűsítésre A városi törvényhatóság 1879- ben határozatot hozott a budai és szigeti külvárosi temető megszüntetésére, egy új köztemető létesítésére. Az 1890-es évek közepén indult meg a határozat végrehajtása. A kisajátítás, a szakmai terv elkészítése, az ezzel kapcsolatos tárgyalások lefolytatása, munkálatok elvégzése közben figyelemmel voltak arra, hogy az új temető a város beépített területétől távol feküdt, megfelelt a közegészségügyi szempontoknak és a talajviszonyok is megfelelőek voltak. A munkálatok megvalósulását látva leszögezték: „A temető berendezése oly szép, a sírhelyek elhelyezése oly szabályos lesz, hogy a pécsihez hasonló temetője nem lesz az országnak.” A temetőavatás egyházi szertartását 1904. október 31-én, a hivatalos avatást november 4- én tartották. A továbbiakban a temetőben talált avarkori régészeti leletek, a működés szervezeti formái, a két régi temető kiürítése, az új temető területének bővítése, felszereltségének fejlesztése, a kegyeleti megemlékezés hírei foglalkoztatták a közvéleményt. A temetőkápolna építési pályázatát ifj. Nendtvich Andor és Weichinger Károly nyerte. A nagy társadalmi összefogással elkészített Szent Mihály kápolna avatására 1933. július 9-én került sor. Az üvegablakokra és a freskókra kiírt pályázatot Nagy Sándor nyerte meg ugyan, de a megvalósítás már Stefán Henrik, illetve a kupolafreskóé Gebauer Ernő munkája volt. Az 1848/49-es szabadság- harcban résztvevők sírjait a városvédők tartják nyilván. Az első világháborúban elesettek sírjait véglegesen az 1990-es években tették rendbe osztrák, a második világháborús német sírokat pedig német anyagi segítséggel. A szovjet katonasírok és a központi emlékmű avatására 1945-ben került sor, folyamatos karbantartása a közeljövőben fejeződik be. Az 1956-os forradalom áldozatainak az 1956-os szervezetek által fölavatott egy-egy kopjafa állít emléket. V.D. Európai értékek. XVI. A felvilágosodás Goják János A hagyományos európai emberképet és értékrendet megpróbáltam az evolúcióból levezetni, a filozófiai reflexió segítségével. Feltételezve és állítva, hogy a természet egésze értelmünkkel felfogható, összefüggő rendszert alkot műid szerkezetét, mind működését tekintve. Feltételezve továbbá, hogy az ember, a mai ember is, benne áll az evolúció folyamatában. Ebből következik, hogy az emberkép és értékrend tudományos módszerekkel igazolható. A másik, a modern európai értékrend és emberkép, melyet gyakran liberálisnak neveznek, a felvilágosodás eszméiben gyökerezik és történelemformáló tényezőként a francia forradalommal lépett színre. Kezdetei, előzményei szorosan kapcsolódnak a kézműiparból, kereskedelemből és pénzügyietekből meggazdagodó városi polgársághoz, amely nagyobb szabadságra, autonómiára és hatalmi jogosítványokra törekedett. Előbb a középkor zárt társadalmi és hatalmi szerkezetén belül, később pedig ellene. Ez az oka annak, hogy az új eszmék először a gazdaságilag fejlettebb térségekben, Észak-Itáliában, Angliában, Flandriában és Németalföldön tűntek fel. Nem véleüen, hogy a felvilágosodás szellemi előfutárai, Descartes és Spinoza, Német- alfóldön működtek. Az sem véletlen, hogy a saját vallási meggyőződésükhöz ragaszkodó angol puritánok egy csoportja Német-Alföldön talált menedéket, majd visszatérve Angliába az Új Vüágba hajózott át a Mayflower hajóval 1620 szeptemberében. Ők és a később áttelepült puritán társaik hozták létre a sajátos amerikai liberalizmust, amerikai demokráciát, melynek elveit az Amerikai Függeüenségi Nyilatkozatban fogalmazták meg 1776 júliusában. Ebben egyebek mellett az áll, hogy „minden ember egyenlőnek lett teremtve, és őket a Teremtő elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel. Ezek közé tartozik az élet, a szabadság és a boldogságra való törekvés.” Az európai felvilágosodás más irányt vett. Az 1700-as évek második felében kikristályosodó eszméi, filozófiája és politikai programja, melyet a francia forradalom „szabadság, egyenlőség, testvériség” hármas jelszava fémjelez, erős egyház- és vallás- ellenes élt kapott. Ennek oka, hogy az a hagyományos társadalmi berendezés és hatalmi szerkezet, mely ellen a felvüágosodás és a francia forradalom irányult, szorosan összefonódott az egyházzal és a vallással. Ebből adódott az d, tragikus történelmi paradoxon, hogy a zsidó-keresztény örökség központi eszméjét, az ember személyi méltóságát és az ebből adódó egyenlőséget és autonómiát, azaz a szabadságot a felvilágosodás és belőle fakadó irányzatok és politikai mozgalmak az egyházzal szemben juttatták érvényre, legalábbis igyekeztek érvényre juttatni Európában. Eltérően az Amerikai Egyesült Államoktól. Az egyház ellenállásának okait és állomásait nyilván az adott történelmi - gazdasági helyzet elemzésével lehet csak vizsgálni. Erre itt nincs lehetőség. De az egyház tartózkodásának, fenntartásainak mélyebb, elvi gyökerei és okai is vannak. Ezt szeretném megvilágítani következő írásomban. KERESZTENT-SZEMMEL Reformáció-újbor Szénási János © „Az egyházat mindig reformálni kell!” De miért? - kérdezünk rá a reformátor! alapelvre, s úgy jó, ha nem csak október 31-e táján. 1517 alapeseményei óta erre vagyunk kötelezve mi protestánsok. A Luthert-Wittenberget továbbgondoló reformátusok pedig különösen is: mindig reformálni! Azért, mert igaz: az egyház története az emberi deformációk és az isteni reformációk története. Az ember eltér, Isten visszatérít. Megszólított embereket felhasználva: Assisi Szent Ferencet, Wiclefet, Húsz Jánost, Luthert, Kálvint, Szféráit, Mé- liuszt, XXffl. Jánost, Bonhoef- fert és a többieket megszólítva. De be kell írni a sorba magunkat is! A saját életünk reformációja, bibliai mércére, Krisztusra igazítása nélkül üres jelszó a reformáció. Jelzőtábla, amelyet a vezető bár lát, de hozzá nem igazodva vajon mi lesz autóval, utasokkal, az egyház, a gyülekezet mikro-, makrobu- szával, kisebb-nagyobb közösségeinkkel? Nálunk az újbori hálaadással kapcsolódik össze a reformáció. Megköszönjük Istennek az évi termést. Nem csak a reformáció mennyei, hanem a szőlőskertek új borát, a föld éves termését is. Jézus szavai szerint az új bornak új tömlő kell. Mert az új bor még nyugtalan. Nem azért, mert mindig mást, kényszeresen újabbat keres, hanem mert a letisztulás a kiforrás (és így a forrás!) felé megy. Aztán megnyugszik, aztán elfogy, aztán jön az új bor. Legalább is mi így érzékeljük. Valójában a Krisztusban 2000 éve adott régi ez. De nekünk mégis új, mert újra adatik. A megfogyatkozott Jut, a megkopott mennyei látás után újra. Ugyanattól a meny- nyei Szőlősgazdától, ugyanannak a földön küzdő-úttévesztő szőlőműveseinek, nekünk egyházainak, gyülekezeteinek, embereknek. S ez a kegyelem, ez maga a reformáció. Reformáció napja az egyházmegyében Az idén a protestáns egyházak reformáció napi közös ünnepi istentiszteletét a Pécs-Kertvárosi Gyülekezet templomában tartják október 31-én, vasárnap délután 6 órai kezdettel. Az istentiszteleten Szénási János, a gyülekezet lelkipásztora hirdet igét, szolgál a kertvárosi Psalmus Kórus, majd pedig Bódis Tamás, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának ének-zenei igazgatója tart előadást az alkalom kapcsán és azért, mert ekkor kezdődik Pécsett a reformátusok háromnapos egyházzenei konferenciája. Az egyházzenészeknek a Református Kollégium ad otthont. Az ünnepi alkalom kapcsán szentelik fel a kollégium új, hét regiszteres orgonáját az intézet aulájában. Az orgonát a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra készítette. Koncert rákbeteg gyermekekért A pécsi Gyermekklinika onkológiai osztályának javára, a rákbeteg gyermekek megsegítése érdekében jótékonysági koncert lesz november 4-én, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel a pécsi, Dischka Győző utcai evangélikus templomban. Közreműködik a pécsi Bach Énekegyüttes Lakner Tamás vezetésével, a Pé- esi Gospel Kórus Árvái Dániel vezetésével és Ömböü Krisztián fuvolán, akit zongorán kísér Horváth Gábor. Az est fővédnöke Gonda Tibor alpolgármester, konferál Stenczer Béla, a Pécsi Nemzeti Színház művésze, az est vendége dr. Kajtár Pál egyetemi tanár, az onkológiai osztály professzora. A belépés díjtalan, a rákbeteg gyermekekért szánt adományokat a helyszínen lévő perselyekben helyezheti el a hallgatóság. EMLÉKEZTET TELJESEN FELÚJÍTOTTÁK a nyomjai templomtornyot A munkát vasárnap 11 órakor áldja meg Mayer Mihály me^és püspök. Zalátán a kápolnát újították fel, a püspöki áldásra vasárnap este 6 órakor kerül sor. CSERKÉSZ-SÍRLÁTOGATÁS. Október 31-én, vasárnap a pécsi cserkészek fölkeresik a temetőben nyugvójeles elődök sírjait, ott rövid megemlékezés után gyertyát, mécsest gyújtanak. Találkozás 10 órakor a Köztemető főbejáratánál. A PÉCSI KÖZPONTI TEMETŐBEN hétfőn és kedden fél 4-kor lesz a szentmise, kedden az elhunytakért Kedden este fél 5-kor a II. világháború és az önkényuralom áldozataira emlékeznek a pécsi magyar-német katonatemetőben az egyházak imáival és katonai tiszteletadással. „A MAI ZSIDÓSÁG viszonya a zsidó valláshoz" címmel tart előadást dr. Schönberger András főrabbi Pécsett a Dominikánus Házban november 2-án 19.00 órától. A találkozót a Szent Egyed Közösség szervezi. A SOMBEREKI Idősek Kórusa énekel vasárnap a pécsi Belvárosi templomban a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén. Rádióközvetítés 10 órától. HÉTFŐN, mindenszentek ünnepén és kedden, halottak napján este 6 órakor püspöki koncelebrációs mise lesz a Bazilikában. Kedden este a Bartók Kórus énekli a Requiemet CSÜTÖRTÖKÖN a Belvárosi templomban a hechingeni kamarazene- kar ad hangversenyt este 7 órakor. Műsoron: Bach-, Vivaldi- és Brahms-művek. Belépődíj nincs. HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN. November 1-jén 8 órától László Lajos ünnepi magazinja szól a Régió Rádióban, majd 9-től Kovács Attila „A 20. század legszebb és legmegrázóbb szimfonikus sirató és gyászzenéi- ből" című zenés összeállítása, melyben sok megdöbbentő dokumentum is elhangzik, 11 órától pedig Kovács Miklós két évvel ezelőtti műsora, melyben Várkonyi András teológussal beszélgetett arról, hogy mit mond a Biblia a halálról és a feltámadásról. 4
