Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-05 / 93. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló--------­Kr imi Háromgyermekes családa­pa a bábolnai benzinkútrab- lás áldozata. 12. oldal Élet & Stílus Online-interjú a NETt höl­gyek verseny márciusi győztesével. 13. oldal Sport A döntő pillanatokban megre­megett a pécsiek keze Százhalombattán. 20. oldal Űrhajósok folyosója A kecskeméti Repülökórház megalapításának 50. évforduló­ját ünnepli. A Hírős Vá­ros nem kevésbé hírős katonai kórháza a mai napig nem csak arról nevezetes, hogy itt válo­gatták ki annak idején az első magyar űrhajós- jelölteket, s az első magyar önkéntes világ- űrjáró-jelöltet - Anettkát - is itt vizsgálták, de arról is, hogy itt szűrik évről évre az ország va­lamennyi harci pilótáját, pilótajelöltjét, katonai ejtőernyősét, búvárját, valamint á repüléseket kiszolgáló és biztosító földi állományt, neves művészeket és közéleti személyiségeket. A vá­ros és a térség egyik kiemelkedő gyógyító intézmé­nyeként él az emberek tudatá­ban a Repülőkórház. it A nevezetes barokamrában pilóták ülnek a székeken. Perceken belül kezdődik a „felszállás”. Bezáródik a zsilipajtó.- Néhány napja azokat a fiatalokat vizsgáltuk, akik Kanadába repülnek, hogy ott már az új, Gripen vadászgépekre ké­pezzék ki őket - mondják az orvosok. Néhány éve még jószerivel két különál­ló intézmény működött itt: a kecskeméti Honvédkórház és a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet. Az egyesüléssel párat­lan egészségügyi központ jött létre: folyo­sóin nem ritkán a környékbeli betegek mellett harci pilóták, búvárok, ejtőernyő­sök, és olykor űrhajósjelöltek, űrhajósok is feltűnnek. A katonaorvosok az évtizedek alatt hír­nevet szereztek maguknak a városban, és térségben. A honvédség átalakítása során mindenki ragaszkodott ahhoz, hogy Kecs­keméten megmaradhasson a civil lakos­ság gyógykezelésének lehetősége. Jó ez az orvosnak, és a betegnek egyaránt.- Tagadhatatlan, hogy nehéz időszakot élünk mostanság is - kezdi a beszélgetést dr. Pozsgai Attila orvos ezredes, a kórház főigazgatója. - Az ötvenedik évforduló ün­nepségeire, a csapatzászló adományozása közben kell sajnos kitalálnunk, hogyan hajtsuk végre a drasztikus létszámcsök­kentési parancsot az intézményben. A kórház és az itt dolgozók számára is a leg­jobb megoldást próbáljuk kialakítani, de ez nagyon keserves döntéseket igényel. Szóval zajlik az élet.- A Repülőkórház mindig különleges intézmény volt.- A kezdetek óta arról is ismertek va­gyunk, hogy ide járnak szűrővizsgálatok­ra a hírességek. Sok olyan neves művész­szel, televíziós személyiséggel, politikus­sal , találkozhattak az intézet folyosóin a kecskemétiek, akiket egyébként ritkán lát­hattak volna „emberközelből”. Jelenleg mi végezzük a Magyar Honvédség teljes vezetésének, vezérkarának és kiemelt parancsnoki állományának szűrővizsgála­tait is.-A Repülőkórház nem csak a repülőor­vostan egyik fellegvára Magyarországon, hanem tudvalévőén az űrkutatásé is. Folyik mostanság is ezzel kapcsolatos kutatás?- Igen . Pályázati alapon részt veszünk a Magyar Űrkutatási Iroda kísérleteiben: az űrhajósok egyensúlyszervi érzékelésével kapcsolatos vizsgálatokban, vagy az em­beri információ-feldolgozási képességek vizsgálatában. Állatkísérleteink során pe­dig a súlytalanság hatására az izomzat- ban, a csontozatban fellépő változásokat kutatjuk. Emellett a Repülőkórházban kü­lön csoportja működik a Magyar Asztro­nautikai Társaságnak Magyari Béla elnök­letével. A kórház valamennyi osztályának meg­van az ambuláns rendelése, s van még önálló bőrgyógyászati, nőgyógyászati, re­umatológiai és fogászati szakrendelése is. Intézményünk nyitott, vagyis civil betege­ket is fogad és részt vesz a sürgősségi ügyeleti rendszerben. Évente mintegy 6500 fekvőbeteget ápolnak itt és közel 180 ezer járóbeteget látnak el, két és fél éve a Szegedi Tudományegyetem Általá­nos^ Orvosi Karának kihelyezett Repülő- és Űrorvosi Tanszéke is itt működik. Je­lentős összeggel támogatja ezt Kecskemét városa és Bács-Kiskun megye. A Repülő­kórház teljes mértékben eleget tesz a NA- TO-tagságból eredő és ráháruló kötele­zettségeknek és készül a további, ilyen fel­adatok végrehajtására. Betegünk volt Hofi Géza. Dr. Pozsgai Attila orvos-ezredes, a Repülőkórház fő­igazgatója azt mondja: fantasztikus em­ber volt, olyasvalaki, aki mindig kötelessé­gének érezte, hogy szórakoztassa a körü­lötte lévőket. Nagyon szerették.- Egy éjjel, amikor itt feküdt nálunk, a kecskeméti pilóták alaposan megtréfál­ták. A művész urat azon az emeleten szállásolták el, ahol az éppen szűrésre ér­kező pilótákat. A pilóták az éjszaka köze­pén szereztek valahonnan orvosi és mű­tős köpenyeket, szájmaszkokat: beöltöz­tek, és legmélyebb álmából keltették fel Hofit. Vittek magukkal egy betegszállító kocsit is, azzal, hogy most azonnal viszik műteni. Hofi sápadtan bámult rájuk. - „Éjfélkor?” - kérdezte értetlenül, az órára pillantva. „Most érkeztek meg a labor­eredmények, tessék sietni, azonnal kez­dődik a műtét!”- Hofi remegve már-már felkászálódott a tolókocsira, amikor az egyik pilóta elne­vette magát. A többiek sem bírtak maguk­kal, dőltek a röhögéstől. Amit azok Hofitól kaptak! Zengett a folyosó, s voltaképpen reggelig kellett engesztelni a művész urat, míg megbékélt. Persze megtalálták ennek a módját! Nagy titkolózás közepette érkeztek a kecskeméti Repülőkórház (az akkori ROVKI) épületébe az első magyar űrhajós- jelöltek 1977-ben. Az előkészítő munka a legnagyobb titokban négy esztendeig tartott.- Az űrhajósjelölteket Kecskeméten vá­logatták. Amikor a szovjetek az 1976-os Interkozmosz-értekezleten bejelentették, hogy közös űrrepüléseket terveznek, azonnal lázas tervezgetés kezdődött.- A magyar űrhajós a negyedik volt a sorban. Hogyan döntötték el a sorrendet?- A szovjetek három országot soroltak előre: Csehszlovákiát, az NDK-t és Len­gyelországot. Őket akarták először „meg­reptetni”. Csakhogy a lengyelek tiltakoz­tak: ők nem következhetnek a németek után! Az oroszok engedtek. A három ki­emelt ország után aztán jött a többi. Még­pedig az orosz ábécé sorrendjében. Ennek megfelelően mi Bulgária után következ­tünk. Vagyis elmondhatjuk, a világon mi vagyunk a 7. nemzet, aki kijutott a világ­űrbe!- Beleszóltak az űrhajósjelöltek kivá­lasztásába?- Nem. Annyit kötöttek ki az oroszok, hogy a gyakorlatnak megfelelően első osz­tályú vadászpilóta legyen, mert őt egysze­rűbb kiképezni. A válogatás azzal kezdő­dött, hogy először egy bizottság átnézte az összes szóba jöhető pilóta egészség- ügyi kartonját. A 95-ből 37-et találtunk al­kalmasnak arra, hogy berendeljük Kecs­kemétre, a ROVKI-ba. Közülük tízen már eleve nem vállalták: 27 jelölt érkezett hozzánk.- Tudták, mire vállalkoznak?- Természetesen. És mindannyian na­gyon akartak repülni, a magyarok közül elsőként feljutni a világűrbe! 1977 júliusá­ban két hétig tartott a válogatás. Forró, perzselő nyár volt, de kiváló hangulatban telt a két hét.- Volt-e rivalizálás ajelöltek között?- Nem, de nem is lett volna értelme. A vizsgálatoknál a legkisebb gond is kizáró ok volt. Elek Laci például, aki kiválóan bírt minden terheléses vizsgálatot (igazi bi­kaalkat), azon „bukott meg”, hogy egy ol­dalon hat tömött foga volt. Buczkó Imre szintén nagy eséllyel pályázott. Annyira akart űrhajós lenni, hogy - talán ezért - egy gyomorfekély kezdődött nála. Farkas Bertalannál is találtak egy kis problémát. Nem nőtt ki a bölcsességfoga, s ez kizáró ok lett volna, de Farkas Bertalan ezután kioperáltatta. BÁN JÁNOS A pilótákért élnek Dr. Csengery Attila, nyugállományú orvos ezre­des, •a repülőkórház repülőorvosi igazgatója csak­nem negyven éve teljesít katonai szolgálatot Kecs­keméten, s ebből 36 esztendőt a Repülőkórházban dolgozott. Munkája egybeforrott a vadászpilóták sorsával. Évtizedek óta kell döntenie, melyik piló­ta repülhet továbbra is, s melyiknek kell egészség- ügyi okok miatt otthagynia ezt a szakmát.- Ez a hivatás mindenekelőtt emberiességet igé­nyel. A pilótákért élni! - ez volt mindig is a jelsza­vam. S hogy sikerült-e mindvégig megőrizni az em­beriességet, mint vezérlőelvet? Azt hiszem, igen. Sokszor nekünk kellett egy-egy pilóta letiltásakor mindent megtenni, hogy felemelt fővel távozhas­son. Vagy-nekünk kellett észlelni azokat a figyel­meztető jeleket, amelyek bizony arról tanúskodtak, hogy egy-egy pilóta félni kezd a repüléstől. Figyel­nünk kell rájuk, mert egy pilóta csak egyszer téved­het. Amikor találkozom volt pilótákkal, úgy érzem, szeretettel, és tisztelettel viseltetnek irántam, és ez számomra mindennél nagyobb elismerés.- A legnagyobb élménye?- Azokra az esetekre emlékszem a legszíveseb- ben amikor egy-egy pilótát sikerült súlyos beteg­éből „visszahoznunk” a katonai szolgálatba. A kalászt ró facsoport készen áll nem mehet. Amíg én itt leszek, minden beteg meg fogja kapni a szükséges gyógyszereket és keze­lést. Csak ez számít. Eddig szakmai kompromisz- szumok nélkül sikerült állnunk a sarat, noha ez véráldozatokkal is járt. Személyes siker, hogy a korábban zárt kórház ma a megyéé is.- A kórház katonai intézmény is. Mit jelent ez?- Az állandó készenlét mellett a katonai alkal­massági vizsgálatok biztosítását. Orvosaink pon­tosan tudják, hogy a különböző katonai beosztá­sokban milyen egészségügyi feltételeknek kell megfelelni. Az ország NATO-tagságából is hárul­nak ránk bizonyos feladatok.- Az ön nevéhez is kapcsolható az országban egyedülálló katasztrófacsoport létrehozása.- A mobil katasztrófacsoport egységei jelenleg a kórház udvarán állnak, „összecsomagova”. Fel­adatunk, hogy katasztrófa esetén 24 órányi fel­szereléssel (egy-két órán belül) a helyszínre vo­nuljunk, és lássuk el a sérülteket. Mintegy száz­tagú az állományunk. Konténerműtőnk alkalmas a helyszínen életmentő beavatkozásokra. Ez a gyorsan mobilizálható csapat több gyakorlaton részt vett már, de szerencsére éles bevetésen még nem kellett bizonyítanunk. Dr. Szabó Gábor orvos ezredes, klinikai igazgató, főigazgató-helyettes: - A hivatásos katonaorvosok közül alighanem én dolgozom legrégebben a kór­házban. 1979-ben kerültem ide, alorvosként, majd egymás után szereztem meg a sebészeti, a katonai orvostani és repülő orvostani szakvizsgákat. Hat éve lettem az intézet klinikai igazgatója, közben továbbra is aktívan dolgozom sebészként, mint a sebészeti osztály vezetője is.- A kórház helyzete szorongatott?- A költséghatékony gyógyítás a beteg rovására V'vg:' v / / ’wm«———a unn Földön jár a Repülőkórház A barokamra segítségével modellezni lehet a repülés köz­ben fellépő nyo­másviszonyo­kat. Egyszerre hat személyt vizsgálhatnak a kamra belsejé­ben, mely legin­kább egy kisre- pülőgép utaste­rére emlékeztet. Minden bent tartózkodó pul­zusát, vérnyo­mását, EKG-ját követik figye­lemmel a nyo­másváltoztatás során. • Volt, akit komoly egyensúlyideg-gyulladásból tud- , tunk úgy kigyógyítani, hogy még MiG-21-es va­• dászgépen bonyolult műrepülési figurákat mutat- ■ hatott be. De akadt, akit rákos betegség vagy , infarktus után sikerült visszaültetni a repülőgépre. : Az ajtóm mindig nyitva állt és áll a pilóták előtt. Másfajta élmény, de óriási örömömre a 60. szüle­tésnapomon repülhettem egy L-39-essel. Óriási- élmény volt. Jó volna, ha minden repülőorvos- kipróbálhatná ezt, mert mély nyomot hagy az em- . berben, és kihat a munkájára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom