Új Dunántúli Napló, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-06 / 273. szám

2003. Október 6., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL ÚJ TÉR GÖRCSÖNYBEN. A Pelikán Lakótelep szabad területén alakították ki a Vilmos teret, ahol utcabútorokat és a Besenyei Géza által faragott kopjafát helyezték el.____________________________________________________ fotó: löffler péter Emléktáblák nagy elődöknek Három nevezetes személynek állítanak emléktáblát az idén a városban, olyan embereknek, akik sokat tettek Pécs jó híréért Baranyai Aurél gyógynövényku­tató, gyógyszerész és helytörté­nész halálának 20. évfordulójára az Aranysas Patika falán (a Szé­chenyi tér alján) helyeznek el bronzportrét tartalmazó emlék­táblát a Magyar Gyógyszerész Ka­mara kérésére. A neves kutató személyisége, embersége, isme­retterjesztő munkája az, amire az utókor figyelmét fel szeretnék hívni. Zsolnay Vilmosnak halála 175. és a gyáralapítás 150. évfordulója alkalmából a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara, a Zsolnay Rt. és a pécsi önkormányzat együttesen kíván emléket állítani. Az öttornyú stilizált pécsi rajzola­tot és a megemlékező feliratot pirogránit alapú eozin mázas lap­ra vésik, és Zsolnay Vilmos feltéte­lezett szülőháza helyére, a Jókai tér 2. szám alatt álló házra kerül. Jaroslav Jicinskynek a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány azért kíván emléket állítani, mert a mecseki szénbányák legna­gyobb fejlesztője 90 éve kezdte el a munkát a Duna Gőzhajózási Társaság megbízottjaként térsé­günkben. Ez a tábla a Mária utcai Európa Központra kerül majd de­cemberben, Borbála-napon. Az emléktábla-állításokról ha­tározó önkormányzati rendeletet az október 16-i közgyűlésén vitat­ják meg a városatyák. MÉSZÁROS B. E. A felnőttképzésben élen Európában Lesz könyvtár Meszesen Ezt a hallgatók és a munkaerőpiac tudják visszaigazolni. Az, hogy az itt végzett hallgatók olyan kompetenci­ákkal, képességcsoportokkal hagy­ják el az intézetet, amelyek számuk­ra hosszú távú munkaerőpiaci stabi­litást és jobb megélhetést biztosíta­nak. És azt se felejtsük el, hogy szép számmal vannak hallgatóink ahhoz képest, hogy azt a korszerű elvet, mi­szerint a tanulni vágyó felnőtt embe­rek legfeljebb ötven kilométeres uta­zással érjenek el egy konzultációs központot, sajnálatos módon fel kel­lett adnunk. Annak ellenére nő a hallgatói létszám, hogy messzebb vagyunk és drágábbak vagyunk, mint a versenytársaink. Minden va­lószínűséggel mérlegelik, hogy mi­ért érdemes Pécsre jönni.- Nemzetközi kitekintésben mit je­lent az, hogy az elsők lettek ?- Most az egész ország retteg a bolognai folyamattól, amelyik négy­lépcsőssé alakítja az egyetemi kép­zést. Ami azt jelenti, hogy az akkre­ditált felsőfokú szakképzésre főisko­lai, arra egyetemi szintű, majd dok­tori képzés épüljön. S ez akkor lenne ideális, ha úgynevezett piramidális módon áll fel. Miközben ezen töri magát az egész ország, nálunk ez a rendszer már tizenkét éve működik. S ezen nem kell nagyon sokat változ­tatni, hozzánk jönnek tanulni. Az lenne persze az ideális, ha mindezt még jobb feltételek közepette tud­nánk csinálni, és még inkább hallga­tóbarát, szolgáltatóbb módon. Ami nem azt jelenti, hogy „bratyizunk” a hallgatókkal, nincs követelmény, ha­nem a következőt: ahhoz, hogy a hallgatókból a legtöbbet ki lehessen hozni, optimális feltételek kellenek. ________________________________BAljOOHZ. Napjainkban leginkább arról lehet hírt adni, hogy megszű­nik valahol egy művelődési ház, egy könyvtár, a kultúra va­lamely régóta fennmaradási csatát vívó bástyája. Meglepő tehát, amikor ilyen környezet­ben új végvár épül, miként tör­ténik az Meszesen, ahol fiók­könyvtárat nyit a pécsi önkor­mányzat. Pécs keleti városrészében utoljára akkor működött ilyenforma könyvkölcsönzés, amikor még lé­tezett a József Attila Művelődési Ház. Pontosabban járt ide egy ide­ig a bibliobusz, de a fenntartása igen költséges volt, így hamar be­végeztetett a sorsa. A Bányász Kul­turális Szövetség egy megüresedő szobája lesz a helyszín a Dobó Ist­ván utca 89-90. szám alatt. A szö­vetség, valamint a városi könyvtár együttműködve működteti a fiók­könyvtárat. Ez még csak a kulturá­lis bizottság döntése, a közgyűlés október 16-án adhat zöld utat a kezdeményezésnek. Egyetlen 44 négyzetméteres helyiségéről van szó, melyet a városi könyvtár ren­dez be. A közkönyvtár minden ge­nerációt fogad, állandó könyvtá­rossal, folyamatos nyitva tartással. A közgyűlés pozitív döntése ese­tén megkezdődik tehát a szoba be­rendezése, és várhatóan október 23-án lesz az átadása. A tervek szerint a hátralévő negyedévre a kulturális bizottság a saját kereté­ből finanszírozza a fiókkönyvtár fenntartását, jövőre viszont már betervezik a kiadásait a városi költségvetésbe. M. B. E. Antigoné a Kamaraszínházban Különleges élmény vár kedd este a Kamaraszínházban a pécsiekre, a POSZT-ot is si­kerrel megjárt Sepsiszent­györgyi Tamási Áron Színház adja elő Szophoklész Anti­gonéját Bocsárdi László ren­dezésében. Bizonyára jó néhány pécsi szín­házrajongó emlékszik még az Hja prófétára, melyet a II. Pécsi Or­szágos Színháztalálkozón mutat­tak be Bocsárdi László rendezésé­ben. A sepsiszentgyörgyi társulat most újra Pécsre érkezik, nem is akármilyen színdarabbal, Szo­phoklész Antigonéjával. Ez a mű örökéletű, évtizedek óta ott található az érettségi téte­lek között, de nem csak a közép- iskolásoknak nyújt élményt a megtekintése. Elismerték ezt a darabot már születése pillanatá­ban is, Szophoklész az athéni drámai versenyen első díjat nyert vele, és hadvezéri címet kapott a művéért. Egy olyan darabról van szó, melyet sokszor, sokfélekép­pen feldolgoztak már. A mostani bemutató egy új változat, az első verzió 2001^ nyarán, Szabadkán készült, az Újvidéki Színházas a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház közös produkciójaként. Abban az esztendőben hazánk­ban Zsámbékon is látható volt, és a kritikusok úgy vélekedtek róla, hogy „ritkán érezhető ennyire biztosan, hogy kivételes, egyete­mes színháztörténeti értékről be­szélhetünk, amelyet szerte a vilá­gon minél többeknek látniuk kel­lene.” Most mégis új műsort lát­hatunk, ennek a felújítását, me­lyet alig egy hete, szeptember 26- án adták először Sepsiszentgyör- gyön. A szereposztás megmaradt a régi: Antigoné szerepét Szorcsik Kriszta, az újvidéki színház szí­nésze, Kreónét Bíró József, ko­lozsvári vendégművész játssza. Mit tudunk kezdeni halottaink- kal? Ez a kérdés itatja át Antigoné és Kreón történetét, a túlvilággal való leszámolás problémája kette­jük vitájának fűtőanyaga. Antigo­né élete csak ez, mert családja - apja, anyja, testvérei - már a túlvi­lágról tekintenek rá és Kreóné is, hiszen a halott, az áruló Polüneikész teteme jelenlétével is veszélyforrás lehet világa rendjére nézve. A halottól ő sem bír elsza­kadni, ezért kell újra és újra meg­gyaláznia, pusztítania, holta után is harcolnia vele. Bocsárdi színhá­za visszaidézi a görög teátrumok hangulatát, nem aktualizál, ám maga a játékmód a korszerű: a pá­toszt iróniával egyensúlyozza, egyszerű eszközökkel összetett hangulatot teremt. Egy kicsit tehát mai szemmel láthatjuk a görög színház egyik legjobb drámáját, mely mindenki számára vissza­hoz valamit a múltból, még ha nem is az ókorból, de legalább a középiskolai évekből. Ennek a drámának a lényegét talán Shelley fogalmazta meg a legtökéleteseb­ben a XIX. században: „Sokan vol­tunk előző életünkben szerelme­sek Antigonéba, és ezért semmi­lyen halandó kapcsolatban nem lelünk igazi beteljesülést.” Nos, ebből a szerelemből jöhet most vissza néhány felejthetetlen pilla­nat. MÉSZÁROS B. ENDRE Újraformázott alkotótelepek A menedzsment a saját pecsenyéjét sütögette, azért került csődközeibe a Baranyai Alkotótelepek Kht., állítják egyes „bennfentesek”. A megyei vezetők látnak gazdasági problémá­kat a társaság vezetését illetően, de úgy vélik, szakmai félté­kenység, elfogultság is van a panaszok mögött. Mindenesetre most vezetőváltás történt a kht. élén, és új tartalommal, más szereposztásban megy tovább a siklósi és villányi alkotótele­pek gazdasági, művészeti irányítása. Művészkörökben és a megyeházán az a vélemény, hogy ezek az alkotó­telepek nem a régi fényüknek meg­felelően működnek, sokkal intenzí­vebb munkát lehetne itt elvégezni, lényegesen több programot kellene ide szervezni.- A vádaskodások mögött sértő­dések, személyes ellentétek is meg­húzódnak, de tény, hogy nincs minden rendben a létesítmény körül - vélekedik Tasnádi Päer, a Baranya Megyei Önkormányzat al- elnöke. - Ezért is döntöttünk úgy a nyár végén, hogy mentesítjük a kht.-t a vagyonműködtetés alól, ezentúl csak a szakma tevékeny­séggel foglalkozzanak. Tavaly ugyanis három rendezvényt szer­veztek összesen, azok is mind szim­póziumok voltak. Mostantól az lesz a rend, hogy a kht. bejelenti éves igényeit, mikor mire használja az in­gatlanokat, a köztes időkben pedig meghirdetjük más célokra az épüle­teket. Az pedig már nem lehet érv, hogy a tulajdo­nos nem segíti kellőképpen a kht.-t. Az ingat­lanok kis ráfordí­tással felújítha- tók, a fűtéskor­szerűsítés is na­pirenden van. Az eset tanulsá­ga, hogy bármi­lyen szakemberre csak olyan teve- kénységet bízzunk, amihez ért, mert itt összekeveredett a gazdasági és a művészeti irányítás, bár véle­ményem szerint a művészeti felada­tokat lehetett volna nagyobb elánnal végezni.- Hosszú történet ez, de jó ideje érkeznek már a figyelmeztető jelek - teszi hozzá Szirtes Gábor, a köz- művelődési bizottság tagja. - A léte­sítmény Baranya művészeti életé­nek egyik meghatározó intézménye volt huszonöt éven át, a kilencvenes évek elején viszont megszűnt a Mű­vészeti Alap támogatása, ennek eredményeképpen a szakma mű­ködés gyakorlatilag a fűtésmentes nyári hónapokra korlátozódott. A kiútkeresést jelezte, hogy a Bara­nya Önkormányzat 1997-ben köz­hasznú társaságot hozott létre, és együttműködési megállapodást kö­tött a kht.-vel a további működés fi­nanszírozására. Azt azonban meg kell jegyezzem, hogy az utóbbi két évben bármikor napirendre került a megyei kulturális bizottságban a kht., politikai hovatartozástól füg­getlenül mindenkor egységes volt az álláspont: itt problémák vannak. A gondok lényege, hogy hiába ment ide öt év alatt 65 millió forint, ami a kultúrában nem kis tétel, szervezett programok alig születtek. A kht.-nél közben készült egy független könyvvizsgálói elemzés is. A jelentés rávilágított, hogy a 2002-es pénzügyi mérleg adatai alapján a társaságnál fennáll a gaz­dasági ellehetetlenülés veszélye. Va­gyonvesztés csak azért nincs, mert jelentős értéket képez az az alkotás- csoport, amelyet a Jókai téren felál­lítottak, melynek egyébként a kht. ügyvezetője, Pál Zohán az alkotó­ja. Ennek a kompozíciónak az esz­mei értéke meghaladja a 100 millió forintot, de valós pénzbeli értéke is 30 millió forint fölött van. Az is tény, hogy a Jókai téri munka volt a fő produktuma á kht.-nek. Tasná­di Péter szerint azonban abban nincs összeférhetetlenség, ha egy alkotó ember a saját céljaira is használja az alkotótelep lehetősége­it. Komor István 14 százalékban tu­lajdonosa a kht.-nek, s tanácsadó­ként az előző menedzsment egyik tagja volt, így mindvégig a saját bő­rét vitte vásárra. Ő így emlékszik vissza a történtekre:- Nem az alkotótelep került ne­héz anyagi helyzetbe a kilencvenes évek közepén, hanem a megyei közgyűlés, azért is alapítottak kht.-t, hogy kihelyezzék oda az ellátandó feladatokat, ráadásul ezzel egy idő­ben a megyei támogatást 30-ról 10 millióra csökkentették. Kezdetben ezzel nem is volt gond, mert a pécsi egyetem társfinanszírozóként be­szállt 10 millióval, mivel itt műkö­dött a Művészeti Kar őse, a maradék 10 inilli^t pedig vonult innen a pénzével együtt. Ez az összeg két év óta nagyon hiányzik, a megye ugyanis közben csÁ évi 13 millióra növelte a hozzájárulását, miközben az ingatlanok fenntartási költsége 20 millió fölött van. Szerintem bár­milyen ambiciózus ember veszi is át az irányítást, nem tud csodát tenni. Országosan ugyanez a gond: a múlt rendszerben költséges infrastruktú­rát' telepítettek az alkotótelepekre, aztán az önkormányzatok kht.- sítéssel ledobták magukról az ellátá­si feladatot. Itt a működtetésnél csal­ni, hibázni nem lehet, ezer oldalról ellenőrizték a tevékenységünket, a felügyelőbizottság egyetértett ve­lünk, rendre jelezte a megye felé a problémáinkat. Összességében élet­ben tartottuk a céget, saját pénzün­ket is beadva olykor, és erre az esz­tendőre már szerény nyereséggel is számoltunk. Mindemellett most kö­szönet nélkül félreállítottak ben­nünket. Szeptember végén megvá­lasztották az új igazgatót is, Vincze Réka humánmenedzsert. Több pénzt ő sem kap a feladathoz, és leginkább azt az ötletét díjazták, hogy a helyi önkormányzatokkal igyekszik majd szorosabb kapcsola­tok kialakítására. Ám valójában mindenki abban bízik, hogy köz­pontilag a színházakhoz hasonlóan normatív támogatást vezetnek be az alapműködési költségek finanszíro­zására, emellett pedig programtá­mogatás is indulna, melyre külön pályázni kell. Ezzel a támogatási változattal már a jövő évi országos költségvetésben is számolnak, de azért azt hozzátenném, ez az elkép­zelés éppen Pál Zoltán és az én kez­deményezésemre született meg. MÉSZÁROS B. ENDRE- Kötelez valamire, másrészt táv­latokat is nyü.- Úgy gondolom, hogy az elmúlt pár évtizedbe fektetett munka nem múlhat el nyomtalanul. A másik, hogy mindenfajta korábbi rossz ízű ellenvetéssel és propagandával szemben itt minőségi munka folyik. ját magunknak teremtettük meg. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy a ljubjanai egyetem előtt végez­tünk ebben a felmérésben, tetemes különbséggel. Márpedig úgy gon­doltuk egészen mostanáig, hogy az ottaniak felnőttképzési rendszere és szolgáltatásai a leginkább európaiak és modemek. Az elért pozíció pedig nemcsak a mi intézetünk sikere, ha­nem nemzeti is.- Egy ilyen átfogó vizsgálat nyo­mán - ami nemcsak földrajzi értelem ölel fel hatalmas területeket - elsőnek lenni kis túlzással olyan, mint példá­nak okáért elnyerni egy világkiállítás aranyérmét...- Igen, az...- Igazgató úr! Milyen paraméterek alapján minősítettek1 - A képzés tartalma, az oktatók képzettsége, felnőttoktatásban való jártassága, a publikációk, a szolgálta­tások rendszere, a hallgatókhoz való illeszkedés, az életmódjuk figyelem- bevétele a folyamatban - ezek voltak a döntő szempontok. Vizsgálták per­sze a feltételeket is - de hát azokat sa­Az Európai Felnőttképzési Intézet angliai irodája - melynek egy ideig a mostani brit miniszterelnök, Tony Blair volt a ve­zetője - tizenkilenc országra kiterjedő kutatást végzett a fel­nőttoktatás területén. Az összesítésben, melynek eredménye­it egy múlt pénteki pécsi nemzetközi konferencián ismertet­ték, a PTE, dr. Koltai Dénes vezette Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Intézete végzett az élen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom