Új Dunántúli Napló, 2003. december (14. évfolyam, 327-355. szám)
2003-12-20 / 346. szám
17. OLDAL PER 20., SZOMBAT K I S H E R E N D B EMUTATKO Z I K AZ UJ JÁTSZÓTÉR jelentős közadakozással készült a patakparton Jeles napok színpada A jeles napok vendégszereplői, így például a siklósi horvát kórus tagjai, az újpetrei német zenészek, táncosok, énekesek vagy az egerági dalosok is örülnek annak, hogy meglett az új szabadtéri színpad. Lisch Tivadar vezetésével közösségi munkában felújították a kuglipályát. A kivitelezésben segítettek Kornfeld Gábor kőműves és közössége, valamint a fiatalok is. Az új játszótér területére Lisch Tivadar kunyhót és körhintát készített, míg Zsoldos Jánosné mérleghintát és hintalovat adott. A haranglábnál újjáalakították a keresztet, egy összekötő útszakaszt leaszfaltoztak, vízelvezetőt betonlapokkal raktak ki, az ön- kormányzat és a kultúrház veszélyeztetett nyílászáróit rácsokkal fedték le. Szép eredménynek számít az is, hogy polgárőrség alakult, elkezdték a telekuckó berendezését, a községi boltnak és italboltnak helyi ember a bérlője, Egerágról idősek jutnak kedvezményes áron ebédhez. A községvezetőség halastavat szeretne, tervezik az új orvosi rendelőt, a buszforduló parkosítását, de virág kerül a villanyoszlopokra is. A községháza egy helyiséggel bővül, a hidat beton elemekkel erősítik. Matena István (49 éves) szeretné, ha a járda gyalogos közlekedését nem zavarnák a belógó cserjeágak, ha még több közösségi munkát vállalnának a lakók. Szerinte emlékkő jelölhetné a volt Terentás faluelőd helyét. Választanak bírónét is Tartanak falu- és gyereknapot, idősek napját, majálist, mindenszentek tiszteletére búcsút, szüreti felvonulást, Télapónak pedig Tekler István öltözik be, akit a gyerekek nemcsak ezen a napon szólítanak Mikulás bácsinak. A felsorolt jeles napokon mindenképpen fejlődik a közösségi élet, hisz például Fenyvesi Sándor gitározik, Antal Ágnes furulyázik és hegedül, Zsoldos Szilvia pedig szintetizátoron játszik. Mások, így Bakó Józsefné, Gijonné Völgyi Boglárka, Szabó Istvánná és Zsoldos Jánosné önzetlenül készítik elő a rendezvényeket, segítenek a lebonyolításban is. Ugyanígy aktív Róth Károly főző férfi is. Nagy siker volt, amikor augusztus 20-án majd 40 gyerek és felnőtt Szent Istvánról adott elő egy darabot, amit Lis- chné Szekeres Éva és Tamás Piroska rendezett. Istvánt Geletta Gergő, míg Gizellát Varga Klaudia alakította. A lakók tetszéssel fogadták a 30 évi szünet után felelevenített szüreti felvonulást, amelyen a fogatot Bóli Zoltán Vihar nevű ménje húzta. Jövőre már választanak bírót és bírónét, a kisbíró a régi községi dobot szólaltatja meg, s várhatóan az egerági lovasklub paripáit kapják kölcsönbe. Utcai menetben szerepelnek majd a falunapon is, és remélhetően addigra Zsoldos Jánosné és lányai kezdeményezésére megalakul az énekkar. Jól dolgozik a polgárőrség, melyben hölgyek: Sütő Istvánné, Szabó Istvánná, Sztojka Tünde, Tamási Piroska is teljesítenek szolgálatot. Bólyi Nándor és Gombár Jánosné néhai Zsoldos Jenőné példája nyomán út menti keresztet óv, míg Matena Istvánné buszmegállókat takarít és hősi emlékművet szépít. Bakó Józsefné (37 éves) elmondta, hogy internetes klub szerveződik. Megkérdeztük a kisherendieket: Kell az egymásra figyelés? Gyűjtemény és forrástisztítás Bóli Dezsőné (66 éves) nyugdíjas tsz-tag: - Az ünnepeinken kiváló szervezőmunkát végez Lisch Tivadamé, Kerner Istvánné és ifj. Bakó Józsefné. Kell a közösségi munka, ami jól sikerült például az imaház kialakításakor is. Épüljön végre egy kisebb templom, amelynek a létrehozását pénzzel segítem. A fiatalok értsenek egyet, és akkor biztos, hogy megnyílik újra a klubjuk. Kézimunkakor szerveződhetne. A hímzésnek ugyanis komoly hagyománya van, hisz csak itt, a Felső-részen öten értenek ehhez. Festésre szorul a harangláb. Bóli István (72) nyugdíjas lakatos: - Őrizzük meg a régi faluképet, amire emlékeztet a néprajzi értékű Ugi-, Nagy- és Faddi-ház is! A védettség elrendelése sokat segítene ebben. Magánerdőmet a portámnál megtisztítottam, tó, park, sétány lett benne, ahol minden természetbarátot elkalauzolok. Javaslom, hogy a falubejáratnál léVő völgyet hozzuk rendbe, újítsuk fel az öt forrást is, és akkor szebb lesz a község panorámája. Elkallódtak á régi szövőszékek, így félő, hogy helytörténeti gyűjteménybe már egy sem kerülhet. Erős Aladár (75) nyugdíjas gépkocsi-előadó: - A Csohos-, Örzse- és a Cseri-dűlőben is régi falunk volt. Egy helytörténeti szakkör vizsgálhatná ezt. Nyugdíjasklub is szerveződjön és tartsuk a kapcsolatot az elszármazottakkal, hisz ezzel is öregbedik településünk hírneve. Tetszik az ótemető rendezettsége, ahol 1700- ból is vannak sírok. Templomunk, amelynek a területét megvette a község, előbb megépülne, ha a püspökség segítene. Örülök, hogy 10 iskolás jár templomba és hogy a falunapon barátságok születnek. Kisherend Pellérdö 'gadány Ó (J- i SVM Kökény Magyarsártós ö "9. Kozármisteny Pécsudvard \zeoely ó Lothárd Pélerd /k o <>0 Egerág J Regenye Q K, po^ny Gó,csöny ü &*<«0 « S2SkVa* OSzalánta A község gazdái A 230 lelkes helység polgármestere: Völgyi Sándor nyugdíjas buszsofőr. Alpolgármester: Lisch Tivadar asztalos. Képviselők: Gijonné Völgyi Boglárka porcelánfestő, Matena István falugondnok, falukrónikás és hegesztő, Szabó Istvánné nyugdíjas szakács, Zsoldos Jánosné egyházközségi képviselő, harangozó, imaestvezető és kesztyűvarrónő. Flivatalsegéd, könyvtáros, kultúrházfelelős, telekuny- hó-irányító: Bakó Józsefné porcelánfestő. Polgárőr Egyesület elnöke: Sütő István. Községi kereskedelmi egységek bérlője: Lischné Szekeres Éva. Plébános: Mátis Géza. Iskolaigazgató: Krauth Ferenc- né. Óvónő: Kun Zoltánná. Védőnő: Pusztámé Andreisz Ildikó. Család- gondozó: Deák Lívia. Jegyző: dr. Kosa Péter. Cím: 7763 Kisherend, Deák F. u. 54. Tel.: és fax: 06-72- 376-845. Hamarosan lesz e-mail. ■ TÖBB MINT 10 LAKONAL érdeklődtünk, mely portát tartják a legszebbnek. A gyorsmérlegben a gazdák nevét említjük: Bóli Nándor, Bóli Rudolf, Lisch Tivadar, valamint az ifj. Bakó-, Kiss- (Pető- fi utca) és a Matena-porta. ___■ ki sherend.danantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és az Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János L I P T O D B E MUTATKOZIK A hagyományok útján A helyi németek őrzik és ápolják gyökereiket: erről tanúskodik a számos hagyományos ünnep és az alakulóban lévő tájház. A második világégés után a liptó- di németek, honi sorstársaikhoz hasonlóan összecsomagolt holmikkal várták a kitelepítést, ami elmaradt. A külvilágtól gondosan elzárt, dombok között megbúvó falu azon kevesek egyike volt, ahová csak a híre jutott el a németek kiűzésének. Az így megmaradt gazdag hagyományok ápolásában jeleskednek a liptódiak, élükön a német önkormányzattal. Ünnep egész évre jut. A lefordíthatatlan nevű Hutzlkretje a magyar hagyományokban talán a farsangtemetésnek felel meg: a települést övező négy dombon máglyát raknak, amelyeket este meggyújtanak a legények. Ezt jövőre egy hagyományos disznóvágással teszik egész napos programmá. Húsvét- kor a böjti időszakban kereplővel helyettesítik a harangokat, ebben főleg a gyermekek jeleskednek. A májusfaállítás is össznépi ünnep a faluban: nem kis eredmény, hogy tavaly minden lányos porta előtt feldíszített fák kerültek a földbe, köszönhetően annak, hogy óvodás gyermektől a felnőttig ezen dolgozott a legtöbb helyi férfi. Pünkösdkor, hasonlóképpen testületileg le is bontják a májusfákat. A népszokás praktikus oldala vitathatatlan, legjobban mégis a gyerekek élvezik, akik pénzt kapnak erőfeszítéseikért. A német önkormányzat, hogy a tárgyi emlékeket is megőrizze, házat vett, amelynek felújították a tetőzetét. Az ingatlan egy néprajzi gyűjteménynek ad majd helyet, ennek összeállítása és a gyűjtőmunka nemrég megkezdődött. A TEMETŐ KÖRNYÉKÉT és a képünkön látható ravatalozót a hely- beliek társadalmi munkában újították fel ____________________■ Eg y igazán jókedvű falu Az elmúlt egy-két évben ha Liptódon valamilyen összejövetelt vagy társadalmi munkát szerveztek a település vezetői, óhatatlanul fergeteges buliba torkollt. A jókedv kincset ér, e tekintetben pedig a helybéliek igazán gazdagnak érezhetik magukat. Liptódon az elmúlt évben két alkalommal szerveztek társadalmi munkát. Májusban a parádés fajátszótér környékét: az erdőt, a korlátokat, az elhanyagolt árokrészeket tették rendbe, később pedig a temető rendezését és a kápolna teljes tetőcseréjét végezték el a helybéliek. Mindkét alkalommal 100-100 fő vett részt az önkéntes munkában, ami nem egy városban is szép teljesítmény lenne. Liptódon azonban csecsemőtől az aggastyánig összesen 261-en élnek, az összefogás e tekintetben több, mint példás: szó szerint össznépi megmozdulás. A jól végzett munka után minden esetben csak egy hordó sör és egy jó gulyás kellett a késő estig tartó fergeteges mulatsághoz.- Hasonló részvétel és hangulat jellemez minden helyi rendezvényt - mondta el Pfeiffer Tibor polgármester. - Ilyen volt az idősek és a Mikulásnapi program, de a német önkormányzat hagyományos rendezvényei is. A lókúti kirándulóhelyet is rendbe tették a helybéliek. A hangulatos piknikezőhelyet rendszerint felkeresik a nyári hétvégéken a helyi családok, amely szintén spontán összejövetelek helyszíne. Természetesen a hangulat ápolásán túl az ön- kormányzatnak egyéb feladatai is vannak. Némi pályázati segítséggel az eddigi évi maximum 200 helyett idén 600 méter járdát újítottak fel. Vettek egy traktort, amelyet be is vetettek a használt járdalapok elszállításakor, a szintén új szerzeménynek számító önjáró fűnyírónak köszönhetően állandóan ápoltak a liptódi zöldterületek. Pályázaton 2 önkormányzati és 3 közösségi felhasználású számítógépet nyertek, utóbbiak a gyermekek kedvenceivé váltak. Hogy ők és az orvosi rendelőt látogatóknak mindig tiszta törülköző jusson, egy mosógépet is vett a település. A ravatalozó társadalmi munkában elvégzett tetőcseréjéhez az önkormányzat és az egyházközség közösen vásárolta az alapanyagokat. A megoldandó problémák között a patak- és árokmedrekben összegyűlt 2600 köbméternyi iszap eltávolítása, a régi, veszélyes pincék tömedékelése és egy partfal megerősítése szerepel. ■ Liptód OEIIend Erctösméroko |fi Mánaktaénd UPTOD «rA.n ói» Mror6<l CBirjän ° S2ede*én» Ve'sCTd RBatac V, ° H Lénycsók szajk Beivárdgyula3 t)Bóly A község vezetői A falu polgármestere Pfáffer Tibor, alpolgármestere és a német kisebbségi önkormányzat elnöke Mctrkesz István. A képviselő-testületet Englert Róbert, Fleischmann Ádám, Maul Antalné és Mukné Heilmann Mária alkotják, a két utóbbi hölgy a német önkormányzatnak is tagja. A falugondnok Reizinger János, a háziorvos dr. Király Tünde, Babarc és‘ Liptód körjegyzője dr. Sólya Nándor, m Kocsmát vettek Megkérdeztük: milyen Liptódon élni? „Sok minden történt itt” Az önkormányzat megvette a régi bádogosműhelyt a tejcsamokkal és az egykori kocsma épületét ösz- szesen 4,4 millió forintért, zömében hitelre. A tejcsarnokban könyvtár és afféle teleház kapna helyet, míg a bádogosüzem ifjúsági és közösségi célokat szolgálna. Később kulturális, szociális célokra használnák az ingatlanokat, illetve a diákturizmus fellendítésére szálláshelyeket hoznának létre. ■ liptód. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla. Petrovics Ottó (32 éves) szoba- festő-mázoló: - Csaknem harminc éve költöztünk ide és nagyon jól érzem itt magam. Liptód mindig is nyugodt falu volt, nem emlékszem komolyabb konfliktusokra. Az utolsó választások óta sok minden történt itt, köztük a lókúti piknike- zőhely felújítása. Jó látni, hogy a falu vezetése nagy hangsúlyt fektet a környezetünk szépítésére, és a korábbiakhoz hasonlóan a hagyományőrzésre is. Rozinger Józsefné (62) volt tsz-dolgozó: - Itt születtem, a szemem láttára fejlődött a falu azzá, ami most. Voltak időszakok, amikor ez a fejlődés látványos volt, és olyanok is, amikor stagnált a település. Szép számmal vannak rendezvények, összejövünk az idősekkel, és tagja vagyok az énekkarnak is. Kiváló az orvosi ellátás, a doktornő még a gyógyszereket is beszerzi, de a közbiztonságon javítani kellene. Markesz István vállalkozó: - Általános jó hangulat uralkodik a faluban, újabban sok a jó rendezvény is. Jó a település kapcsolata az iskolákkal: többször járnak ide német hagyományokat, régi sírfeliratokat vagy rendezvényeket kutatni a Pécsi Magyar- Német Iskola- központból. A bólyi oktatási intézményben most nyílik kiállítás az itt összegyűjtött anyagból. Igyekszünk erősíteni ezeket a kapcsolatokat. ■ t A A k
