Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-21 / 317. szám

2002. November 21., csütörtök SIKLÓSBODONY BEMUTATKOZIK 9. OLDAL .miúmom ^ HSr “ Oiósviszló ' V Kórós Dráva-. Mária Drávapiski szerdahely P* ° Dráya-0 ' "0 <^pacjfo :|k csepely Kovácsfiida Jeles nap A falunapot Szent Kereszt nap­ján, szeptember 14-hez kapcso­lódva ünnepük. A falu vezetői szeretnék mind egyházi, mind világi értelemben a búcsú ünne­pét még meghittebbé tenni, ki­szélesíteni. A községnek barát­ságokon alapuló kapcsolatai vannak Ausztriával, ahonnan több alkalommal kaptak segítsé- get a rászorulók.__________■ A falu vezetői Polgármester: Roll Miklós (hitok­tató). Alpolgármester: Schiszler Zsolt (rokkantnyugdíjas). Képvi­selők: Orsós Ilona (postás), Or­sós Lászlóné (főállású anya), Ka- lányos László Róbert (techniku­mi tanuló), Ágoston Mariann (kozmeükustanuló). Cigány ki­sebbségi önkormányzata most alakult a testület tagjaiból: tiszte­letdíjat nem vesznek fel. A falu a Baksai Körjegyzőséghez tarto­zik, körjegyző: ár. Jávorcsik Bé­la. Háziorvos: dr. Sütő László és dr. Koós Zsuzsanna. Az önkormányzat címe 7814, Rákóczi u. 22. Telefon/fax.: 72/379-016. siklosbodony. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a siklósbodonyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Siklosbodony egyedülléte Az apró településről 1974-ben végleg leradíroz­ták az iskolát, azzal együtt megfojtották a jö­vőjét is. De hogy a tanítóik emlékezetét így is próbálják megőrizni, arról egyik tanító kollé­gájuknak, Gamus Géza grafikusművésznek a portréi tanúskodnak a közösségi terem falán.- Kezdhetném azzal, mi épült az elmúlt évtized­ben, de az csak a helyzet, az aprófalvak helyzeté­nek kozmetikázása lenne - mondja Roll Miklós pol­gármester. Ez jellemezte a múlt rendszert is a té­nyek belátása helyett. Bizonyos infrastrukturális beruházásoknak meg kellett valósulniuk, a világ azért jobb esetben előre megy... Ezzel nem azt mondom, hogy az önál­ló önkormányzatiságot nem tartom rendkívül fontos változásnak; csakhogy úgy tapaszta­lom, ezek a kis falvak magukra vannak hagy­va, forráshiányosak, ön­erőből soha nem fognak igazán fejlődni. Sok esetben megkérdőjelez­hető, hogy szükség van- e főállású polgármeste­rek alkalmazására, és a struktúra is úgy van ki­építve, hogy csak az adókat hagyták itt nekünk: a helyben képződő jö­vedelemnek - azaz a semminek - a másik felét...- 1974-ben megszűnt az iskola, azóta tart a mély­repülés. Csak egy adat: tavaly két siklósbodonyi fi­atal érettségizett le, azelőtt - húsz év távlatából - ugyancsak kettő. Ez elég tragikus. És hányán nem végezték el az általános iskolát azóta!? Az itt tanu­ló Gamus Géza portrét készített a siklósbodonyi ta­nítókról 1782-től kezdődően az iskola bezárásáig Roll Miklós polgármester SIKLÓSBODONY NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA 149 143 145 1996 2000 2002 Fábik János, Újváry Mihály, Csáky János, az „Iskolames­ter”, Tóth Ven­del, Kaics Antal, Galambosi Nán­dor, Kutnyán- szky József, Kut- nyánszky Géza, Bános (Bőhm) Ádám -, az utolsó, a 35 évig itt tanító Medgyesi Já­nos volt, akit a volt tanítványai szervezésében a község díszpolgárává avattak. Több település hitok­tatójaként tisztában vagyok az itt élők helyzetével, elvem az, hogy a falu stabilitása minden gond elle­nére megmaradjon. Perdöntőnek tartom a gyerekek támogatását: mindaddig, amíg tanulnak, mindent megkapnak, amire csak képes az önkormányzat. Jelenleg 143-an vagyunk, ebből 30-35-en gyerekek. A tankönyvtámogatástól az étkezésig és a buszbér­letig mindent térítünk a tanulók számára. De mint mondtam, a fejlődésünk minimális, a pénzek dön­tő többségét a közös fenntartású intézmények - Baksai Körzeti Általá­nos Iskola, Óvoda stb. - és a szociális feladatok viszik el. Közel ötven házzal és 45 családdal .számolhatunk a falu­ban, mindössze hár- man-négyen járnak el dolgozni, a többség ten­gődve, alkalmi munká­ból él. Ha csak a közön­séges krumplira, így a termeléséhez szükséges vetőkrumpli, permedé árára gondolok, belát­ható, hogy még a kony­hakerttel is a tehetőseb­bek boldogulnak job­ban. És sajnos az itt élők többsége azt a kisdarab földjét, amelyhez résztulajdonosként jutott, túl ko­rán tette pénzzé...- A változások közt azért számon tartható, hogy a kilencvenes évek eleje óta van vizünk, amelyhez a lakóknak nem kellett hozzájárulniuk, járdák épül­tek, gázcseretelep létesült. A község maga hozott létre boltot, amit vállalkozásban üzemeltet, a lakók számára ingyen épült ki a kábeltelevíziós hálózat, új ravatalozónk van, mindhárom keresztünket res­tauráltatok, a világháborús emlékműhöz három zászlót - a község, a nemzet és az unió zászlaját ál­lítottuk fel. A településfejlesztési tanács segítségé­vel vettünk egy bevásárlásban, betegek utaztatásá­ban segítő mikrobuszt, amit önköltségen működte­tünk. De az itt élők helyzete nem sokat javult. En­nek a falunak, akár egy öreg fának, valahol gyöke­rei vannak, de ahhoz, hogy ez a fa kizöldüljön, kül­ső segítség kellene. ___ A FALU TÖRTÉNELME_________ A községet a XIII. században Bodun néven említik a forrá­sok. A XV. században Sokiós várához tartozott, míg egy 1542-es adólajstrom Monyoróssal említi együtt. A község a török hódoltság végén néptelenedik el, lakói Babarcsző- lösre költöznek át, majd a Rákóczi-szabadságharc idején népesül be ismét. Az 1770-es években a környék Batthyá- nyi-birtok lesz, akkoriban az egykori földvár és az 1754-ben emelt katolikus templom körül telepszik le a lakosság. A község elsősorban a Szent Kereszt tiszteletére emelt templomáról hires, amely építészeti értékein túl nevezetes a Gebauer Ernő gyönyörű freskóiról is. Nagy veszteséget jelen­tett az itt élők számára a jövőt adó iskola 1974-es felszámolása. Közeli mun­kahelyek hiányában, nehézkes közlekedési feltételek mellett csak mérsékelt fejlődésnek indulhatott Siklosbodony a rendszerváltást követő évtizedben. Kincsek a mennyezeten A templomot Gebauer Ernő freskói díszítik Építészetileg is remekmű az 1754-ben Szent Kereszt tisztele­tére emelt katolikus templom, de aki belép csodás barokk főhajójá­ba, szemrevételezi klasszicista főoltárát, barokk szószékét, azt a neves XX. század eleji pécsi fes­tőművész, Gebauer Ernő színes freskói is elvarázsolják. A siklós­bodonyi templomnak is ellensé­gévé vált a talajvíz. Belül, a lába­zat magasságában a vakolatot már leverték, hogy víztelenítsék a most még csak szellőző falakat, de a templomtorony borítását is sürgősen ki kellene cserélni, amely már hullatja lemezeit, mintha egy leveleit vedlő őszi fá­val akarna versenyre kelni. SZAPORCA BEMUTATKOZIK Szaporcán a gyerekeket támogatják A legközelebbi város Harkány, de minden hivatalos ügyet el le­het intézni a székhelyközségben, Kémesen. Autóbusz viszony­lag gyakori járatsűrűséggel közlekedik, a vasúthálózat nem érinti a falut. A lakosság többsége munkanélküli, a faluban csak az önkormányzat biztosít időleges elfoglaltságot. A gyere­kek viszont nem szenvedhetnek szükséget, minden segítséget megkapnak a tanuláshoz, napi ellátáshoz. tént, új papot is kaptak, aki a kör­nyék falvaiban is szolgálni fog, a kis- pap hölgy Szaporcán fog lakni. A szegénység ugyan nagy a falu­ban, ennek ellenére az itt élők egyál­talán nem kívánkoznak el a telepü­lésről, ragasz­Mit lehet egy 20 milliós költségve­tésből megvalósítani, amikor a pénz nagy részét a folyamatos működés finanszírozására kell fordítani? Az iskolai hozzájárulás, a szociális tá­mogatás kifizetése után alig marad pénz a kasszában. A szaporcaiak úgy döntöttek, csak olyan beruházá­sokat indítanak el, amelynek fede­zete is biztosított, vagyis az önkor­mányzat rendelkezik pályázathoz szükséges önrésszel. Semmiképpen sem akarnak eladósodni, ám van­nak olyan hangok is, érdemes volna több beruházásba is belefogni, az­tán a fizetségnél majd csak lesz vala­hogy. Hazardírozni viszont nem akarnak, maradnak az előre elterve­zett, finanszírozható, lassú fejleszté­si politikánál. Mindezek ellenére épül, szépül ez a település, két évvel ezelőtt igen szép játszóteret építet­tek, aztán felújították azt az épületet, amely magában foglalja a polgár- mesteri hivatalt, és a kultúrházat is. A belterületi utakat is kátyúzzák, járdákat is felújították, az itt élőknek nem kell esős időben sárban tapic- kolniuk. Ezek persze fontos és szük­séges beruházások, ám a jövőben még ennyire sem telik a 20 milliónál alig több költségvetésükből. Amit már biztosan tudnak - hiszen a be­ruházás már elkezdődött -, az idén befejeződik az orvosi rendelő kiala­kítása. A településrendezési teíjvet is csak az elkövetkező évben készítte­tik el, a területkiegyenlítő pályázat­ból szereztek erre pénzt. A reformá­tus templom felújítása is megtör­kodnak az eddig megszokott kör­nyezethez. Ezt támasztja alá az a tény, hogy egyetlen eladó ház sincs a köz­ségben, igaz, építkezésbe sem fogott bele az utóbbi években senki. Pedig van le­telepedési támogatás is, az első lá­tóhoz jutás kiadásaihoz járulnak hozzá 50 ezer forinttal. A szociális földprogramot is szeretnék elindíta­ni, egyelőre a felmérésnél tartanak, azt sem döntötték el, állattenyész­tésre, vagy növénytermesztésre pá­lyázzanak. Mindenesetre előbb tájé­kozódnak a programban résztvevő települések tapasztalatairól.- Gyerekekre költünk a legtöbbet - mondja Kovács János polgármester -, hogy a lehetőség szerint semmi­ben sem érezzenek szüksé­get. Az iskolába, óvodába já­rást (mindkettő Kémesen van) finanszírozzuk, meg­vesszük a tankönyveket, is­kolakezdéskor még 2 ezer forintos támogatás is jár minden gyereknek. A bejá­rók pedig 10 ezer forintos egyszeri juttatásban része­sülnek. Az elkövetkező évben a ravatalozót is szeretnék át­alakítani, egy előteret hoz­záépíteni, hogy a gyászolók a végső búcsún fedél alatt le­gyenek. Jellegzetes szaporcai utcakép Kórás /--o Babarcszőlős 'Csarnóta : Diósviszló Máriagyöd. fcwnv „Adorjás Dráva- Mária . „ .. 1 Drávapiski szerdahely - /'Harkány x • G Dráva- ' ^Parafa ... oKémes csepely Kovácshida a° # oTésenfa ■_ Drávaszábolcs / Mv6cse(,i o Matt) Síi POfíCA Drávapalkonya A falu gazdái A polgármester Kovács János (45 éves, főfoglalkozású polgármes­ter), alpolgármester Kovács Lajos (65, nyugdíjas). A testület tagjai: Kovács Attila (39, nyugdíjas), Ba­kó Zoltán (24, falugondnok), Lá­zár Tibor (35, munkanélküli), Sze- keresné Gergely Gabriella (35, gye­sen van). Körjegyző Ormódiné Konyhás Gyöngyi. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke Bálint Ferencné (32, járadékos), tagjai: Kelemen Mária (45, munkanélküli), Bálint Ferenc (38, munkanélküli). ■ SZAPORCA NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA szaporca. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a szaporcai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor _____________A KÖZSÉG TÖRTÉNELME_____________ A levéltárakban fellelhető dokumentumokban először 1251-ben említik Villa Zaporcha néven, Siklós várához tartózóként. A szájhagyomány szerint lakói régen a Letönye-dülő tájékán éltek. Még a múlt század végén is hatalmas al­ma-, körte-, szilvaültetvények, szőlőterületek voltak itt, a fent nevezett telepü­lés emlékét őrizve. A megszállások, háborúk nem kerülték el a falut, jóllehet hadi szempontból jelentéktelen községnek számított. A harcok idején a la­kosság a környező erdőkbe, nádasokba menekült. A második világháború alatt a térségben súlyos harcok folytak, egy tüzérségi támadás során a temp­lomtorony is megsérül. A településen jellemzőnek számít a nagycsaládosok jelenléte, számos közösségben több generáció él közös háztartásban. Az egykor a falu környéki földeken gazdálkodó termelőszövetkezet központja Kémesen volt, hajdan öt település lakóinak adott megélhetést. Ebben a faluban is a nagyarányú munkanélküliséget a helyi, kémesi termelőszövetkezet felbomlása okozta. A munkaképes korú lakos­ság több mint fele nem rendelkezik jelenleg sem állandó munkahellyel, de még ideiglenes, alkalmi munká­ban sem tudnak részt venni. Jelenleg 34-en kapnak szociális se­gélyt, hárman pedig még jövedelempótló támogatást kapnak. A felbomlott téesz rom­jain működő mező- gazdasági vállalkozá­sok pedig nagyon ke­vés embert alkalmaz­nak, többnyire azok sem a faluból kerülnek ki. A legnagyobb baj a képzettség hiánya, se­gédmunkás van elég a környéken, ha ilyen munkaerőt igényel va­lamelyik vállalkozás, vagy mezőgazdasági idénymunkára várnak embereket, van bőven jelentkező. Szaporcá- ról ugyan járnak az El- coteq-be dolgozni, 4 helyi lakos betanított munkásként jár be na­A település református temploma Munkahelyre várva ponta a pécsi gyárba. Az igazság az, hogy vannak néhányan, akik már nem is akarják lekötni magu­kat, kötöttségek nélkül szeretné­nek élni, megelégszenek a szociális juttatásokkal. ______■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom