Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-23 / 53. szám
RIPORT 2003. FEBRUÁR 23. Anettka a történelemkönyvben? Anettka a világűrbe készül. Van, aki komolytalan álhírnek tartja, mások viccelődnek rajta, s olyan is akad, aki szerint a Budapest Tv műsorvezetője az utolsó pillanatban valamilyen indokkal majd úgyis visszalép. A sikeres küldetés lehetősége eddig csak nagyon kevesekben merült fel. Márpedig ahogy mondani szokták, ez is benne van a pakliban. Ha Anettka valóban feljut az űrbe és sikeresen visszatér, ő lesz Magyarország első női űrhajósa. Ez bizony nehéz helyzet elé állíthatja a mostani kétkedőket. Hisz amikor Farkas Bertalan sikeres űrutazást tett, az egész ország ünnepelte. Vajon Anettka esetében mi lenne a reakció? A jelenleg egyetlen magyar űrhajós szerint bárhogy is hívják az első hazánkbeli női asztronautát, a mindenkori magyar kormányzatnak el kell ismernie a teljesítményét, sőt még a történelemkönyvekbe is bekerülne. Az esztéta úgy véli, az űrutazás Anettka számára kiváló alkalom lehet az imázsváltásra. ■ Egy „civil” űrutazás költsége 20 millió dollár. Ám Anettka szerint ez nem igaz, az összeg ennél alacsonyabb is lehet. Mint mondta, neki a vizsgálatok, a kiképzés valamint az űrutazás egy forintjába sem fog kerülni. A költségeket azok a támogatók állják, akik fontosnak tartják, hogy Magyar- országnak legyen egy női űrhajósa is. S hogy kik ők? Nos, a cégek pontos megnevezése egyelőre még várát magára, s ennek igen prózai oka van. Anettka felkészítése még meglehetősen kezdeti stádiumban van, bármi közbejöhet - akár tőle függetlenül is és a támogatók nem szeretnék, ha nevüket egy meghiúsult vállalkozással kapcsolnák össze. Ennek ellenére nagyjából körvonalazható, hogy kiknek állhat érdekében Anettka űrsikere.- Magyarországon van egy „űrlobbi”, amely igyekszik felkarolni a magyar fejlesztésű űrműszerek ügyét - mondta a Budapest Tv műsorvezetője. - Nekik vannak összeköttetéseik az oroszokkal, s ez rengeteget jelenthet akkor, amikor az űrutazás ára kerül szóba. Számukra azért éri meg engem támogatni, mert velem felküldhetik a legújabb fejlesztésű berendezéseiket, s eme publicitás révén elérhetik, hogy esetleg a NASA figyelmét is felkeltse az adott technológia. Márpedig ebben óriási üzlet lehetősége rejlik. A többi támogatóról Anettka elmondta: hazánkban jelenleg 15 olyan befolyásos és vagyonos ember van, aki fontosnak tartja, hogy legyen magyar űrhajósnő. A vállalkozások között valószínűleg lesz távközlési cég ugyanúgy, mint televíziós csatorna. A szkafanderen sokféle matrica elfér... Mindez persze nem azt jelenti, hogy a dollármilliók már összegyűltek. Ennek az összegnek eddig legfeljebb csak a tizede van meg: pont annyi, amennyiből az orvosi vizsgálatokat, illetve a kiképzést finanszírozni lehet. Anettka az első próbát kiállta, hiszen a kecskeméti katonai bázison elvégzett vizsgálatokon kitűnően megfelelt. Ezt követi 30 napon belül egy MiG-gel végrehajtott repülés, ahol a gyorsulástűrő képességét fogják vizsgálni. A kéthetes csillagvárosi felmérés 20 ezer dollárba fog kerülni, míg az ezt követő 8 hónapos felkészítés magyar forintban számolva 40 milliót emészt majd fel. Anettka mögött 15 befolyásos és vagyonos ember áll, akiknek fontos, hogy legyen magyar ürhajósnő ■ Réz András szerint a magyar kultúrában nincs benne, hogy az első női űrhajóst - legyen az akár Anettka - az egész nemzet ünnepelje, ám félni azért nem kell, mivel a magyar sajtó majd gondoskodik az esemény megfelelő hőfokú tálalásáról.- Ezen egy cseppet sem kell csodálkozni - mondta az esztéta. - Ha most lőnék fel Gagarint, de a sajtónak valamiért ő nem tetszene, akkor csak néhány sorban adnának róla hírt, s nem lenne szinte semmilyen visszhangja. Szinte minden a tálaláson múlik. Ami az esetlegesen sikeres küldetés fogadtatását illeti; Réz csak annyit mondott: bár Anettka ellentmondásos személyiség, lehet, hogy az ő repülése körül nagyobb lenne a nemzeti egyetértés, mint Kertész Imre Nobel-díja kapcsán. munkra ahhoz, hogy csatlakozzunk a támogatók csapatához. Az űrutazás esetleges sikerére vonatkozóan Anettka elmondta: nem várja, hogy úgy ünnepeljék, mint Farkas Bertalant, kitüntetésekre sem számít. Mindössze abban reménykedik, hogy azok, akik most gúnyolódnak rajta, talán egy kicsit magukba szállnak. Hazánk első, és eddig egyetlen űrhajósa, Farkas Bertalan szerint bárki is megy az űrbe, ugyanolyan kifogástalan egészségi állapotban kell lennie, mint amilyet tőle követeltek annak idején. Éppen ezért mindenkit, aki a kemény feltételeknek megfelel, tisztelet kell hogy övezzen.- Sajnos, a Columbia katasztrófája miatt az űrturizmus kezdeti lendülete megakadhat - mondta. - A Nemzetközi Űrállomást tovább kell építeni, az ottani személyzetet is muszáj előbb-utóbb lecserélni, s ebben most minden teher az oroszokra hárul. Amíg az amerikai űrsiklók nem repülhetnek, addig az űrturizmus folytatása is kétséges. Éppen ezért Anettka repülésével kapcsolatban konkrét időpontról nem is nagyon érdemes beszélni. Hasonló a véleménye dr. Horváth András csillagász űrkutatónak, a TIT Budapesti Planetárium igazgatójának is. Az űrturizmus szerinte is leállt, s ez így is lesz addig, amíg a Columbia katasztrófájával kapcsolatban le nem zárulnak a vizsgálatok.- Az oroszoknak jelenleg nincs annyi kapacitásuk, hogy űrturistákat fogadhassanak - jelentette ki a szakember. - Pedig nagyon szeretnék ezt újraindítani, mivel ez egy rendszeres bevételi forrás volt. Dr. Horváth András szerint a 20 millió dolláros tarifa legfeljebb 13 millióig faragható le: az Európai Űrügynökség (ESA) adatai szerint ennyi ugyanis az a legalacsonyabb összeg, amennyiért európai űrhajósok repülhettek.- Nagy tévedés, hogy. az oroszok, ha akarnák, akár ingyen is felvihetnének bárkit - mondta. - Ilyen legfeljebb a szocializmusban fordulhatott elő. Az orosz űrkutatásnak most óriási szüksége van a bevételre,. s eddig még egyetlen űrturista sem úszta meg 20 millió dollár alatt.- Ha egészségileg megfelelek, az útnak anyagi akadályai már nem lehetnek - jelentette ki a műsorvezető. - Erre már most megfelelő biztosítékok vannak. Lapunknak sikerült elérnie az egyik, Anettkát támogató cég képviselőjét. Ő ragaszkodott in- kognitójához, még azt sem volt hajlandó elárulni, hogy mivel foglalkoznak. Azt viszont elmondta, hogy 400 millió forinttal támogatják a küldetést.- Látunk fantáziát a dologban - jelentette ki nagyon szűkszavúan. - Eddig két űrturista járt fenn, miért ne lehetne a harmadik egy magyar nő? Ez a vállalkozás vélhetőleg az egész ország érdeklődését felkelti, s ez elég vonzó száArisztokraták a magyar lucernásban Arisztokraták a lucernásban, a sertésfarmon és a borpincében. Mondhatnánk azokra a rendszerint két-három nyelvet beszélő grófi és bárói sarjakra, akik közül néhányan a kárpótlás nyomán birtokba vették családjuk hajdani magyar- országi birtokait, hogy gazdálkodjanak, szőlőt termesszenek, pincészetet, borászatot működtessenek. Mások gyárat vettek. Mindezt ahelyett, hogy luxuskörülmények között felélnék az őseik által összegyűjtött vagyont. ■ Hunyady József ősei hajdanvolt somogyi birtokán rendezte be életét, és indított üzleti vállalkozásokat. Hunyady gróf a XVII. század elejéig tud visszamenni családjának történetében. Réthelyi Gróf Hunyady a felvidéki Nyitrának és környékének nagyura volt, akinek utódai az 1730-as években vásároltak somogyi erdőket és szántóföldeket. E magyar- országi birtokon éltek Hunyady József szülei a második világháború végéig, de ő már Svájcban született. Toscanában járt középiskolába, de az egyetemi diplomát már az Egyesült Államokban szerezte meg. Köz- gazdaságtant tanult és zoológiával foglalkozott, hogy azután a kárpótlási jegyekkel megszerezzen néhány száz hektárt az egykori családi birtok területén.- Talán hozzátehetek valamit ötven év után az őseim birtokához - reménykedik. Igaz, az egykori épületeket lebontották, széthordták. Az ötszáz hektáros családi birtokból húsz hektárral törődik, a többire bérleti szerződést kötött. A felébe lucernát ültetett a lovai kedvéért. Három lovat tart, ebből az egyik újdonsült belga feleségéé.- Ez az egyetlen luxus az életemben - vallja Hunyady gróf. - Ha lehet luxusnak mondani, mert soha nem voltam híve a felesleges pénzkidobásnak. Nem a filmekből ismert arisztokraták költséges életét élem. A lovaglás mellett másik hobbim a sífutás, ez sem tartozik a luxussportok közé. Szőlőt is telepített. Anyai ágon ugyanis a híres toscanai vörösbort, a Sassicaiát feltaláló Incisa-família leszárma- zottj a. Kedvenceit, a traminit és a pinot noirt termesztik, amelyeket a korábbi Hunyady birtokon csak kisburgundiként emlegettek. A birtokborokat az olasz, a svájci, a német piacon adja el. Gróf Hunyady a helyi politikába is belevetette magát. Gondolta, hogy nyelvtudása, kapcsolatai révén segítheti a kelevizi képviselő-testületet, amelynek négy évig tagja is volt. A somogyi birtokot végleges otthonának tekinti, ahonnan az uniós csatlakozás ptán is versenyképes borokkal szeretné elárasztani a nyugati piacokat. Rudnay Lajos otthona a Bécs melletti Schwechatban húzódik. Onnan jár az „isten háta mögötti” Sátoraljaújhelyre, hogy tulajdonát, a Rotor Elzett Certa Kft.-t igazgassa. Ősrégi família a Rud- nay-család (képünkön a család címere) - története 1319-ig vezethető vissza, nevét a Nyitra megyei Rud- nóról kapta -, amelyben még hercegprímás is akadt. A sátoraljaújhelyi gyáros édesapja dr. Rudnay Béla, édesanyja gróf Merán Mária.- Nagykónyiban születtem, ugyanott, ahol Dávid Ibolya - idézi a kezdeteket az ötvennyolc éves Rudnay Lajos. - Ötvenhatos menekültként Ausztriába mentünk, ott is teletepedtünk le. A gimná- z i u m o t Svájcban, a közgazdasági főiskolát már Bécsben vé- g e z t e m . Amerikai-ja- pán vállalatnál kezdtem, majd HP Sopronba jártam át, ahol az Elzett pénzügyi igazgatójaként dolgoztam. Feleségemmel alapított bécsi cégem megvette az Elzett sátoraljaújhelyi gyárát. Az Ujhelyen egy kis panzióban lakó arisztokrata sarj többek között zárat, kilincset, szerszámokat gyártat, felesége adótanácsadó céget vezet Bécsben. Eleinte felváltva látogatták egymást, egy ideje azonban Rudnay Lajos ül be a lízingelt BMW- jébe, hogy schwechati otthonukban töltsék együtt a hétvégét. Ilyenkor velük van huszonhat éves bécsi ügyvédbojtár István fiuk, és a tizenhét éves, orvosnak készülő Sándor.- Mindig megkérdezik, mit keresek én itt, miközben arisztokrataként élvezhetném az életet - mondja Rudnay Lajos. - Kaptam egy lehetőséget, messzi, de szép vidék a Zemplén. Nyugtalan a vérünk, örökmozgók vagyunk, szeretünk kockáztatni, sokat dolgozni, sok mindent kipróbálni. - Az ősi családi tulajdonságok igazolásaként említi testvérét, Rudnay Jánost, aki a kilencvenes évek elején idehozta a Philipset, egy ideig ott volt a pécsi sörfőzde élén, majd a Rentsma dohánycég vezér- igazgatója volt, ma pedig az általa alapított magyarországi külföldi befektetők szövetségének elnöke. Rudnay Lajos legfeljebb arra panaszkodik, hogy politikai kapcsolatok híján mindenféle támogatástól elesik. - Nem ismerem a fontos embereket, és ezt érzem a bőrömön - panaszkodik. - Miközben háromszázötven embernek adok munkát, további százat pedig közvetetten foglalkoztatok. Nem vagyok könnyű helyzetben, de a kihívásokkal való szembenézés a vérünkben van. Stipsicz Károly közgazdasági egyetemre járt Bécs- be, majd ösztöndíjjal átjött Budapestre az akkor még Marx Károly névre hallgató egyetemre, de igazán akkor tért haza, amikor osztrák tévésként a rendszerváltásról forgatott. Aztán évekig volt a Tv2 programigazgatója. Ma pedig birtoka, sertésfarmja van Békésben, és azon gondolkodik, hogyan lehetne a szomszédaival uniós pénzekre pályázni, utat építeni, pedig hajdan megmosolyogta az édesanyját, hogy még mindig őrzi a megsárgult birtokpapírokat. „A bárói címről sose álmodtam, de a birtokról sem. A legérdekesebb a családom történetéből az volt, hogy apám és testvérei, akik huszártisztek voltak, az Iskola a határon című regényben is szerepeltek, természetesen álnéven. ,,5 Édesanyám azzal a jelszóval őrizgette a birtokpapírokat, hogy sose lehet tudni. Nekünk hajdan 3500 holdunk volt Békésben, a birtok másik részét a nagyanyám sógora afrikai vadászatokra költötte. Egyébként a kárpótlásnál sokan szembesültek azzal, hogy sokkal kisebb birtokuk volt, mint hitték. A mi köreinkben poénként mondogatták, hogy ha az összes birtokot összeadnák, amivel egymásnak dicsekedtek, akkor Magyarország nagyobb lenne, mint az Egyesült Államok...” Báró Stipsicz 780 hektárt szerzett vissza a kárpótlásnál az egykori Bethlen-bir- tokból Gyomaendrőd határában. A családtagoktól megvásárolta a kárpótlási jegyeket, így egyedül birtokolja a földet. Vásárolt egy traktort, aztán kellett egy műhely is, megvette a szomszéd telepét. Ott viszont sertéseket aki igazgatja a gazdaságot, s én is hetente legalább egy napot ott töltök. Feleségem nagyanyja, aki egy híres pozsonyi borkereskedő családból származik, 90 évesen azt mondogatta, hogy ő k nem vinne egy fillért se Magyarországra, mert ott 200 i évenként mindent elvesznek, n ebben rá- ió, én is csak abban > b í z o m , F hogy van még 190 Báró Stipsicz traktorral kezdte, ma sertésfarmja van tartottak, így ő is belevágott, s ma 2400 állatot tart. Pénzt még nem vett ki, csak betett. Az idei bevétel már meghaladja majd a 200 milliót, s talán már veszteség sem lesz. Igaz, ma már nem mosolyog azon a mondáson, hogy hülye az, aki a mezőgazdaságba fekteti a pénzét, hiszen vagyonának kétharmada a szabad ég alatt van... „Naiv voltam, nem tudtam, mibe kezdek bele, de most már nem lehet leállni. Szerencsére egy kiváló szakemberrel dolgozom együtt, évünk. Egyébként meg reménykedem az uniós tagság áldásaiban. Ha össze tudok fogni a szomszéd gazdákkal, sok nagy tervhez szerezhetnénk támogatást...” Most például utat kellene építeni, de ez se egyszerű, mert hiába adja a pénz 75 százalékát a SAPARD, ha egy gazda nem hajlandó befizetni a részét, akkor a többi se. Főhet Stipsicz úr feje, pedig olyan jó minőségű búza, mint Békésben, az Unióban se sok helyen van. Csontos-Dalia
