Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-21 / 136. szám

6. OLDAL MAGYARHERTELEN D B E MUTATKOZIK 2002. Május 21., kedd A FALU TÖRTÉNELME Templom és plébánia már 1300-ban volt a jelenlegi fa­lutól egy kilo­méterre fekvő dűlőben.-Egy 1333-as lajst­romban Hor- cholond né­ven szerepel, mely többször vál­tozott a századok folyamán. Je­lenlegi neve 1852-ben volt olvas­ható először egy hivatalos pe­cséten. A legrégebbi emlék egy 1962-ben talált római pénz az időszámítás előtti 240-es évek­ből. A falu lakói harcoltak 1848- ban, majd az első és második vi­lágháborúban is. Az elesettek nevét emléktábla őrzi. Közigaz­gatásilag közel 30 éve a telepü­léshez tartozik a néhány kilomé­terre fekvő Barátúr is. Nevéből arra következtetnek, hogy a kö­zépkorban szerzetesek lakták. Az 1958-ban feltörő 40 Celsius- fokos termálvíz megteremtette a jelenlegi fürdő és az üdülöjelleg alapjait. A húsz évvel később megnyitott kútból már 62 fokos gyógyvíz került a felszínre. Az oldal a magyarhertelendi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztők: Deák Gábori Koha Zsuzsa Rohamosan fejlődik a virágos Hertelend így nyaranta mindenütt virág: a lámpa­oszlopokon, az ablakokban, a kertek­ben, a házak előtt és a tereken is. A fa­luban minden utca szilárd burkolatot kapott, megújult a közvilágítás. A foly­tatás: szennyvízcsatorna, gáz és bérla­kásépítés.- Minden faluszépítési pályázatra beneve­zünk, s az eredmény nem is marad el - tá­jékoztat ifj. Kovács Gyula polgármester. - De nem csak a versenyeken elérhető ered­mények ösztönzik a falulakókat és a ve­zetőket, hanem úgy érzik, hogy környe­zetük vonzóvá tétele elengedhetetlen ah­hoz, hogy Hertelendet üdülőhelyként em­legessék. Barátúr az emberek lelkében önálló község, erre utal, hogy ott is van templom, temető, kultűrház, nyugdíjas­klub.- Alkotó tevékenységre készültem vi­lágéletemben, de elsősorban zenei terüle­ten - mondja a 36 éves polgármester -, immár négy éve azonban a közigazgatás­ban élhetem ki tenni akarásomat. Költségvetési lehetőségeik elég szűkö- , sek, az egyensúlyhoz minden évben ki­egészítő állami támogatást kellett igényel­niük. Közös körjegyzőségben működnek A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA a szomszédos Bodolyabérrel, s megoszt­ják az óvoda, az iskola és a védőnői szol­gálat fenntartási költségeit is. Ma már minden utca szilárd burkolatú, s tavaly 156 új, energiatakarékos lámpa került a közterületekre. Ez utóbbi hatmil­liós beruházás volt, melynek ellenértékét öt év alatt kell törleszteniük a Dédásznak. Ahogy a falu első embere fogalmazott, „agresszív” pályázati évet kezdtek idén. Az eredmények hónapról hónapra körvo­nalazódnak. A kultúrház közösségi házzá bővítésére és felújítására 13 milliót nyer­tek, s a napokban bontották ki a gazdasá­gi miniszter levelét, melyben 37 millió fo­rint bérlakás-építési tá­mogatásról értesíti az önkormányzatot. Az ön­résszel kiegészített pénzből 5 szociális bér­lakást és 2 költségelvű bérlakást építenek egy éven belül. Főtér-re­konstrukcióra, valamint zöldfelület-bővítésre is benyújtanak pályázatot. Folyamatosan szorgal­mazzák a Magyarszékről Barátúrig vezető út fel­újítását a közútkezelő­nél, idén talán erre is sor kerül. Tavaly húsvétkor a falu központjában bir­tokba vehették a gyere­kek a mutatós faragott játékokból felépített ját- Ifj. Kovács Gyula, a szóteret. Kívül-belül megújult a polgármesteri hivatal épülete is. A közlekedési gondokat, a megyeszék­helyre való gyakoribb beutazást azonban nem sikerült idáig megoldani. A Pannon Volán csak az önkormányzat jelentős anyagi hozzájárulásával sűrítené a járato­kat. Ami még hátravan: a gáz- és a szennyvízberuházás, a lakosság kifejezte részvételi szándékát. Mindkettő előké­születei javában folynak, akár 2002-es kezdésre is esély van. Ingyenes helyi új­ság, a „Hertelendi Aktuális” informálja rendszeresen a falulakókat, mely minden háztartásba eljut. Őszre elkészül a falu történetét feldolgozó monográfia. A munkaképes korú lakosság nagy ré­sze a faluban talált munkát. Többen dől­OMecsekjánosi k A'X . Mecsekpölöske Oroszto o Bodolyabér° ^ MAGYARHERTELENQ ''V aésztenvés P \ SikonÖa Kovácsszénája Hosszuhetény q 9 Abaliget óorfű Mánfa 1 oVasas „ o Somogy település polgármestere goznak a fürdőben, a sörfőzdében, az ön- kormányzati intézmények több mint húsz alkalmazottat foglalkoztatnak, né- hányan a boltokban és vendéglátásban, il­letve szállásadásból keresik a kenyerüket. Idényjelleggel erdészeti és mezőgazdasá­gi tevékenységet lehet végezni. Az önkor­mányzat az átlagosnál több köz­hasznú munkást foglalkoztat a közterületek karbantartására, szépítésére. A munkanélkülisé­gi ráta körülbelül az országos át­lag szintjén van. Több alkalom­mal szerveztek különböző szak­képzéseket a munkanélküliek­nek. Az elmúlt ciklusban nagy súlyt helyeztek a közbiztonság javítására. Harmadik éve körzeti megbízott vigyázza a falulakók és az üdülővendégek nyugal­mát, értékeit. Munkáját helyi polgárőrök és a mezőőr is segíti. Eredményként könyvelik el, hogy a bűncselekmények szá­ma a felére csökkent, a felderíté­si arány többszörösére nőtt. A falu vonzerejét jelzi, hogy egyre több külföldi szándékozik itt házat vagy üdülőt vásárolni. A falu vezetői A település polgármestere ifj. Kovács Gyula (36 éves). Alpolgármes­ter Lajos László (41) vállalkozó. Képviselők: Báli János (36) techni­kus, Dörömböző Károly (41) mentős, Gráber János (61) autószerelő, Kalányos József (38) művezető, Kispál László (42) sörfőzdéi alkal­mazott, Mohácsiné Horváth Orsolya (29) postai alkalmazott és Schram János (54) nyugdíjas. A Bodolyabérrel közös körjegyzőség körjegyzője dr. Vaskó Ernő (31). A polgármesteri hivatal címe: 7394 Magyarhertelend, Kossuth La- jos utca 46. _____________________________________________■ In tézmények, közösségek A településnek van saját orvosa, védőnői szolgálata, s a gyógyszer- ellátás is megoldott. Működik pos­ta, boltok, presszó és kocsma is. Az óvoda és az alsó tagozatos isko­la kiemelt feladatának tekinti a hátrányos helyzetű gyermekek fel­zárkóztatását és a tehetséggondo­zást. Pályázati támogatásokból fo­lyamatosan bővítik felszereltségü­ket. A két önkormányzat minden évben több millió forintot áldoz a közös intézmények fenntartására az állami normatíván felül. Fontos szerepet tölt be Barátúr és Magyarhertelend mindennapjai­ban jkét kultúrház. Otthont adnak a nyugdíjaskluboknak, gyakran rendeznék kiállításokat, ünnepsé­geket, bálokat. A hertelendi ház te­tőszerkezete megújul, és kiállítóte­remmel gazdagodik. Itt lesz a köz­ség múltját reprezentáló helytörté­neti kiállítás, ahol helyet kapnak a 82 éves Pomázi János sásfonó­mester munkái. Teleház 1999-től működik a polgármesteri hivatal épületében. A számítógépes szol­gáltatásokon kívül fénymásolásra, lottózásra van lehetőség, van vide­otéka, a teleház munkatársai szer­kesztik a falulapot, valamint szer­vezik a közösségi programokat. Ci­vil szervezeteik (Magyarher- telendért Egyesület, Polgárőr Egye­sület, nyugdíjasklubok, sportegye­sület) és művészeti csoportjaik (néptáncosok, nyugjlíjaskórus) is aktív szerepet vállalnak a település életében. ■ Központban a gyógy-idegenforgalom A régióból a kistérség nyerte a legtöbb pályázatot A Magyar Turizmus Rt. piackutatása szerint Baranyában Pécs és Harkány után a Mecsek-hegyháti kistérség a legkeresettebb a bel­földi turizmust tekintve. A település vezetői, illetve a gyógyturiz- mussal foglalkozók mindent megtesznek azért, hogy ez így is ma­radjon. A strandon a közeli jövőben komoly fejlesztések lesznek.- A térségben Magyarhertelend és Orfű az elmúlt évben hét, idén már két Széchenyi-terves önkormányza­ti pályázaton nyert, összesen 19 mil­lió forintot - közölte a térség ered­ményeiről beszámolva Hegyi Zsu­zsanna, a Magyar Turizmus Rt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának igazgatója. - A pá­lyázatok mindegyike turisztikai cé­lú volt, akadt köztük olyan, ame­lyikben rendezvényekre kértek tá­mogatást, vagy éppen a kistérséget bemutató kiadványokra. Ilyen pénzből épült a hertelendi minigolf­pálya is. Az igazgató hozzátette: a Magyar Turizmus Rt. közelmúltban lebo­nyolított piackutatása szerint Ma­gyarhertelend igen kedvelt a belföl­di turisták körében. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az itt meg­fordult vendégek száma. Mag­yarhertelend a baranyai települések rangsorában - beleértve a városokat is -11. helyen szerepel a vendégfor­galommal. A kereskedelmi szállás­helyeken ugyanis 2001-ben közel 2300 vendég fordult meg. Ez az adat nem tartalmazza azokat a bel- és külföldi vendégeket, akik a falusi tu­rizmus keretein belül a családi házak szálláshelyein fordultak meg. A fejlő­dést mutatja, hogy 2001-re az előző évhez képest a komlói kistérségben 33 százalékkal nőtt a vendégforga­lom. E mutató Pécsett 13 százalék. Hertelendet a belföldi vendégek mel­lett főleg németek és hollandok kere­sik, de a 15 éve ide járó törzsvendé­gek között Európából szinte minden íjáció megtalálható. A hertelendi strandot és a mel­lette lévő Mathias panziót üzemel­tető csoport egyik képviselője, Ma­jor Károlyné elmondta, június vé­géig több beruházás is befejező­dik. Elkészül a pancsoló és a gyer­mekmedence között az új díszbur­kolat, illetve a két medence víztisz­títója. A hátsó termálmedencénél egy gyógykertet alakítanak ki, ahol masszázs és gőzkabin is lesz, elő­segítendő a gyógyturizmus fejlő­dését.- Ugyancsak június végéig ké­szül el a fürdő új, a jelenleginél szebb, csalogatóbb bejárata is - tet­te hozzá Major Károlyné. - A gazda­sági bejárat mellett ezzel egy időben megépítjük az új szociális és vizes­blokkot is. A közelmúltban adtunk be egy pályázatot a lent elhelyezke­dő ifjúsági medence mellé építendő 25 méter hosszú, 12 méter széles sportmedencére is. A térség turiz­musát, gyógy-idegenforgalmát segí­ti a napokban megnyílt Mecsek- hegyháti Tourinformiroda is, me­lyet egy időben két helyen, Ma- gyarhertelenden és Orfűn avattak. Az irodák nem csak a Mecsek-hegy­háti Önkormányzati Társulás 9 tele­pülését, hanem a térség 30 települé­sét szolgálják ki. A strandolok már birtokukba vették a medencét Asszonyok játékautókat szerelnek össze Olasz piacon a foglalkoztató Múlt év novembere óta mun­kájuk van azoknak a herte­lendi csökkent munkaképes­ségű asszonyoknak, akik ko­rábban járadékból, nyugdíj­ból, többen segélyből éltek. A játékautókat összeszerelő üzemben olasz piacra termel a magát bővíteni akaró vállal­kozás.- Korábbi munkahelyemen, a Me­cseki Szénbányáknál, mint jogász, rokkantakkal foglalkoztam, így ké­zenfekvő volt, hogy vállalkozóként is hasonlót tegyek - közölte dr. Keszthelyi József, a 'KE-KOMÉDIA Kft. ügyvezető igazgatója. - 1998- ban Mecsekpölöskén kezdtük 28 foglalkoztatottal a munkát, ma már megyeszerte összesen 150 csök­kent munkaképességű dolgozónk van. Magyarhertelenden tavaly no­vemberében kezdtünk dolgozni, jelenleg 20 asszony szereli össze az olasz megrendelő által küldött alkatrészekből a játékautókat. Az Orfű felé vezető úton, a köz­ség végén álló lepusztult kastél­lyal szembeni kis csarnokban elő­ször csak próbajelleggel indult meg a termelés. Mivel a létszám teljes, ám még vannak jelentke­zők a munkára, az épület melletti féltetős fészert a közeli jövőben pályázati támogatásból üzemcsar­nokká alakítják, így újabb 15 jára­dékos, vagy rokkantnyugdíjas asz- szonynak tudnak minimálbéres, azaz 50 ezer forintos munkahelyet biztosítani. Dr. Keszthelyi József hozzátet­te: a Baranya Megyei Munkaügyi Központ, flletve a magyarhertelen­di önkormányzat segítsége nélkül az üzemben dolgozó asszonyok ma is munkanélküliek lennének, nem bevételt, hanem kiadást je­lentenének a településnek. Élénkülő kapcsolatok határon innen és túl Az a tény, hogy polgármesterük két térségi önkormányzati társu­lás elnöki tisztét is betölti, arra enged következtetni, hogy Magyarhertelend élen jár a kez­deményezésekben, ötletekben. A Komló és Térsége Területfejlesz­tési Önkormányzati Társulás, ahogy a nevéből is következik, a 19 tagtelepülés közös fejlesztési elképzeléseit, pályázatait hivatott gondozni és képviselni. Közel három éve alakította meg Magyarhertelend, Bodolyabér, Orfű és Abaliget ön- kormányzata az idegenforgalom és a falusi turizmus közös ügyét felkarolandó, a Mecsek-hegyháti Önkormányzatok Társulását, melybe később Komlón kívül négy falu kérte felvételét. Igé­nyes, közös kiadványaik, prog­ramjaik, Tourinformirodáik az üdülőkörzet vendégforgalmát hi­vatottak fellendíteni. Külföldi „testvérre” is lelt a fa­lu tavaly. Az erdélyi magyarlakta Gyergyócsomafalvával bontako­zó kapcsolat gyümölcse lehet egy ottani fatechnológia alkalmazása bérlakás-építési programjukban. Voltak közeledések egy olasz és egy német faluval is, de komoly előrelépésről nem lehet beszá- * molni. Ápolják a kapcsolatot a faluból elszármazottakkal is, augusztus 10-én találkozóra hívták őket. Egy Németországba kitelepített férfi köztéri paddal ajándékozta meg szülőfaluját. Az egyházzal harmonikus a kapcsolat, az ön- kormányzat rendszeresen szer­vezhet templomi hangversenye­ket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom